Ars Militaria

Hadtörténelem népszerűen, hadtörténelem szakszerűen

Írások a magyar és egyetemes hadtörténelem területéről az Árpád-kortól a közelmúltig

KÖSZÖNTŐ

Az Úr 2020. évére a világhálót és a legnépszerűbb sötétkék hátterű közösségi oldalt elözönlötték a hadtörténelmi, katonai, biztonságpolitikai témájú blogok, csoportok, oldalak. Ezeken a legfinnyásabb ízlésűek is megtalálhatják az érdeklődésüknek megfelelő témákat a pattintott kőkorszak hadviselésétől kezdve Dédes vár építéstörténetén át a Magyarországon hasra szállt Liberátorokig. A színvonal hullámzó, hiszen a netre jóformán bárki bármit feltölthet, azonban – hála az interaktív felületeknek – hamar megjelennek a szakértő velociraptorok is, és jaj annak, aki hibázik… néha annak is, aki nem.

Az Ars Militaria szerzői profi hadtörténészként szállnának be az online katonai blogok virtuális Sztálingrádjába. A történész elé biggyesztett had szócska azonban esetükben nem fosztóképző. Ezt a műfajt sokáig többnyire hivatásos katonák végezték, akik a Vezérkar vagy a Hadilevéltár valamelyik sötét irodájában, az uniformisra könyökvédőt húzva ültek íróasztalhoz, és akiket a csípőben hordozott gránátszilánk emlékeztetett a háború realitásaira. A vaskos könyvek, amelyeket akár saját koruk, akár a korábbi időszakok háborúiról írtak, magukon viselték a hivatásos katona szemléletét, és általában nem a közvélemény tudásvágyát elégítették ki, hanem nagyon is praktikus célokat szolgáltak: a múlt tapasztalatait átadva segíteni a felkészülést a jövő háborúira. Sajnos, ezek a munkák a bennük rejlő óriási tényanyag ellenére gyakran olyanok, mint a leningrádi erőd: bevehetetlenek. A második világégés ráadásul jócskán elvette a fejlett világ kedvét a háborúsditól. A vietnámi háborút és a párizsi diáklázadásokat követő baloldali, pacifista hullámokat követően és általában a jóléti társadalmak világában az egyenruha és minden militária gyanússá, amolyan fasisztoid hóborttá vált.

A hadtörténetírás teljesen kikerült az Akadémiai és egyetemi oktatás látóköréből is; ugyanakkor azok, akik dacosan mégis ilyesmivel akartak foglalkozni, kénytelenek voltak új utakat keresni maguknak, és olyan témákat beemelni, melyek hallatán egy porosz vezérkari tiszt a falhoz vágta volna a Pickelhaubét. Nők szerepe a hadseregben, a tisztikar és a legénység társadalmi összetétele, tábori bordélyok, civilek és katonák összezördülései, hadifoglyok sorsa stb. stb. A hadtörténetírás azonban mégis csak megújult, és az utóbbi évtizedekben ismét reneszánszát éli.

Szerzőink, mondhatjuk, mindkét térfélen fociznak. Képzett történészek, akik biztos kézzel forgatják a forráskritika rapírját és ismerik (bár annyira nem szeretik) a posztmodern szkepszis minden redőzetét. Ugyanakkor, ha nem is hivatásos katonák, de munkásságukat egyenruhás kollégáik olvasták, ismerik, és nem sajnálják a kritikát, ha az illető pontatlanul alkalmazza a katonai fogalmakat vagy egyéb civil slendriánságokat követ el. Kikötés, sőt vesszőfutás is előfordult, mert egy történész szinonimaként használta a csata és az ütközet fogalmát.

Blogunk, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum ismeretterjesztő fórumaként jelentkezik hétről-hétre írásokkal. A bloggazda szándéka szerint ezen írások műfaja, témája, terjedelme vegyes, tükrözi a kollektíva szerteágazó érdeklődését, kutatási területeit.

Kellemes olvasgatást kíván:

Az Ars Militaria csapata

 

A csapat tagjai és kutatási területük (betűrendben):

Domokos György
Általános kutatási területe a Habsburg monarchia és Magyarország hadtörténete a 16-17. században, különös tekintettel a törökellenes védelmi rendszer kiépítésre és működésére; speciális kutatási területe a várépítészet és a tűzfegyverek fejlődése, alkalmazása a 14-18. században Európában és Magyarországon.

Hermann Róbert
Kutatási területe az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc története.

Krámli Mihály
Kutatási területe az osztrák-magyar haditengerészet története.

Lázár Balázs
Érdeklődési és kutatási területe a 18. század hadművészete és a napóleoni háborúk, az utóbbi években a császári-királyi hadsereg magyarországi hadkiegészítésével, a török háborúk hadifogoly-kérdésével, illetve Hadik András katonai iratainak kiadásával foglalkozott.
MTMT:https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=10031372

Mészáros Kálmán
1997-től a Hadtörténeti Intézet munkatársa, kutatási területe a 17/18. század fordulójának magyar (had)története (1670-1740), ezen belül is főként a Rákóczi-szabadságharc időszaka.

Pollmann Ferenc
Kutatási területe az I. világháború története, ezen belül a háború kitörésének körülményei és balkáni hadszíntér eseményei.

Süli Attila
Kutatási területe az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc története, különös tekintettel az erdélyi eseményekre.

Szabó Péter
Kutatási területe Magyarország katonai részvétele a második világháborúban.

Tóth Péter András
Kutatási területe az I. világháború története.

Tulipán Éva
Történész kutató, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa. Kutatási területe Magyarország 1945 utáni történetének, különösen az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeinek és következményeinek erőszaktörténeti, kulturális emlékezeti és emlékezetpolitikai nézőpontú vizsgálata. Az MTA Történeti Bizottsága II. világháborús albizottsága és az Erőszaktörténeti Munkacsoport tagja.

Veszprémy László
Kutatási területe az Árpád-kor hadtörténete.

 


2021. már 27.

A NAGYRAVÁGYÓ NAGYVEZÍR, A LENDÜLETES LENGYEL KIRÁLY ÉS A CSALÓDOTT CSÁSZÁR TÖRTÉNETE 1683-BAN

írta: Domokos György
A NAGYRAVÁGYÓ NAGYVEZÍR, A LENDÜLETES LENGYEL KIRÁLY ÉS A CSALÓDOTT CSÁSZÁR TÖRTÉNETE 1683-BAN

A KAHLENBERGI CSATA ÉS MAGYARORSZÁG FELSZABADÍTÁSÁNAK KEZDETE

  1 A hadtörténelem egyik leglátványosabb jelenete: a lengyel szárnyas huszárok rohama Bécs mellett, 1683. szeptember 12. (rekonstrukció)   1683. szeptember 11-én éjjel a Wienerwald tetejéről színes rakéták szálltak az ég felé. Bécs meggyötört védőinek, akik július 14. óta elszenvedték a török…

Tovább Szólj hozzá

17. század Török hódoltság kora Bécs ostroma Kahlenbergi csata Magyarország felszabadítása

2021. már 21.

HÍREK NYUGATON EGY KELETI HÁBORÚRÓL – ESZTERGOM 1595. ÉVI OSTROMA II.

írta: Blogvendegszerzo
HÍREK NYUGATON EGY KELETI HÁBORÚRÓL – ESZTERGOM 1595. ÉVI OSTROMA II.

1 Ostromjelenet a 16. század második feléből (Rekonstrukció)  Az első rész itt olvasható! Esztergom ostroma Az ostrom eseményeinek leírása előtt érdemes áttekinteni, melyek voltak Esztergom védelmi rendszerének részei. A központi egység a 150 méter magas sziklára épített vár volt. Védművei (két…

Tovább Szólj hozzá

16. század Török hódoltság kora Tizenötéves háború Esztergom ostroma 1595

2021. már 10.

HÍREK NYUGATON EGY KELETI HÁBORÚRÓL – ESZTERGOM 1595. ÉVI OSTROMA I.

írta: Blogvendegszerzo
HÍREK NYUGATON EGY KELETI HÁBORÚRÓL – ESZTERGOM 1595. ÉVI OSTROMA I.

1 Lovascsata keresztények és oszmánok között   1594. május 19-én, „Esztergom vára vívásakor, midőn ostromnak mentenek az Vízivárosnak, lőtték meg Balassa Bálint urat […] két combján által ment az golóbis. Vesztette az barbély, Mátyás hercegé, nem akarván szót fogadni az magyar barbélyoknak és holt…

Tovább Szólj hozzá

16. század Török hódoltság kora Tizenötéves háború Esztergom ostroma 1595

2020. jún 03.

A TALICSKÁVAL ÉPÍTETT ERŐD

írta: Domokos György
A TALICSKÁVAL ÉPÍTETT ERŐD

TÉNYEK ÉS ADATOK LIPÓTVÁR ÉPÍTÉSÉHEZ

  Turistaként felkeresve egy szépséges, magas falaival még romjaiban is fenséges középkori várat, mint például a hazánkban található Csesznek vagy Hollókő, bizonyára sokakat megérintett a hely szelleme, romantikája. A maradványok közt állva el tudták képzelni, miként éltek az egykor volt…

Tovább Szólj hozzá

17. század 17th century Török hódoltság kora Várépítészet Lipótvár Period of the Ottoman Rule Fortification Leopoldstadt

2020. ápr 16.

MENNYI VOLT VALÓJÁBAN A SZÁZEZER TÖRÖK?

írta: Domokos György
MENNYI VOLT VALÓJÁBAN A SZÁZEZER TÖRÖK?

TÉNYEK ÉS ADATOK A 16–17. SZÁZADI HADERŐK LÉTSZÁMÁRÓL

    Hogy jönnek a gallok a törökökhöz? Úgy, hogy a címkép jelenete kedvenc képregényemből származik, a sorozat legelső darabjából, amikor a varázsitaltól legyőzhetetlenné vált Asterix egymaga „megrendszabályoz” egy egész római őrjáratot. Az ellenfél létszámára vonatkozó kérdés pedig, bármely…

Tovább Szólj hozzá

16. század 17. század 17th century Egri csillagok Török hódoltság kora Hadsereg-létszámok Hadsereg-ellátás 16th century Supplying of armies Number of forces

2020. már 30.

A PALÁSTI CSATA

írta: Domokos György
A PALÁSTI CSATA

VALÓBAN EGYEDÜL ERASMUS TEUFEL FŐPARANCSNOK FELELŐS A VERESÉGÉRT?

     A palásti csata történetének megértéséhez szükségesnek vélem, hogy néhány szóban felvázoljam az előző évtized eseményeit, és megvilágítsam azokat az okokat, amelyek az 1552. évi török hadjáratot kiváltották. A mohácsi csata utáni kettős királyválasztás következtében belháború tört ki, ahol a…

Tovább Szólj hozzá

16. század 1552 Taktikai elemzés Török hódoltság kora 16th century Tactical analysis Period of the Ottoman Rule

süti beállítások módosítása