2020. ápr 19.

AZ ORVOSOK VÉDŐSZENTJEI EGYKORON ÉS MA: SZENT KOZMA ÉS SZENT DAMJÁN

írta: Szent Viborada
AZ ORVOSOK VÉDŐSZENTJEI EGYKORON ÉS MA: SZENT KOZMA ÉS SZENT DAMJÁN

 

 

A gyógyítói szaktudás, az orvosi tisztesség, a hivatásbéli önzetlenség: ingyenes gyógyítás és az erre reflektáló, sokszor tragikusan suta emberi hála története az európai kultúrában már a kezdetektől egymástól elválaszthatatlan jelenségek.

 

A középkori Európában bajában szinte minden beteg hozzájuk fohászkodott. Aegea városából, a dél-anatóliai Kilikiából (nagyjából Örményország területén) származtak, ami Cilicia néven Kr. e. 102-től római tartomány volt. Leghíresebb, csodás gyógyításuk közös munka eredménye: amputálták egy alvó beteg lábát, s egy épp akkoriban meghalt mór lábszárát ültették a helyére.

 szent_kozma_es_damjan.jpg

Szent Kozma (balról) és Szent Damján (jobbról) a Szent koronán

 

Testvérek. Egy Theodora nevű, keresztény, hívő asszony gyermekei. Diocletianus római szászár (Kr. u. 244–311) uralkodása idején, 303-ban szenvedtek mártírhalált. A genovai érsek, történetíró, Jacopo da Voragine által a XIII. század végén összeállított híres gyűjtemény, a Legenda Aurea (Arany Legenda) szerint „...annyi malasztot kaptak a Szentlélektől, hogy minden betegségből kigyógyították nemcsak az embereket, de még a jószágot is, s mindezt ingyen, ajándékba.”

A legenda így folytatódik: „Egyszer egy Palladia nevű asszony, aki mindenét ráköltötte az orvosokra, felkereste a szenteket, és épen, egészségesen tért haza tőlük. Ekkor titokban valami csekély ajándékot nyújtott át Damjánnak, s mivel az nem akarta elfogadni, égre-földre esküdözve kérlelte. Erre Damján beleegyezett, hogy elfogadja, nem mintha az ajándékra vágyott volna, hanem hogy eleget tegyen az ajándékozó fogadalmának, s nehogy úgy tűnjék, nem törődik az Úr nevével, hiszen látta, hogy arra esküdözve könyörgött neki az asszony. Mikor Szent Kozma tudomására jutott a dolog, meghagyta, hogy ne temessék fivérével közös sírba. A következő éjjelen azonban megjelent az Úr Kozmának, és kimentette fivérét az ajándék elfogadása dolgában.

 S ez volt az eset, ami mártírhalálukhoz is vezetett.

„Hírüket hallva Lisias proconsul maga elé hívatta és faggatni kezdte őket, mi a nevük, hol van a hazájuk, mi a birtokuk. A szent vértanúk ezt mondták: Nevünk Kozma és Damján... a birtoklás azonban a keresztények előtt ismeretlen. Erre a proconsul megparancsolta, hogy vezessék elő fivéreiket [ti. keresztény hittársaikat], és áldozzanak mindannyian a bálványoknak. A fivérek egyáltalán nem voltak hajlandók az áldozatbemutatásra...” S ekkor kezdődött válogatott, csodás elemekkel tarkított tortúrájuk, melynek során végül elpusztították őket.

Tiszteletük a keleti egyházból, Bizáncból terjedt el – a Justinianus (483–565) császár által nekik emelt templomba betegek ezrei zarándokoltak el gyógyulást keresve –, majd Rómában is kibontakozott. A SS. Cosma e Damiano egyike a legszebb római ókeresztény templomoknak.


szent_kozma_es_damjan2.jpg

A két szent a római Szent Kozma és Damján ókeresztény bazilika apszismozaikján

 

Amikor Párizsban 1260-ban megalakult a sebészek első kollégiuma, őket választotta égi patrónusnak. Ettől kezdve tiszteljük őket az orvosok és sebészek védőszentjeiként. Az orvosok, patikusok, borbélyok (felcserek), orvosegyetemek és persze a betegek patrónusai voltak ők: Kozma inkább az orvosoké, Damján pedig a patikusoké.

Arcképük a Szent Korona alsó, görög betűs pántjára (corona Graecais) is rákerült. Magyarországi tiszteletükkel a legbehatóbban „a legszögedibb szögedi”, a híres néprajztudós, Bálint Sándor (1904–1980) foglalkozott, a folklorizálódott szentkultuszok történeti gyökereit kutatva. Elsőként mutatta ki: a magyar kereszténység nyilván a bizánci egyház és császárság közvetítésével ismerkedett meg a szent orvosokkal. Kozma és Damján Moravcsik Gyula (1892–1972) bizantinológus megállapítása szerint „az önzetlen égi tudomány képviselőjeként szerepelnek a koronán”, miután pénz elfogadása nélkül gyógyítottak. De lehet, hogy még ennél is többről van szó: a megkoronázott magyar király egészségét ajánlják Kozma és Damján mennyei gondjaiba. 

Hazánkban eleinte bencés, majd németföldi hatásra fohászkodtak hozzájuk, a mindszentek litániájában a mai napig szerepelnek. Ők voltak a régi budai egyetem patrónusai is; ünnepüket az egyetemi templomban az orvosi kar minden esztendőben misével ülte meg. Nevüket őrzik településeink, például a baranyai Szentdomján, vagy a göcseji Szentkozmadombja.

Nyomukat az írott forrásokon kívül művészeti, építészeti emlékek sora őrzi: feltűnnek például a kassai Székesegyház Szent Mihály-freskóján és ugyanitt a Mettertia-oltáron, valamint három bártfai szárnyasoltáron (1460, 1489, 1522). Aki valaha is jár a soproni patikamúzeumban, biztosan látta XVI. századi képmásaikat; továbbá újabb templomokat is szenteltek tiszteletükre.

 templom.jpg

A zalaszántói Szent Kozma- és Damján-templom

 

S végül, de nem utolsó sorban, a csatatereken is feltűntek, miután alakjuk már nagyon korán folklorizálódott. Bihar helység néphagyománya szerint valamikor magyarok és székelyek csatáztak ott egymással. A megszorult magyarokat Szent Kozma segítette győzelemre, ezért templomot építettek tiszteletére. Ma már tudjuk, hogy ez történet a Dubnici Krónika (Chronica de gestis Hungarorum, 1479) egyik Szent Lászlóról szóló elbeszélésének változata.

 

biharea.jpg

A középkori Bihar ispánsági várának alaprajza

 

*

Ne feledkezzünk meg az orvosszentekről! A római katolikus egyház hivatalosan szeptember 26-án, az ortodox kereszténység november 1-jén ünnepli őket.

Kincses Katalin Mária

 

Irodalom

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium II. A Mária-ünnepek és jelesebb napok hazai és közép-európai hagyományvilágából (július 1. – november 30.) Neumann Kht., Budapest, 2004.
(http://mek.niif.hu/04600/04657/html/unnepikii0059/unnepikii0059.html, 2020. 04. 12.)

Heinz Schott et al.: A medicina krónikája. Ford. Birtalan Győző et el. Officina Nova, Budapest, 1993. 65.

Jacobus de Voragine: Legenda Aurea. Válogatta, az utószót, a jegyzeteket és a mutatókat készítette Madas Edit. Fordította Bárczi Ildikó. Neumann Kht., Budapest, 2004.
(http://mek.niif.hu/04600/04626/html/legenda0089.html, 2020. 04. 12.)

Kincses Katalin Mária: Fejezetek a XVI–XVIII. századi magyarországi gyógyítás történetéből. Budapest, 2019.
(A soproni patikák című fejezet, 45–56.)

Marczali Henrik: A Dubniczi krónika. (https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/MagyarIrodalom-magyar-irodalomtortenet-1/kepes-magyar-irodalomtortenet-beothy-zsolt-3180/kozepkor-es-renaissance-mondak-es-kodexek-kora-31D4/12-a-kronikak-marczali-henrik-346D/a-dubnici-kronika-3485/, 2020. 04. 12.)

 

A képek forrása

Szent Kozma (balról) és Szent Damján (jobbról) a Szent koronán
https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/76/St_Cosmas_on_the_Holy_Crown_of_Hungary.jpg/
200px-St_Cosmas_on_the_Holy_Crown_of_Hungary.jpg
https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d1/St_Damian_on_the_Holy_Crown_of_Hungary.jpg/
200px-St_Damian_on_the_Holy_Crown_of_Hungary.jpg

A két szent a római Szent Kozma és Damján ókeresztény bazilika apszismozaikján:
https://lh3.googleusercontent.com/proxy/_ubL7mE8JCpdWqUWydNjq8wj1cS0R4K1MA4jFOAqqfUcbzNmy
BLegNig4IzlewTsItbXJNCIjAb64hXjTgkB9Qq6Txdzsh9iKp7oZHY1SHtYFxkKmmDcgtMu9bNz-c4V

A zalaszántói Szent Kozma- és Damján-templom
https://mapio.net/images-p/25891497.jpg

A középkori Bihar ispánsági várának alaprajza
https://photos.wikimapia.org/p/00/04/92/95/39_big.jpg

Szólj hozzá

Szent Korona Mártíromság Orvosok védőszentjei Legenda Aurea