Ars Militaria

Hadtörténelem népszerűen, hadtörténelem szakszerűen

Írások a magyar és egyetemes hadtörténelem területéről az Árpád-kortól a közelmúltig

KÖSZÖNTŐ

Az Úr 2020. évére a világhálót és a legnépszerűbb sötétkék hátterű közösségi oldalt elözönlötték a hadtörténelmi, katonai, biztonságpolitikai témájú blogok, csoportok, oldalak. Ezeken a legfinnyásabb ízlésűek is megtalálhatják az érdeklődésüknek megfelelő témákat a pattintott kőkorszak hadviselésétől kezdve Dédes vár építéstörténetén át a Magyarországon hasra szállt Liberátorokig. A színvonal hullámzó, hiszen a netre jóformán bárki bármit feltölthet, azonban – hála az interaktív felületeknek – hamar megjelennek a szakértő velociraptorok is, és jaj annak, aki hibázik… néha annak is, aki nem.

Az Ars Militaria szerzői profi hadtörténészként szállnának be az online katonai blogok virtuális Sztálingrádjába. A történész elé biggyesztett had szócska azonban esetükben nem fosztóképző. Ezt a műfajt sokáig többnyire hivatásos katonák végezték, akik a Vezérkar vagy a Hadilevéltár valamelyik sötét irodájában, az uniformisra könyökvédőt húzva ültek íróasztalhoz, és akiket a csípőben hordozott gránátszilánk emlékeztetett a háború realitásaira. A vaskos könyvek, amelyeket akár saját koruk, akár a korábbi időszakok háborúiról írtak, magukon viselték a hivatásos katona szemléletét, és általában nem a közvélemény tudásvágyát elégítették ki, hanem nagyon is praktikus célokat szolgáltak: a múlt tapasztalatait átadva segíteni a felkészülést a jövő háborúira. Sajnos, ezek a munkák a bennük rejlő óriási tényanyag ellenére gyakran olyanok, mint a leningrádi erőd: bevehetetlenek. A második világégés ráadásul jócskán elvette a fejlett világ kedvét a háborúsditól. A vietnámi háborút és a párizsi diáklázadásokat követő baloldali, pacifista hullámokat követően és általában a jóléti társadalmak világában az egyenruha és minden militária gyanússá, amolyan fasisztoid hóborttá vált.

A hadtörténetírás teljesen kikerült az Akadémiai és egyetemi oktatás látóköréből is; ugyanakkor azok, akik dacosan mégis ilyesmivel akartak foglalkozni, kénytelenek voltak új utakat keresni maguknak, és olyan témákat beemelni, melyek hallatán egy porosz vezérkari tiszt a falhoz vágta volna a Pickelhaubét. Nők szerepe a hadseregben, a tisztikar és a legénység társadalmi összetétele, tábori bordélyok, civilek és katonák összezördülései, hadifoglyok sorsa stb. stb. A hadtörténetírás azonban mégis csak megújult, és az utóbbi évtizedekben ismét reneszánszát éli.

Szerzőink, mondhatjuk, mindkét térfélen fociznak. Képzett történészek, akik biztos kézzel forgatják a forráskritika rapírját és ismerik (bár annyira nem szeretik) a posztmodern szkepszis minden redőzetét. Ugyanakkor, ha nem is hivatásos katonák, de munkásságukat egyenruhás kollégáik olvasták, ismerik, és nem sajnálják a kritikát, ha az illető pontatlanul alkalmazza a katonai fogalmakat vagy egyéb civil slendriánságokat követ el. Kikötés, sőt vesszőfutás is előfordult, mert egy történész szinonimaként használta a csata és az ütközet fogalmát.

Blogunk, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum ismeretterjesztő fórumaként jelentkezik hétről-hétre írásokkal. A bloggazda szándéka szerint ezen írások műfaja, témája, terjedelme vegyes, tükrözi a kollektíva szerteágazó érdeklődését, kutatási területeit.

Kellemes olvasgatást kíván:

Az Ars Militaria csapata

 

A csapat tagjai és kutatási területük (betűrendben):

Domokos György
Általános kutatási területe a Habsburg monarchia és Magyarország hadtörténete a 16-17. században, különös tekintettel a törökellenes védelmi rendszer kiépítésre és működésére; speciális kutatási területe a várépítészet és a tűzfegyverek fejlődése, alkalmazása a 14-18. században Európában és Magyarországon.

Hermann Róbert
Kutatási területe az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc története.

Kincses Katalin Mária
Kutatási területe a közép- és kora újkori mentalitás- és művelődéstörténet, céhtörténet, historiográfia, történeti ökológia.

Krámli Mihály
Kutatási területe az osztrák-magyar haditengerészet története.

Lázár Balázs
Érdeklődési és kutatási területe a 18. század hadművészete és a napóleoni háborúk, az utóbbi években a császári-királyi hadsereg magyarországi hadkiegészítésével, a török háborúk hadifogoly-kérdésével, illetve Hadik András katonai iratainak kiadásával foglalkozott.
MTMT:https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=10031372

Mészáros Kálmán
1997-től a Hadtörténeti Intézet munkatársa, kutatási területe a 17/18. század fordulójának magyar (had)története (1670-1740), ezen belül is főként a Rákóczi-szabadságharc időszaka.

Pollmann Ferenc
Kutatási területe az I. világháború története, ezen belül a háború kitörésének körülményei és balkáni hadszíntér eseményei.

Somogyi Gréta
Kutatási területe a 19. századi emlékirat-irodalom és levelezés.

Süli Attila
Kutatási területe az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc története, különös tekintettel az erdélyi eseményekre.

Szabó Péter
Kutatási területe Magyarország katonai részvétele a második világháborúban.

Tulipán Éva
Történész kutató, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa. Kutatási területe Magyarország 1945 utáni történetének, különösen az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeinek és következményeinek erőszaktörténeti, kulturális emlékezeti és emlékezetpolitikai nézőpontú vizsgálata. Az MTA Történeti Bizottsága II. világháborús albizottsága és az Erőszaktörténeti Munkacsoport tagja.

Veszprémy László
Kutatási területe az Árpád-kor hadtörténete.

 

2020. máj 29.

ÉRDEKESSÉGEK A JÜTLANDI/SKAGERRAKI CSATÁBÓL III.

írta: Freiherrvonspaun
ÉRDEKESSÉGEK A JÜTLANDI/SKAGERRAKI CSATÁBÓL III.

SKAGERRAK NÉMET SZEMMEL

  

Az 1916. május 31. – június 1. között a brit és a német flotta között az Északi-tengeren vívott nagy tengeri csatát a németek skagerraki csatának (Skagerrakschlacht) nevezték. E bejegyzésben a német oldalon történtek néhány érdekesebb, vagy kevésbé ismert, esetleg rosszult ismert epizódját szedtük össze.

 

Az első világháború kitörésekor a flottaversenynek és a felfokozott várakozásoknak köszönhetően sokan egy hamarosan bekövetkező nagy tengeri csatát („második Trafalgar”) prognosztizáltak. E csata azonban egyelőre elmaradt. Egyrészt, a németek felismerték, hogy a flottaversenyt elvesztették, másrészt a britek a távoli blokád eszközéhez folyamodtak, mely esetre a németeknek egyszerűen nem volt tervük. A ...

Tovább Szólj hozzá

20. század I. világháború Haditengerészet Jütlandi csata

2020. máj 28.

PÁNCÉLÖKÖL ÉS PÁNCÉLRÉM MAGYAR KÉZBEN, 1944–1945 (I.)

írta: Blogvendegszerzo
PÁNCÉLÖKÖL ÉS PÁNCÉLRÉM MAGYAR KÉZBEN, 1944–1945 (I.)

 

 

A második világháború harcterein a hadviselő felek egymás csapásmérő képességét leginkább a rendelkezésre álló páncélozott harcjárművek – főként a harckocsik – mennyisége és minősége alapján ítélték meg. A keleti hadszíntéren – ott, ahol német szövetségben a Magyar Királyi Honvédséget is alkalmazták – különösen sok volt belőlük. A folyamatosan korszerűsített és egyre nagyobb mennyiségben bevetett páncélosok sokszor mélyen behatoltak a védelem állásai mögé, és így a legváratlanabb helyen bukkanhattak fel. Emiatt az ellenük való harc idővel minden katona kényszerű kötelessége lett, fegyvernemtől és beosztástól függetlenül. E küzdelem fő fegyvere 1944-től a páncélököl és a páncélrém ...

Tovább Szólj hozzá

20. század II. világháború Páncélököl Páncélrém

2020. máj 26.

MEL GIBSON ÉS NAGY FRIGYES VÉLETLEN TALÁLKOZÁSA A BONCASZTALON – AVAGY MI IS AZ A VONALHARCÁSZAT?

írta: Rossbach1757
MEL GIBSON ÉS NAGY FRIGYES VÉLETLEN TALÁLKOZÁSA A BONCASZTALON – AVAGY MI IS AZ A VONALHARCÁSZAT?

 

 

A filmművészet egyik kedvelt témája a kosztümös csatajelenet, amelyben a filmipar is meglátta a szórakoztatási lehetőséget. Előbbire jó példa Stanley Kubrick Barry Lyndon -ja, melynek egy-két perces csatajelenete realisztikus és hátborzongató. Bár az összecsapás mellékes a hétéves háború idején játszódó cselekmény szempontjából, Kubrick mester jó szokásához híven ebbe is beleadott apait-anyait.

A vonalharcászat hollywoodi prezentációjáról a 2000-ben bemutatott Mel Gibson-féle (pontosabban a Roland Emmerich által rendezett) A hazafi  (The Patriot) juthat eszünkbe. Az amerikai függetlenségi háború déli hadszínterén játszódó film két csatát is bemutat, melyekből az első eléggé mértéktartó, hiszen egy amerikai ...

Tovább Szólj hozzá

18. század Nagy Frigyes Hétéves háború Kovás puska Szurony Gyalogsági taktika Vonalharcászat

2020. máj 24.

A BUDAI HADMŰVELET ELŐZMÉNYEI ÉS AZ OSTROM 1849-BEN

írta: Kemény Krisztián
A BUDAI HADMŰVELET ELŐZMÉNYEI ÉS AZ OSTROM 1849-BEN

 

 

A napokban ünnepeltük a Magyar Honvédelem Napját és ezzel párhuzamosan a Magyar Honvédséget; visszaemlékezve a 171 évvel ezelőtti eseményekre, Buda visszavételére. Mint az köztudomású, 1992 előtt a Magyar Honvédség Napja szeptember 29-e, a pákozdi csata évfordulója volt. Míg azonban előbbi pozitív értékelése kezdettől egyértelmű volt, addig Buda ostroma körül egészen a közelmúltig komoly viták folytak. Sokáig egyértelműen stratégia baklövésnek tekintették, mellyel a magyar fősereg elszalasztotta, hogy Bécs „egy érett alma gyanánt hulljon az ölébe” – ahogy a kortársak fogalmaztak. Így adja magát a kérdés: miért is ez az utóbbi időpont lett mégis a Honvédség hivatalos ünnepe?

  kemeny03_01.jpg

A komáromi csata 1849. ...

Tovább Szólj hozzá

19. század 1848-1849 Buda ostroma 1849-ben

2020. máj 22.

EGY ELTERELŐ HADMŰVELET TÖRTÉNETE – BRANYISZKÓ, 1849. FEBRUÁR 5.

írta: Süli Attila
EGY ELTERELŐ HADMŰVELET TÖRTÉNETE – BRANYISZKÓ, 1849. FEBRUÁR 5.

 

 

1848 őszén a nyugati határszél védelmét a Görgei Artúr vezérőrnagy vezette kb. 28000 fős feldunai hadsereg látta el. Az utóbbi a Nádas-szorostól a Fertő-tóig sorakozott fel. A bécsi forradalom leverése (1848. november eleje) és a 1848. december 2-i trónváltozás után elhárult az akadály a császári-királyi főerők koncentrált támadása elől. Az Alfred zu Windisch-Grätz herceg tábornagy parancsnoksága alatt álló 55000 fős ellenséges haderő minden tekintetben felülmúlta a honvédsereget. Az előbbi támadása december 14-én kezdődött.

A feldunai hadsereg kisebb harcok után megkezdte a visszavonulást. December 27-én kiürítették Győrt, majd Buda-Pest felé vonultak. Az 1849. január 2-én tartott haditanácson a főváros ...

Tovább Szólj hozzá

19. század 1848-1849 Guyon Richárd Branyiszkó Újházy vadászok

2020. máj 20.

A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC HŐSI HALOTTAI – ÉS AKIK MEGSIRATTÁK ŐKET (IV.)

írta: Mészáros Kálmán
A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC  HŐSI HALOTTAI – ÉS AKIK MEGSIRATTÁK ŐKET (IV.)

 

 

Brigadérosok, ezereskapitányok, vicekapitányok és főstrázsamesterek, 1705. január–június

2020.   ápr. 17-én indított és 25-én , illetve május 4-én  folytatott áttekintésünk a kuruc szabadságharc hősi halottainak kíván emléket állítani. A nyolc évig tartó küzdelem hatalmas veszteségeinek részletes bemutatására, feldolgozására természetesen nem vállalkozhatunk. Amint már jeleztük, legfeljebb a kuruc brigadérosok és törzstisztek (tehát a felső és középső hadvezetés) veszteségeiről vázolhatunk fel többé-kevésbé átfogó (de főként az alsóbb rangfokozatok tekintetében valószínűleg korántsem teljes) képet. Folytassuk most a törzstiszti rangú veszteségek ismertetését az 1705. évi adatokkal, a megkezdett ...

Tovább Szólj hozzá

18. század Rákóczi-szabadságharc Veszteségkutatás Katonacsaládok

2020. máj 17.

AZ ÉSZAK-ERDÉLYI TERÜLETEK ÉS A SZÉKELYFÖLD VISSZATÉRÉSE, 1940. SZEPTEMBER 5–13.

írta: DonSzabo
AZ ÉSZAK-ERDÉLYI TERÜLETEK ÉS A SZÉKELYFÖLD VISSZATÉRÉSE, 1940. SZEPTEMBER 5–13.

   

 

A magyar társadalmat Erdély elvesztése érintette legérzékenyebben. A magyar politikai és a katonai vezetés 1939-től több ízben kereste az alkalmat Románia magyarlakta területeinek visszaszerzésére. Mivel a németek és a nyugati hatalmak közötti összecsapás elkerülhetetlennek látszott, Teleki Pál az eddiginél is óvatosabban igyekezett fenntartani Magyarország semlegességét. Külpolitikai céljaihoz a német túlsúlytól tartó olasz szövetséges támogatását próbálta megnyerni és az erdélyi revízió önerőből történő megvalósítása érdekében erőteljesebb katonai felkészülést szorgalmazott. A miniszterelnök álláspontjával Werth Henrik gyalogsági tábornok, a Honvéd Vezérkar főnöke kezdettől fogva nem értett egyet, ...

Tovább Szólj hozzá

20. század Erdélyi bevonulás

2020. máj 16.

ARANY JÁNOS „KOLDUS-ÉNEK”-E – A HAZATÉRŐ ÉS VÁNDORLÓ HONVÉD ALAKJA AZ 1850-ES ÉVEK ELEJÉN

írta: HermRob
ARANY JÁNOS „KOLDUS-ÉNEK”-E – A HAZATÉRŐ ÉS VÁNDORLÓ HONVÉD ALAKJA AZ 1850-ES ÉVEK ELEJÉN

 

 

01_1.jpg

A szőlősi fegyverletétel 1849. augusztus 13-án

 

A szabadságharc leverését követően több százan vagy akár több ezren indultak haza a harcterekről vagy a fegyverletételek helyszíneiről. A honvédsereg magasabb rangú tisztjeit általában börtönbüntetésre ítélték, a tisztek többségét besorozták, a legénységi állományúak viszont amnesztiát kaptak. Ez persze nem jelentette azt, hogy őket adott esetben ne sorozhatták volna be a cs. kir. hadseregbe. Különösen tragikus sors jutott azoknak a honvédeknek, akik megrokkantak a háborúban. A győztes abszolutisztikus hatalom érthető módon nem akart a sorsukkal foglalkozni, s ha nem volt családjuk, aki eltarthatta volna őket, kénytelenek voltak vándorló koldusként keresni a ...

Tovább Szólj hozzá

19. század Arany János 1848-1849

2020. máj 13.

ÉRDEKESSÉGEK A JÜTLANDI/SKAGERRAKI CSATÁBÓL II.

írta: Blogvendegszerzo
ÉRDEKESSÉGEK A JÜTLANDI/SKAGERRAKI CSATÁBÓL II.

A JUTLANDI CSATA BRIT SZEMMEL – ÉRDEKESSÉGEK, FURCSASÁGOK, 2. RÉSZ

  

 

Az első rész után folytatjuk a válogatást az első világháború legnagyobb tengeri csatájának brit oldalon történt érdekesebb epizódjaiból. Vendégszerzőnk, Kiss László írása.

 

A szerencsés és a peches

A jütlandi csata minden bizonnyal leghevesebb összecsapása az elővédek csatacirkálói között zajlott le. Ennek során szinte minden résztvevőt találat ért, és két brit páncélos a személyzete túlnyomó részével el is merült. Beatty hajói között azonban volt egy, amelyet nem csak a páncélzata és a legénysége szakértelme védett.

A XX. század legelején létrehozott csatacirkálókat, ezeket a nagy, gyors és erős egységeket nem arra találták ki, hogy libasorban egymás mögött haladva tengeri csatákat ...

Tovább Szólj hozzá

20. század I. világháború Haditengerészet Jütlandi csata

2020. máj 11.

A VASFÜGGÖNYTŐL A HATÁRNYITÁSIG

írta: Blogvendegszerzo
A VASFÜGGÖNYTŐL A HATÁRNYITÁSIG

A FEGYVERHASZNÁLAT SZABÁLYOZÁSÁNAK VÁLTOZÁSAI, 1949−1989

 

 

A vasfüggöny Európa második világháború utáni kettéosztottságának volt a szimbóluma, amely a kétpólusú világrend kibékíthetetlen ellentétét jelképezte. A szögesdrót akadályból, aknamezőből és magaslati figyelőhelyekből álló műszaki zár célja a Kelet és a Nyugat hermetikus elválasztása volt. Magyar szakaszának telepítését 1949 kora tavaszán kezdték meg. 1950 végére 1000 km drótakadályt építettek ki az ország déli és nyugati határán, amelyből 871 km-t elaknásítottak, valamint 291 magaslati figyelőhelyet emeltek. [1] A jogosulatlan határátlépés megakadályozása a határőrség feladata volt. A határsértők elleni fellépés legvitatottabb aspektusát a visszafordíthatatlan következményekkel járó ...

Tovább Szólj hozzá

20. század Vasfüggöny Határnyitás