Az idei évben az 1526-os mohácsi csatával kapcsolatos, legnagyobb sajtóvisszhangot kiváltó tudományos felfedezés, annak felismerése volt, hogy az 1582-ben végrehajtott naptárreform (amikor a csillagászati idő és a kronologikus idő eltérése miatt október 4-én 11 napot ugrott a naptár) miatt valójában szeptember 8-án kellene emlékeznünk a gyászos eseményre. A számos nyilatkozat és riport után, 2020. augusztus 28-án jelent meg az Újkor.hu internetes honlapon „Az időszámítás és a tudomány határain túl – a mohácsi csata időpontjáról” címmel a mohácsi csata időpontjával kapcsolatos felfedezésre reagáló 90 történész által aláírt állásfoglalás, melyre még aznap reagált Gyenizse Péter, Kitanics Máté, Pap Norbert és Szalai Gábor „Miért fontos az idő számításával foglalkozni Mohács kapcsán?” címmel.

A mohácsi csata ábrázolása egy török miniatúrán

A történész állásfoglalás megállapítja, hogy Gyenizse Péter, Kitanics Máté, Pap Norbert és Szalai Gábor a Balkán füzetek 11. számában megjelent tanulmányukban (A Gergely-féle naptárreform és a csillagászati jelenségek szerepe a 15–16. századi történelmi forrásaink és eseményeink értelmezésében) „többek között a mohácsi csata napját is átszámolták a Gergely-féle naptár szerint, s megállapították, hogy az nem augusztus 29-én, hanem szeptember 8-án történt”. Ez a felfedezés, bár felkeltheti a történelem iránt érdeklődők figyelmét, de az tény eddig is ismert volt. „Történészi körökben ezért általánosan elfogadott módon sehol nem számolták/számolják át a naptárreform előtti történelmi dátumokat az új naptár szerint, mert mindez értelmetlen kavarodást jelentene, bármilyen tudományos hozadék nélkül… Az emléknapot pedig azért tartjuk augusztus 29-én, mert azon a napon történt az, amire emlékezünk.” Az említett tanulmány tételesen felsorolja az 1582 előtti fontosabb történelmi események hagyományos és módosított időpontját. Ennek az emlékezet szempontjából akkor lenne jelentősége, ha ragaszkodunk ahhoz, hogy az évforduló csak a teljes évekkel osztható későbbi dátum lehet, azonban ennek nincs valós hatása a jelenre. Lehet ilyen dátum is, pl. a maja naptár szerinti világvége időpontja, ahol érdemes figyelembe venni a naptárreform miatti csúszást, mivel az az eredeti dátumhoz képest még 11 napot kellett volna várni a kataklizmára.

A Balkán füzetekben megjelent tanulmány megjelöli – éppen a mohácsi csata esetében – hogy a naptárreform miatti dátum eltolódás milyen hatást gyakorol az események rekonstruálására: „A napi események kronológiájában a napkelte és a napnyugta máskor volt augusztus 29-én, mint szeptember 8-án. A történeti vizsgálatokban ennek jelentősége van, hiszen például az oszmán források az események leírását a muszlim imaidőkhöz kapcsoltan adják meg, amelyek viszont csillagászati jelenségekhez kötöttek. Ezeknek a kis időkülönbségeknek aztán az egyes napi események értelmezésében jelentősége lesz, a történések precíz elemzésben kaphatnak szerepet.” Az Újkor.hu-n megjelent válaszban további tényezőket neveznek meg.

Az alábbiakban elsősorban az ebben közölt megállapításokkal kapcsolatban szeretnék néhány megjegyzést tenni, konkrétan azzal kapcsolatban, hogy a naptárreform hatását milyen mértékben kell figyelembe venni a csata eseményeinek rekonstrukciójánál. Talán nem lesz haszontalan, ha felhívom a figyelmet, a tényleges adatokra és ezek kiszámításának lehetőségére.

A válaszcikk azt sugallja, hogy az a történész, aki nem veszi figyelembe a naptárreformot és a csillagászati jelenségek 2020-as értékeivel számol az 1526-ban lezajlott csata egyes mozzanatainak rekonstruálásánál hibás következtetésekre jut, mivel az akkori augusztus 29-i dátumnak a jelenlegi szeptember 8-a felel meg. A több történész által aláírt szakmai állásfoglalás szerint ez az eltérés mintegy 20 percet jelent, aminek nincs jelentősége.

Gyenizse Péter, Kitanics Máté, Pap Norbert és Szalai Gábor válaszukban erre utalva megjegyzik: „Egy-két perc talán nem tűnik soknak, de ha a különbség több mint negyedóra, akkor azt már nagyon is figyelembe kell venni egy ilyen számításnál.” Ennek a bizonyos számításnak a lényegét így foglalják össze: „a vizsgált területen a megismert távolságok leküzdésére mennyi időre volt szükség. Ennek ma is vannak normái, például a modern GPS-ek tudnak számolni gyalogos, lovas, és más menetidőt is, figyelembe véve a terepadottságokat. Ennek az a haszna, hogy egy ilyen vizsgálat nyomán egy kicsit finomabb lehet a történelmi események mintázata, pontosabb a fogalmazás, legalább ezekben a kérdésekben nem kell a sötétben tapogatózni. Látni fogjuk tehát, hogy a közlekedési normák alapján ki, milyen módon és mennyi idő alatt juthatott el egyik pontból a másikba, hol vannak ennek a fizikai korlátai.”

A leírtakat úgy értelmezem, hogy a naptárreform miatt a napkelte és a napnyugta időpontjában, olyan időeltérést jelentkezhet, ami hatással van a lovas vagy gyalogos menetsebességére. Ezért fontos a 15 percnél nagyobb eltérés. Valószínűleg nem ezt akarták írni, hiszen a menetsebességet nem befolyásolja a napkelte és a napnyugta időpontjának eltérése. Az átlag gyalogos vagy átlag lovas ma is ugyanazzal a sebességgel mozog mint 1526-ban és ennek kiszámításához nem kell GPS. A terepkutatás során az egyes objektumok helyének meghatározására, pontos koordinátáinak rögzítésére valóban a GPS az egyik legjobb eszköz, de az egyes csapattestek mozgásának rekonstruálásához nincs rá szükség. Ez térképen mérőszalaggal megoldható.

Közel 30 éve foglalkozom csaták rekonstrukciójával és az egyik első kutatásom éppen a mohácsi csata volt, azonban soha nem merült fel a csillagászati adatok befolyásoló hatása a délutáni órákban lezajlott összecsapás vizsgálatánál. Eddigi kutatásaim során ez a tényező akkor kapott jelentőséget, amikor a források arról írtak, hogy az éjszakai órákban történt valamilyen esemény. Ekkor ugyanis a fényviszonyok fontos szerepet játszanak. A holdkelte, holdnyugta és a holdfázis befolyásolja a láthatóságot. Ezekre az értékekre hamis eredményt kaphatunk, ha nem vesszük figyelembe a naptárreformot.

Először 1993-ban szembesültem ezzel a problémával az 1044-es ménfői csata kutatása során. Hagyományosan a csillagászati évkönyvek adatai alapján kellene visszaszámolni a vizsgált időpontig, ami meghaladta volna a matematikai képességeimet. Majdnem lemondtam erről a lehetőségről, amikor egy csillagászati szaklapban megláttam egy számítógépes program ismertetőjét. Azonnal megrendeltem a szerkesztőségtől és 1.2-es floppi lemezen megkaptam az Astronomy Lab 2. programot, amit a készítői nem csak csillagászoknak, hanem történészeknek is ajánlottak. Azóta is ezt használom a csillagászati adatok kiszámítására (https://ericbt.com/astronomylab2).  Természetesen figyelembe veszi a naptárreformot. Mint látható, egyszerűen elhagyja a 11 napot 1582. októberében.

Pap Norbert professzor írásában olvashatjuk: „A szoftvereink nem tudnak mit kezdeni a hozzávetőleges helyekkel és időpontokkal, ami egy történész-publikációban teljesen bevett. Azonban azt nem írhatom be a szoftverbe, hogy „valahol Mohács környékén”, és hogy „valamikor késő délután, nem tudom, hogy mikor”, mert ezt a GIS nem tudja értelmezni." Nos, a program használatánál (de általában a csatarekonstrukcióknál) ez a probléma nem jelentkezik ilyen formában. Az Astronomy Lab 2-ben pontos földrajzi koordinátákkal kell megjelölni a helyet, melyről adatokat kérünk. A mellékelt képen a felső sorban láthatjuk a Mohácsi Történelmi Emlékhely koordinátáit, a táblázatban pedig a napkelte (SR), napnyugta (SS), holdkelte (MR), holdnyugta (MS) és holdfázis (FQ,FM,LQ,NM) adatait.

Ezek szerint, 1526. augusztus 29-én a nap kelt 05.13-kor és 18.12-kor nyugodott. A fényviszonyoknál figyelembe kell venni, hogy már 40 perccel korábban hajnalodik és a napnyugta után is 40 perc szürkület után áll be a sötétség. Amennyiben a figyelmetlen történész 2020. augusztus 29-i értékekkel számol, amikor a nap 05.03-kor kel és 18.29-kor nyugszik, a napkelténél 10 percet, a napnyugtánál 17 percet téved. Amennyiben figyelembe veszi a naptárreformot és a 2020. szeptember 8-i értékekkel számol, akkor sem kap pontos eredményt, mivel ezen a napon a nap 05.15-kor kel és 18.10-kor nyugszik. Ez két perces eltérés.

A források adatait figyelembe véve, nem tudok megjelölni olyan eseményt a mohácsi csatával kapcsolatban, ahol ez a 12 vagy 19 perc bármilyen számottevő hatást gyakorolna. Egyébként a program használatával ez a probléma fel sem merül, hiszen a konkrét értékeket kapjuk. A biztonság kedvéért azt még megjegyzem, hogy a program a téli időszámítást használja.

Négyesi Lajos

A hivatkozott cikkek

Gyenizse Péter-Kitanics Máté-Pap Norbert-Szalai Gábor: A Gergely-féle naptárreform és a csillagászati jelenségek szerepe a 15–16. századi történelmi forrásaink és eseményeink értelmezésében. Balkán Füzetek, No. 11. 2020.

Az időszámítás és a tudomány határain túl – a mohácsi csata időpontjáról
(http://ujkor.hu/content/az-idoszamitas-es-tudomany-hatarain-tul-mohacsi-csata-idopontjarol)

Miért fontos az idő számításával foglalkozni Mohács kapcsán?
(http://ujkor.hu/content/miert-fontos-az-ido-szamitasaval-foglalkozni-mohacs-kapcsan)

A képek a szerző által készített képernyőmentések az Astronomy Lab 2 programból.