Ars Militaria

Hadtörténelem népszerűen, hadtörténelem szakszerűen

Írások a magyar és egyetemes hadtörténelem területéről az Árpád-kortól a közelmúltig

KÖSZÖNTŐ

Az Úr 2020. évére a világhálót és a legnépszerűbb sötétkék hátterű közösségi oldalt elözönlötték a hadtörténelmi, katonai, biztonságpolitikai témájú blogok, csoportok, oldalak. Ezeken a legfinnyásabb ízlésűek is megtalálhatják az érdeklődésüknek megfelelő témákat a pattintott kőkorszak hadviselésétől kezdve Dédes vár építéstörténetén át a Magyarországon hasra szállt Liberátorokig. A színvonal hullámzó, hiszen a netre jóformán bárki bármit feltölthet, azonban – hála az interaktív felületeknek – hamar megjelennek a szakértő velociraptorok is, és jaj annak, aki hibázik… néha annak is, aki nem.

Az Ars Militaria szerzői profi hadtörténészként szállnának be az online katonai blogok virtuális Sztálingrádjába. A történész elé biggyesztett had szócska azonban esetükben nem fosztóképző. Ezt a műfajt sokáig többnyire hivatásos katonák végezték, akik a Vezérkar vagy a Hadilevéltár valamelyik sötét irodájában, az uniformisra könyökvédőt húzva ültek íróasztalhoz, és akiket a csípőben hordozott gránátszilánk emlékeztetett a háború realitásaira. A vaskos könyvek, amelyeket akár saját koruk, akár a korábbi időszakok háborúiról írtak, magukon viselték a hivatásos katona szemléletét, és általában nem a közvélemény tudásvágyát elégítették ki, hanem nagyon is praktikus célokat szolgáltak: a múlt tapasztalatait átadva segíteni a felkészülést a jövő háborúira. Sajnos, ezek a munkák a bennük rejlő óriási tényanyag ellenére gyakran olyanok, mint a leningrádi erőd: bevehetetlenek. A második világégés ráadásul jócskán elvette a fejlett világ kedvét a háborúsditól. A vietnámi háborút és a párizsi diáklázadásokat követő baloldali, pacifista hullámokat követően és általában a jóléti társadalmak világában az egyenruha és minden militária gyanússá, amolyan fasisztoid hóborttá vált.

A hadtörténetírás teljesen kikerült az Akadémiai és egyetemi oktatás látóköréből is; ugyanakkor azok, akik dacosan mégis ilyesmivel akartak foglalkozni, kénytelenek voltak új utakat keresni maguknak, és olyan témákat beemelni, melyek hallatán egy porosz vezérkari tiszt a falhoz vágta volna a Pickelhaubét. Nők szerepe a hadseregben, a tisztikar és a legénység társadalmi összetétele, tábori bordélyok, civilek és katonák összezördülései, hadifoglyok sorsa stb. stb. A hadtörténetírás azonban mégis csak megújult, és az utóbbi évtizedekben ismét reneszánszát éli.

Szerzőink, mondhatjuk, mindkét térfélen fociznak. Képzett történészek, akik biztos kézzel forgatják a forráskritika rapírját és ismerik (bár annyira nem szeretik) a posztmodern szkepszis minden redőzetét. Ugyanakkor, ha nem is hivatásos katonák, de munkásságukat egyenruhás kollégáik olvasták, ismerik, és nem sajnálják a kritikát, ha az illető pontatlanul alkalmazza a katonai fogalmakat vagy egyéb civil slendriánságokat követ el. Kikötés, sőt vesszőfutás is előfordult, mert egy történész szinonimaként használta a csata és az ütközet fogalmát.

Blogunk, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum ismeretterjesztő fórumaként jelentkezik hétről-hétre írásokkal. A bloggazda szándéka szerint ezen írások műfaja, témája, terjedelme vegyes, tükrözi a kollektíva szerteágazó érdeklődését, kutatási területeit.

Kellemes olvasgatást kíván:

Az Ars Militaria csapata

 

A csapat tagjai és kutatási területük (betűrendben):

Domokos György
Általános kutatási területe a Habsburg monarchia és Magyarország hadtörténete a 16-17. században, különös tekintettel a törökellenes védelmi rendszer kiépítésre és működésére; speciális kutatási területe a várépítészet és a tűzfegyverek fejlődése, alkalmazása a 14-18. században Európában és Magyarországon.

Hermann Róbert
Kutatási területe az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc története.

Krámli Mihály
Kutatási területe az osztrák-magyar haditengerészet története.

Lázár Balázs
Érdeklődési és kutatási területe a 18. század hadművészete és a napóleoni háborúk, az utóbbi években a császári-királyi hadsereg magyarországi hadkiegészítésével, a török háborúk hadifogoly-kérdésével, illetve Hadik András katonai iratainak kiadásával foglalkozott.
MTMT:https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=10031372

Mészáros Kálmán
1997-től a Hadtörténeti Intézet munkatársa, kutatási területe a 17/18. század fordulójának magyar (had)története (1670-1740), ezen belül is főként a Rákóczi-szabadságharc időszaka.

Pollmann Ferenc
Kutatási területe az I. világháború története, ezen belül a háború kitörésének körülményei és balkáni hadszíntér eseményei.

Süli Attila
Kutatási területe az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc története, különös tekintettel az erdélyi eseményekre.

Szabó Péter
Kutatási területe Magyarország katonai részvétele a második világháborúban.

Tóth Péter András
Kutatási területe az I. világháború története.

Tulipán Éva
Történész kutató, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa. Kutatási területe Magyarország 1945 utáni történetének, különösen az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeinek és következményeinek erőszaktörténeti, kulturális emlékezeti és emlékezetpolitikai nézőpontú vizsgálata. Az MTA Történeti Bizottsága II. világháborús albizottsága és az Erőszaktörténeti Munkacsoport tagja.

Veszprémy László
Kutatási területe az Árpád-kor hadtörténete.

 


2023. feb 23.

A huszár, aki öt császárt szolgált: Vécsey Ágost élete

írta: Blogvendegszerzo
A huszár, aki öt császárt szolgált: Vécsey Ágost élete

A vécsei és hajnácskői Vécsey család leghíresebb tagja kétségkívül az a Vécsey Károly volt, akinek nevét aradi vértanúként minden általános iskolás diák ismeri. Ő azonban egyáltalán nem az egyetlen olyan tagja volt a családnak, aki katonaként szolgált. Ebben a cikkben apja, Ágost életébe szeretnék…

Tovább Szólj hozzá

18. század 19. század 1848-1849 Kitüntetés Napóleoni háborúk Katonacsaládok Hadvezetés Huszárok vitézsége

2022. már 15.

„Oh, huszár, huszár! te vagy a magyar szeme fénye.” Huszárok az 1848-49. évi magyar szabadságharcban

írta: Kemény Krisztián
„Oh, huszár, huszár! te vagy a magyar szeme fénye.” Huszárok az 1848-49. évi magyar szabadságharcban

            A fenti mondatot Szemere Bertalan, a fősereg teljhatalmú kormánybiztosa és az Országos Honvédelmi Bizottmány tagja vetette papírra 1849 februárjában Miskolcon. A mind a Közlönyben, mind pedig röplapokon terjesztett, Huszár című írásban a kormánybiztos az ősi magyar vitézség örököseiként…

Tovább Szólj hozzá

19. század 1848-1849 Huszárok vitézsége Lovasság

2022. feb 07.

Gyöngyélettől a Nagy Háború pokláig - Csécsi Nagy Imre huszártiszti pályafutása II.  

írta: Blogvendegszerzo
Gyöngyélettől a Nagy Háború pokláig - Csécsi Nagy Imre huszártiszti pályafutása II.   

    1916 februárjában egy feldőlt haranglábnál az Ikva folyó menti Bereh faluban (ma Ukrajna)   A Nagy Háború kezdete   Az I. világháború kitörését követően, 1914 késő nyarán, az akkoriban alezredesként szolgáló Csécsi Nagy Imrét alakulatával, a 2. számú honvéd huszárezreddel a galíciai…

Tovább Szólj hozzá

I. világháború Osztrák-Magyar Monarchia hadereje Huszárok vitézsége

2022. jan 20.

Gyöngyélettől a Nagy Háború pokláig: Csécsi Nagy Imre huszártiszti pályafutása I.

írta: Blogvendegszerzo
Gyöngyélettől a Nagy Háború pokláig: Csécsi Nagy Imre huszártiszti pályafutása I.

„A háború legendái közé tartozik annak a lovasdandárnak minden egyes harctéri cselekedete, amelynek Csécsi Nagy Imre ezredes a parancsnoka.” (Aradi Közlöny, 1917. január 30.)

    1. vitéz Csécsi Nagy Imre magyar királyi altábornagy (1920-as évek vége, 1930-as évek eleje)  A huszárság kései történetének egy napjainkra a feledés homályába merült, saját korában ugyanakkor széles körben ismert és elismert képviselője volt vitéz Csécsi Nagy Imre magyar királyi altábornagy…

Tovább Szólj hozzá

19. század 20. század Osztrák-Magyar Monarchia hadereje Huszárok vitézsége Lovasság

2021. már 03.

"NÉMETET KI FOG ELŐBB?" AVAGY "KI NYERTE EL A PÁLMÁT?"

írta: Mészáros Kálmán
"NÉMETET KI FOG ELŐBB?" AVAGY "KI NYERTE EL A PÁLMÁT?"

KÉT HUSZÁRCSÍNY A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARCBÓL

  1 Maximilan Starhemberg altábornagy elfogása. Jelenet a Rákóczi hadnagya c. filmből   II. Rákóczi Ferenc szabadságharcában az alapvetően könnyűlovasságból szervezett kuruc hadsereg állt szemben a császári csapatokkal, s bár a nyílt csatákban rendre kudarcot vallottak, a hagyományos portyázó…

Tovább Szólj hozzá

18. század Rákóczi-szabadságharc Huszárok vitézsége

2020. nov 18.

HŐSIES KÜZDELEM A KOTLÓ-HEGY BIRTOKBAVÉTELÉÉRT, AVAGY EGY ÁTGONDOLATLAN HADITETT, 1945. JANUÁR 28–30.

írta: DonSzabo
HŐSIES KÜZDELEM A KOTLÓ-HEGY BIRTOKBAVÉTELÉÉRT, AVAGY EGY ÁTGONDOLATLAN HADITETT,  1945. JANUÁR 28–30.

    A második világháború magyarországi hadszínterén folytatott végső küzdelmek közül a Vértes hegység területén vívott harcok magyar szempontból jelentős haditetteknek számítottak. A honvédség leharcolt és megfogyatkozott erői, ahogy 1944 őszén a Kárpátok hágóinál és Torda városa körül, úgy ezen…

Tovább Szólj hozzá

20. század II. világháború Huszárok vitézsége Harcok a Vértesben

süti beállítások módosítása