Ars Militaria

Hadtörténelem népszerűen, hadtörténelem szakszerűen

Írások a magyar és egyetemes hadtörténelem területéről az Árpád-kortól a közelmúltig

KÖSZÖNTŐ

Az Úr 2020. évére a világhálót és a legnépszerűbb sötétkék hátterű közösségi oldalt elözönlötték a hadtörténelmi, katonai, biztonságpolitikai témájú blogok, csoportok, oldalak. Ezeken a legfinnyásabb ízlésűek is megtalálhatják az érdeklődésüknek megfelelő témákat a pattintott kőkorszak hadviselésétől kezdve Dédes vár építéstörténetén át a Magyarországon hasra szállt Liberátorokig. A színvonal hullámzó, hiszen a netre jóformán bárki bármit feltölthet, azonban – hála az interaktív felületeknek – hamar megjelennek a szakértő velociraptorok is, és jaj annak, aki hibázik… néha annak is, aki nem.

Az Ars Militaria szerzői profi hadtörténészként szállnának be az online katonai blogok virtuális Sztálingrádjába. A történész elé biggyesztett had szócska azonban esetükben nem fosztóképző. Ezt a műfajt sokáig többnyire hivatásos katonák végezték, akik a Vezérkar vagy a Hadilevéltár valamelyik sötét irodájában, az uniformisra könyökvédőt húzva ültek íróasztalhoz, és akiket a csípőben hordozott gránátszilánk emlékeztetett a háború realitásaira. A vaskos könyvek, amelyeket akár saját koruk, akár a korábbi időszakok háborúiról írtak, magukon viselték a hivatásos katona szemléletét, és általában nem a közvélemény tudásvágyát elégítették ki, hanem nagyon is praktikus célokat szolgáltak: a múlt tapasztalatait átadva segíteni a felkészülést a jövő háborúira. Sajnos, ezek a munkák a bennük rejlő óriási tényanyag ellenére gyakran olyanok, mint a leningrádi erőd: bevehetetlenek. A második világégés ráadásul jócskán elvette a fejlett világ kedvét a háborúsditól. A vietnámi háborút és a párizsi diáklázadásokat követő baloldali, pacifista hullámokat követően és általában a jóléti társadalmak világában az egyenruha és minden militária gyanússá, amolyan fasisztoid hóborttá vált.

A hadtörténetírás teljesen kikerült az Akadémiai és egyetemi oktatás látóköréből is; ugyanakkor azok, akik dacosan mégis ilyesmivel akartak foglalkozni, kénytelenek voltak új utakat keresni maguknak, és olyan témákat beemelni, melyek hallatán egy porosz vezérkari tiszt a falhoz vágta volna a Pickelhaubét. Nők szerepe a hadseregben, a tisztikar és a legénység társadalmi összetétele, tábori bordélyok, civilek és katonák összezördülései, hadifoglyok sorsa stb. stb. A hadtörténetírás azonban mégis csak megújult, és az utóbbi évtizedekben ismét reneszánszát éli.

Szerzőink, mondhatjuk, mindkét térfélen fociznak. Képzett történészek, akik biztos kézzel forgatják a forráskritika rapírját és ismerik (bár annyira nem szeretik) a posztmodern szkepszis minden redőzetét. Ugyanakkor, ha nem is hivatásos katonák, de munkásságukat egyenruhás kollégáik olvasták, ismerik, és nem sajnálják a kritikát, ha az illető pontatlanul alkalmazza a katonai fogalmakat vagy egyéb civil slendriánságokat követ el. Kikötés, sőt vesszőfutás is előfordult, mert egy történész szinonimaként használta a csata és az ütközet fogalmát.

Blogunk, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum ismeretterjesztő fórumaként jelentkezik hétről-hétre írásokkal. A bloggazda szándéka szerint ezen írások műfaja, témája, terjedelme vegyes, tükrözi a kollektíva szerteágazó érdeklődését, kutatási területeit.

Kellemes olvasgatást kíván:

Az Ars Militaria csapata

 

A csapat tagjai és kutatási területük (betűrendben):

Domokos György
Általános kutatási területe a Habsburg monarchia és Magyarország hadtörténete a 16-17. században, különös tekintettel a törökellenes védelmi rendszer kiépítésre és működésére; speciális kutatási területe a várépítészet és a tűzfegyverek fejlődése, alkalmazása a 14-18. században Európában és Magyarországon.

Hermann Róbert
Kutatási területe az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc története.

Kincses Katalin Mária
Kutatási területe a közép- és kora újkori mentalitás- és művelődéstörténet, céhtörténet, historiográfia, történeti ökológia.

Krámli Mihály
Kutatási területe az osztrák-magyar haditengerészet története.

Lázár Balázs
Érdeklődési és kutatási területe a 18. század hadművészete és a napóleoni háborúk, az utóbbi években a császári-királyi hadsereg magyarországi hadkiegészítésével, a török háborúk hadifogoly-kérdésével, illetve Hadik András katonai iratainak kiadásával foglalkozott.
MTMT:https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=10031372

Mészáros Kálmán
1997-től a Hadtörténeti Intézet munkatársa, kutatási területe a 17/18. század fordulójának magyar (had)története (1670-1740), ezen belül is főként a Rákóczi-szabadságharc időszaka.

Pollmann Ferenc
Kutatási területe az I. világháború története, ezen belül a háború kitörésének körülményei és balkáni hadszíntér eseményei.

Somogyi Gréta
Kutatási területe a 19. századi emlékirat-irodalom és levelezés.

Süli Attila
Kutatási területe az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc története, különös tekintettel az erdélyi eseményekre.

Szabó Péter
Kutatási területe Magyarország katonai részvétele a második világháborúban.

Tulipán Éva
Történész kutató, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa. Kutatási területe Magyarország 1945 utáni történetének, különösen az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeinek és következményeinek erőszaktörténeti, kulturális emlékezeti és emlékezetpolitikai nézőpontú vizsgálata. Az MTA Történeti Bizottsága II. világháborús albizottsága és az Erőszaktörténeti Munkacsoport tagja.

Veszprémy László
Kutatási területe az Árpád-kor hadtörténete.

 

2020. sze 18.

A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC HŐSI HALOTTAI – ÉS AKIK MEGSIRATTÁK ŐKET (VI.)

írta: Mészáros Kálmán
A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC HŐSI HALOTTAI – ÉS AKIK MEGSIRATTÁK ŐKET (VI.)

 

 

Brigadérosok, ezereskapitányok, vicekapitányok és főstrázsamesterek, 1706

Áttekintésünk a kuruc szabadságharc hősi halottainak kíván emléket állítani. A nyolc évig tartó küzdelem hatalmas veszteségeinek részletes bemutatása, feldolgozása helyett a jelen keretek között csupán a kuruc brigadérosok és törzstisztek (tehát a felső és középső hadvezetés) veszteségeiről vázolhatunk fel többé-kevésbé átfogó (de talán még ezen a szinten is hiányos) képet. Hatodik folytatásunkban az 1706. évi adatokat ismertetjük a törzstiszti rangú veszteségekről a korábbi módon: az események időrendjében felvázoljuk a hősi halált halt tiszt elestének körülményeit, pályafutását és családjának sorsát, amennyire a források ...

Tovább Szólj hozzá

18. század Rákóczi-szabadságharc Veszteségkutatás Katonacsaládok

2020. sze 16.

VAN-E HATÁSA AZ 1582-ES NAPTÁRREFORMNAK A MOHÁCSI CSATA ESEMÉNYEINEK REKONSTRUÁLÁSÁRA?

írta: Blogvendegszerzo
VAN-E HATÁSA AZ 1582-ES NAPTÁRREFORMNAK A MOHÁCSI CSATA ESEMÉNYEINEK REKONSTRUÁLÁSÁRA?

 

 

Az idei évben az 1526-os mohácsi csatával kapcsolatos, legnagyobb sajtóvisszhangot kiváltó tudományos felfedezés, annak felismerése volt, hogy az 1582-ben végrehajtott naptárreform (amikor a csillagászati idő és a kronologikus idő eltérése miatt október 4-én 11 napot ugrott a naptár) miatt valójában szeptember 8-án kellene emlékeznünk a gyászos eseményre. A számos nyilatkozat és riport után, 2020. augusztus 28-án jelent meg az Újkor.hu internetes honlapon „Az időszámítás és a tudomány határain túl – a mohácsi csata időpontjáról” címmel a mohácsi csata időpontjával kapcsolatos felfedezésre reagáló 90 történész által aláírt állásfoglalás, melyre még aznap reagált Gyenizse Péter, Kitanics Máté, Pap Norbert ...

Tovább Szólj hozzá

16. század Mohácsi csata Oszmán hódítás Naptárreform

2020. sze 13.

OTTHON ÉS ODAÁT: AMERIKAI PROPAGANDAPLAKÁTOK AZ I. VILÁGHÁBORÚBAN

írta: Blogvendegszerzo
OTTHON ÉS ODAÁT: AMERIKAI PROPAGANDAPLAKÁTOK AZ I. VILÁGHÁBORÚBAN

 

 

A XX. században a háborús hátországokban minden, addig lehetséges eszközt megragadtak a lakosság befolyásolására. Az I. világháború merőben új jellege miatt valamennyi hadviselő ország felismerte a propaganda jelentőségét. Hatványozottan igaz volt e megállapítás az Egyesült Államokra, ahol az ország közvéleményének átformálására, a háborúba való belépés igazolására, valamint a küldetéstudat hangsúlyozására egy intenzív propaganda-hadjárat indult meg. Írásunkban néhány olyan propagandaanyagot vizsgálunk meg, amelyek a legjobban szemléltetik a hadba lépés utáni időszak Amerikájában bekövetkezett változásokat.

  tpa01_01.jpg

„Melyik?” A tömör megfogalmazás a háborús időknek megfelelően nem hagyott választási ...

Tovább Szólj hozzá

20. század Egyesült Államok I. világháború Propaganda Hátország

2020. sze 10.

PATKÁNYFÉSZEK A LISZTRAKTÁRBAN – AVAGY MIT ETTEK A TENGERÉSZEK

írta: Freiherrvonspaun
PATKÁNYFÉSZEK A LISZTRAKTÁRBAN – AVAGY MIT ETTEK A TENGERÉSZEK

 

 

Mind a mai napig horrortörténetek keringenek a vitorlás korszak tengerészeinek, haditengerészeinek étrendjéről: a zsizsikektől nyüzsgő kétszersülttől kezdve az ehetetlen, romlott sózott húson át az ínség idején aranyáron mért patkányhúsig és a kötélzet, illetve a vitorlarudak bőrözésének megfőzéséig. Ha mindez igaz lett volna a 18–19. század fordulójának brit haditengerészetére, hát igencsak megnézhette volna magát, s nem vívott volna megannyi győztes csatát a korszak háborúiban. Valójában a haditengerészet vezetése nagyon is odafigyelt arra, hogy a flottában szolgálók megfelelő mennyiségű és minőségű ételhez jussanak. A rémtörténetek ma már elfeledett forrása a kereskedelmi tengerészet volt, ahol a 19. ...

Tovább Szólj hozzá

18. század 19. század Haditengerészet Élelmezés

2020. sze 05.

HOGYAN LESZ A NYOLC CENTIS ÁGYÚGOLYÓ EMBERFEJ NAGYSÁGÚ, AVAGY MEKKORA VOLT AZ EGRI BABA ÁGYÚ?

írta: Domokos György
HOGYAN LESZ A NYOLC CENTIS ÁGYÚGOLYÓ EMBERFEJ NAGYSÁGÚ, AVAGY MEKKORA VOLT AZ EGRI BABA ÁGYÚ?

 

Jelen blogbejegyzésben folytatni kívánom a korábban megkezdett témát, a szembenálló felek által az 1552. évi egri ostromban bevetett tüzérség bemutatását. Az előzőekben az oszmánok lövegparkjáról volt szó, most a várvédők ágyúinak ismertetése következik.

 

Az ágyúk között ott egy nagy testes bronzágyú guggolt. Öblös torkába emberfej nagyságú golyó való. A betűk és cifrázatok aranyként ragyogtak rajta.
- Ez a Baba, - mondotta Dobó. - Olvasd a feliratát.
Az ágyú derekán koszorúba hajló két pálmalevél között ez a mondat ragyogott: Erős várunk nekünk az Isten!

Mint tudjuk, az ördög a részletekben lakozik. Gárdonyi leírásában ugyanis van igazság, hiszen a Baba ágyú nem kitalált fegyver, valóban ...

Tovább Szólj hozzá

16. század Tűzfegyverek története Eger ostroma 1552-ben

2020. aug 30.

KUTYÁK SZOLGÁLATBAN

írta: Blogvendegszerzo
KUTYÁK SZOLGÁLATBAN

EGÉSZSÉGÜGYI KUTYÁK ÉS TÁRSAIK AZ OSZTRÁK–MAGYAR HADSEREGBEN

 

 

kissg03_01.jpg

Kérem az ebédem!

 

A kutya évezredek óta az ember leghűségesebb társa – tartja a ma már közhelynek számító mondás. A következetes tenyésztés során kialakult fajták közül néhány akár az életét is kockára teszi az emberért. Ezt persze az emberek kihasználják és akár hadicélra is alkalmazzák őket. Ezt természetesen a kutyakiképzők és az ebek fáradságos munkája előzi meg. A XX. század elején keletkezett források szerint főként a következő fajták alkalmasak hadicélra:

– A német juhász, amely nyugodt vérmérsékletű, jó szaglóérzékkel rendelkező és erőteljes testfelépítésű. Ezért rendszerint kiváló egészségügyi, őrző- és jelentőkutya.

– A dobermann, amely izgatott és támadóbb ...

Tovább Szólj hozzá

20. század I. világháború Kutyák a seregben

2020. aug 19.

A KELETNÉMET MENEKÜLTEK ÉS A HATÁRNYITÁS

írta: Blogvendegszerzo
A KELETNÉMET MENEKÜLTEK ÉS A HATÁRNYITÁS

 

 

A magyarországi rendszerváltás külpolitikai szempontból jelentős aspektusát képezte a keletnémet menekültügy kezelésének kérdése. A Genfi Menekültügyi Egyezményhez való csatlakozás szándékát jelző okiratot Magyarország New York-i ENSZ-képviselete 1989. március 14-én helyezte letétbe, a menekültellátás feltételeinek megteremtésére elvileg 90 nap állt rendelkezésre. [1] A Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetsége 1989. március 3-án kelt jelentésében számolt be az előkészületekről. Azt a fontos kérdést vetette fel, hogy a csatlakozásnak milyen következményei lesznek a Varsói Szerződés más tagországaiban. [2] A március 20-án készült keletnémet feljegyzés már a kiutasítás és visszatoloncolás ...

Tovább Szólj hozzá

20. század NDK Határőrség Menekültek Határnyitás

2020. aug 10.

DIADAL ÉS BUKÁS: A NÉMET KELET-ÁZSIAI HAJÓRAJ MŰKÖDÉSE (II.)

írta: Blogvendegszerzo
DIADAL ÉS BUKÁS: A NÉMET KELET-ÁZSIAI HAJÓRAJ MŰKÖDÉSE (II.)

CSATA A FALKLAND-SZIGETEKNÉL

 

  

A Coronel közelében megvívott győztes csatát követően a Valparaisóba behajózó Speet lelkesen fogadták. Tiszteletére vacsorát is adtak a helyi német klubban. Az épület előtt egy hölgybe botlott, aki virágcsokrot adott át neki. „Köszönöm, szépen fognak mutatni a síromon” – mondta neki Spee.

Az altengernagy reálisan látta a jövőjét. „Nem érhetem el Németországot; nincs más biztonságos kikötőnk. Járnom kell a tengereket és annyi kárt okoznom, amennyit csak tudok, amíg el nem fogy a lőszerem, vagy ameddig egy túlerőben lévő ellenséges hajóraj el nem kap” – fejtette ki egy Valparaisóban élő nyugalmazott hajóorvos barátjának.

Angliát sokkolta a vereség híre, hiszen emberemlékezet óta nem szenvedett angol ...

Tovább Szólj hozzá

20. század I. világháború Haditengerészet Tengeri csaták

2020. aug 02.

EGY ELFELEJTETT SZÉKELY EZERMESTER – BERRY KÁROLY HONVÉD SZÁZADOS ÉLETÚTJA

írta: Süli Attila
EGY ELFELEJTETT SZÉKELY EZERMESTER – BERRY KÁROLY HONVÉD SZÁZADOS ÉLETÚTJA

 

 

Ha az átlagember a Székelyföld , 1848–49-es szabadságharc és ágyúöntés fogalmakat együtt hallja, akkor azonnal Gábor Áron neve jut az eszébe, akinek mítosza mély gyökereket vert a köztudatban. Olyannyira igaz ez, hogy számos esetben azokat a kutatási eredményeket, amelyekről úgy vélték, hogy a legendát veszélyeztetik, érdeklődő közönség, sőt még a történettudomány egyes művelői részéről elutasítás követte. Ez alól egyik kivételnek tekinthető a neves erdélyi író, társadalomtudós és történész, Bözödi György (1919–1989), aki a halála előtt adott interjújában így foglalta össze a Gábor Áron-kérdésről, illetve a székelyföldi ágyúöntés történetéről vallott nézeteit: „Tovább kutattam Gábor ...

Tovább Szólj hozzá

19. század Erdély 1848-1849 Ágyúöntés

2020. júl 24.

A MAGYAR HONVÉDSEREG HADKIEGÉSZÍTÉSE 1848–1849-BEN

írta: Kemény Krisztián
A MAGYAR HONVÉDSEREG HADKIEGÉSZÍTÉSE 1848–1849-BEN

 

 

Mint minden új hadszervezet, így az 1848-ban megalakult honvédség is az előtte lévő korszak fegyveres erejét tekintette mintának; ez pedig a cs. kir. haderő volt. A cs. kir. hadsereg 15 sorgyalog-, 18 határőr-, és 12 huszárezrede nyerte újoncait a Magyar Királyság és Erdély, valamint a Határőrvidék területéről. Egy magyar sorezred béke idején általában két hatszázados tábori zászlóaljból, egy négyszázados tartalék zászlóaljból, illetve egy kétszázados gránátos osztályból állt. Az 1848-as rendeletek alapján egy sorszázad tábori létszáma 194 fő, míg egy gránátos századé 175 fő volt; így egy sorzászlóalj 1173, míg a gránátos osztály 350 főből állt. Háború idején a harmadik zászlóaljat is hatszázadosra ...

Tovább Szólj hozzá

19. század 1848-1849 Toborzás Hadkiegészítés