1 Cs. kir. kerékpáros század tagjai

A kerékpár a 19. század elején indult máig hódító útjára. Az első kerékpárnak nevezhető szerkezetet a karlsruhei Karl von Drais alkotta meg, ezt akkoriban Laufmaschineként, vagyis futógépként emlegették. Az 1817 nyarán bemutatott szerkezet egyelőre egy kormányozhatatlan, szilárd vázhoz rögzített két kereket jelentett. Azonban néhány évvel később, az első kerékkel irányíthatóvá tette találmányát, amely csakhamar Angliában és Franciaországban is népszerű lett. A későbbi évtizedek során a szerkezet számos új műszaki megoldást és sokféle elnevezést is kapott, míg az 1880-as évek végére elérte a ma ismert megjelenését, amely alapjaiban azóta is változatlan.

2 Karl Drais által épített „futógép” 1817-ből

A kerékpárral felszerelt katonai alakulatok szervezése is erre az időre tehető. Elsőként a francia és az angol haderő állított fel kerékpáros egységeket, amelyek elsősorban területvédelmi feladatot kaptak. A kísérleti jelleggel szervezett kerékpáros egységek Franciaországban 1886-ban, míg Angliában egy esztendővel később, 1887-ben bukkantak fel, egyelőre inkább csak a gyakorlatok idején.

Az 1890-es évekre már az Európán kívüli hadseregekben is megjelent a kerékpár. A kerékpárosok első harci alkalmazására is ekkor került sor. Az angol hadsereg és a holland telepesek közt, a második búr háborút megelőző időszakban zajló csatározások során, 1895 és 1896 fordulóján a telepeseken rajtaütő angol haderőben a kerékpárosok, mint hírvivők szolgáltak. A 20. század elejére pedig a legtöbb európai haderőben megtalálhatjuk a kerékpáros egységeket, általában zászlóaljkötelékbe szervezve. Németországban 1892-től indult a kerékpáros alakulatok szervezése, egyelőre századszinten. A kerékpáros századokat a vadászzászlóaljak kötelékében állították fel. Feladatuk kezdetben elsősorban a jelentőszolgálat ellátása volt. Az olasz hadseregben elsőként a híres, széles karimájú, siketfajd tollakkal ékesített kalapjukról ismert Bersaglieri zászlóaljak kötelékében állítottak fel kerékpáros századokat, az elsőt 1898-ban. A cári hadsereg az orosz-japán háború idején, 1905-ben alkalmazott először kerékpáros katonákat. Főleg őrző-védő feladatra beosztott katonákat látott el kerékpárral, akik a szibériai vasútvonal mentén járőröztek.

3 Az olasz hadsereg Bersaglieri kerékpárosai

Az osztrák‒magyar hadvezetés az első világháborút megelőzően, 1908-tól szervezett kerékpáros századokat, de egyelőre csak tartalékállományban. Ez azt jelentette, hogy a századok állományát csupán a nagyobb őszi hadgyakorlatok, lovasgyakorlatok idején, esetenként kötelezték tényleges szolgálatra. A kerékpározás oktatása azonban, legalábbis a tiszti- és altiszti kar számára már jóval előbb megkezdődött. A bécsújhelyi cs. és kir. katonai vívó- és tornatanár tanfolyamon 1882-ben oktatták először a kerékpározás tudományát. Az ezt követő években a tanfolyamok résztvevői rendszeresen, akár több száz kilométeres túrákon is részt vettek. Az első kerékpáros katonák az 1894. évi őszi gyakorlaton jelentek meg. A hadseregben az első, a legénységi állomány számára is nyitott tanfolyamot Franz Smutny tartalékos hadnagy vezetésével Grazban tartották 1895/1896-ban. A tanfolyam résztvevői ekkor még leginkább saját kerékpárral vonultak be. Az 1890-es évek végén a gyalogsági hadapródiskolák növendékei számára is megindították a kerékpározás oktatását.

4 A cs. és kir. 2. bosznia‒hercegovinai gyalogezred hírvivő szakaszvezetője (Graz, 1896)

Az állandó szervezésű kerékpáros alakulatok azonban jóval később, az 1911. július 4-én kiadott uralkodói elhatározás nyomán jelentek meg. A kerékpárosok az 1911 szeptemberének első napjaiban induló szervezési munkálatok során még nem önálló hadrendi elemként, hanem a császári és királyi 11., 20., 24., 29. vadászzászlóaljak negyedik századait kerékpáros századokká alakítva jöttek létre, míg a tartalékos kerékpáros századokat 1911. október 1-jével feloszlatták. A négy vadászzászlóalj közül három (a 11., a 24. és a 29.) magyarországi kiegészítésű volt, győri, budapesti és losonci körzettel. A századok feladatául, mivel állomáshelyük az olasz határ mentén volt, a határ- és partvédelemben történő közreműködést, valamint a lovashadosztályok parancsnokságainál teljesítendő szolgálatot határozták meg. Az új csapatnemhez tartozók számára, hangsúlyozva az elit jelleget, a talpraesettség, a gyors felfogás, valamint a magas teherbíró képesség alapkövetelmény volt.

Az 1912. szeptember 22-én kiadott szervezési utasítás szerint egy kerékpáros század három szakaszból és egy 2 géppuskával rendelkező kerékpáros géppuskás osztagból állt. Előírás szerint egy század 127 főből állt, a parancsnokok századosi vagy főhadnagyi, a szakaszparancsnokok hadnagyi vagy zászlósi rendfokozatot viseltek. (Minden századhoz még 2 motorkerékpárt és 2 teherautót is beosztottak vezetőikkel együtt.)

Az előírt számú legénységet az említett magyarországi kiegészítő körzetek kezdetben nem tudták kiállítani, mivel a kerékpározni tudó legénység létszáma nem volt elegendő. Ezért a cs. és kir. grazi 3. hadtest alárendeltségébe tartozó alakulatoktól pótolták a hiányzó állományt.

5 Kerékpáros menetkészen, hátán a kerékpárral

A cs. és kir. Hadügyminisztérium jóval az állandó kerékpáros századok megszervezése előtt, már az 1890-es években igyekezett a hadsereg számára olyan kerékpárt beszerezni, rendszeresíteni, amely bírja a fokozott igénybevételt, a sokszor mostoha körülményeket. Fontos elvárásként jelent meg a könnyű szállíthatóság is. Ezt a feltételt leginkább a ma már természetesnek mondható, de akkor még újdonságnak számító összecsukható változatok tudták teljesíteni. A Hadügyminisztérium felhívására több tucat kerékpárgyártó cég jelentkezett, ám a döntés még évekig húzódott, mivel az összecsukható újdonság nem győzte meg a döntéshozókat. Úgy vélték ugyanis, hogy az összecsukhatóság a merevséget, illetve a terhelhetőséget csökkenti. Az 1896. évi horvátországi hadgyakorlaton azonban, amelyen Ferenc József császár és király is megjelent, az alkalmilag összeállított kerékpáros osztag egy része már összecsukható kerékpárokkal rendelkezett. Végül az 1909-ben, illetve 1910-ben lezajlott tesztelési folyamat eredményképpen, amely a Hadügyminisztérium illetékeseit már meggyőzte az összecsukható változat alkalmazhatóságáról, megszületett a döntés. A Steyr Gépgyár által készített összecsukható kerékpárok lettek a befutók, amelyeket „Waffenrad Klapprad” M9, illetve M10 néven rendszeresítettek.

6 M10 mintájú „Waffenrad Klapprad” Steyr kerékpár

Sőt, a tiszti állomány részére M11 elnevezéssel, ugyanebből a típusból tiszti kerékpár is készült, amelyet kilométerszámlálóval és jelzőkürttel is felszereltek. Így az állandó kerékpáros alakulatok felállításakor ezek az eszközök már rendelkezésre álltak. A kerékpár vázának színe csukaszürke volt, a fényezett alkatrészek a csillogás elkerülése miatt némi barnítást kaptak. A világítást a kormányon elhelyezett olajlámpa szolgáltatta, amely repceolaj és petróleum keverékével működött. A kerékpárt 198 koronáért szállította a gyártó. Összehasonlításként megemlítjük, hogy egy 7 lóerős, oldalkocsis Puch motorkerékpár ekkor 2076 koronába került. A kerékpárok tisztántartása a legénység feladata volt, amiért külön pótdíjat kaptak. A javítási és a karbantartási feladatokat pedig a századhoz rendszeresített, szintén katonaállományú szerelő végezte.

7 M10 mintájú kerékpár, középen a csuklópánttal

Az 1912. évi hadtestgyakorlatok során a kerékpáros századokat elsősorban a lovassághoz osztották be. Kerékpáros századok zászlóalj szintű egyesítésére először az 1913. évi csehországi gyakorlatokon került sor. Az I. világháború kitöréséig a kerékpáros képzést az említett gyakorlatok mellett a rendszeresen megtartott kerékpáros járőrversenyek is segítették. A kerékpáros tisztek és altisztek számára 1913 márciusától a robbantási ismeretek elméleti és gyakorlati elsajátítása is kötelezővé vált, miután a kerékpáros századokat egy különleges műszaki és robbantási felszereléssel is ellátták, amellyel objektumok, összeköttetési vonalak megrongálását, megsemmisítését tudták hatékonyan megvalósítani. Mindehhez nyújtott szaktudást, segítséget az általában 14 napos képzés. A tisztikar számára a robbantási tanfolyam mellett távbeszélő és géppuskás oktatást is szerveztek. A háború kitörésekor a felkészült, képzett kerékpáros századokat önálló hadrendi elemként egy zászlóaljban egyesítették. A zászlóaljat a háború kezdeti időszakában, 1914. augusztus 5-étől a cs. és kir. 7. lovashadosztály kötelékében, az orosz hadszíntéren vetették be. Alapvető feladata a korabeli harcászati szabályzat szerint felderítés, támadás fedezése, fontosnak ítélt pontok gyors megszállása és az ellenség esetleges üldözése volt. A zászlóalj első parancsnoka a cs. és kir. 11. vadászzászlóaljban szolgálatot teljesítő Schönner Odillo százados, későbbi altábornagy lett. A zászlóalj összesen 293 napot töltött az orosz hadszíntéren, ez idő alatt 23353 kilométert tettek meg.

8 Kerékpáros géppuskás osztag lőszervivői menetkészen, 1911

Az itt szerzett tapasztalatok azt mutatták, hogy a galíciai, illetve oroszországi útviszonyok közepette a kerékpárosok csak korlátozottan alkalmazhatóak, majd a kialakuló állásháborúban a kerékpár tulajdonképpen használhatatlanná vált. Ezért azután a kerékpárosokat is, csakúgy, mint a huszárok zömét, gyalogosokként vetették be. 1917 decemberének első napjaiban a kerékpáros zászlóalj Schönner Odillo sebesülése miatt új parancsnokot kapott Kiss János százados személyében. (Kiss János később szintén altábornagyi rendfokozatot ért el, majd mint az ellenállási mozgalomhoz csatlakozott nyugállományú altábornagyot végezték ki 1944 novemberében.) 1917 decemberében ő is sebesülést szenvedett, és a harcok során megfogyatkozott zászlóaljat újra alakítva három új kerékpáros zászlóaljat szerveztek. A világháború végén az osztrák‒magyar haderőben két magyar királyi honvéd és egy császári királyi osztrák Landsturm kerékpáros zászlóalj teljesített szolgálatot.

Egyes források szerint az I. világháború során a hadviselő felek mintegy 250000 kerékpárost alkalmaztak. A kerékpárosok az I. világháborút követően is szolgálatban maradtak. Szinte minden haderőben megtalálhatók voltak. Sőt, a II. világháborúban is jelentős számban voltak jelen. Így például a Horthy-korszakban a m. kir. honvéd Ludovika Akadémián 21 éven át folyt a kerékpáros fegyvernem képzése, szerepüket, elismertségüket, a haderőbe való beépültségüket a Páros csillag induló is megénekelte.

A kerékpáros csapatok legtovább a svájci hadseregben maradtak fenn. Az utolsó kerékpáros alakulatot 2003-ban oszlatták fel.

Kiss Gábor

Források

Hadtörténelmi Levéltár, I. világháborús gyűjtemény, cs. és kir. kerékpáros zászlóalj, később m. kir. 1. honvéd kerékpáros zászlóalj, 1. doboz.

Bodó János: A géppuskákról. Kerékpáros géppuskás-osztagok. Magyar Katonai Közlöny 1914/7. 259–263.

Piskárkosi Szilágyi Lajos, dr.: Honvéd kerékpáros-század. Magyar Katonai Közlöny 1911/4. 24–29.

Schönner Odilo: Kerékpáros századok. Magyar Katonai Közlöny 1921/9. 221–228.

Schönner Odilo: A kerékpáros zászlóalj az orosz hadszíntéren a hadműveleti lovasfelderítés időszakában. Magyar Katonai Szemle 1932/2. 24–40.

Schönner Odilo: A kerékpáros zászlóalj menetei az orosz hadszíntéren. Magyar Katonai Szemle 1934/4. 24–38.

Wehap, Wolfgang: Das Fahrrad im Dienste des österreichischen Militärs … mit besonderer Berücksichtigung von Bezügen zur Steiermark (letöltés ideje: 2021. 01. 19.)
https://www.radlobby.at/sites/default/files/atoms/files/fr_im_dienste_des_oe._militaers.pdf

Képek

1 Cs. kir. kerékpáros század tagjai
https://www.radlobby.at/sites/default/files/atoms/files/fr_im_dienste_des_oe._militaers.pdf

2 Karl Drais által épített „futógép” 1817-ből
https://www.welt.de/geschichte/article165384924/1817-war-die-erste-Laufmaschine-eine-Pleite.html

3 Az olasz hadsereg Bersaglieri kerékpárosai
https://en.wikipedia.org/wiki/Bicycle_infantry#/media/File:BicycleBersaglieri2.jpg

4 A cs. és kir. 2. bosznia‒hercegovinai gyalogezred hírvivő szakaszvezetője (Graz, 1896)
https://www.radlobby.at/sites/default/files/atoms/files/fr_im_dienste_des_oe._militaers.pdf

5 Kerékpáros menetkészen, hátán a kerékpárral
Magyar Katonai Közlöny 1911/4. 29.

6 M10 mintájú „Waffenrad Klapprad” Steyr kerékpár
http://www.fahrradsalon.at/2017/03/28/steyr-waffenrad-m10-1912/

7 M10 mintájú kerékpár, középen a csuklópánttal
Magyar Katonai Közlöny 1911/4. 29.

8 Kerékpáros géppuskás osztag lőszervivői menetkészen, 1911
Magyar Katonai Közlöny 1914/7. 263.