Ars Militaria

Hadtörténelem népszerűen, hadtörténelem szakszerűen

Írások a magyar és egyetemes hadtörténelem területéről az Árpád-kortól a közelmúltig

KÖSZÖNTŐ

Az Úr 2020. évére a világhálót és a legnépszerűbb sötétkék hátterű közösségi oldalt elözönlötték a hadtörténelmi, katonai, biztonságpolitikai témájú blogok, csoportok, oldalak. Ezeken a legfinnyásabb ízlésűek is megtalálhatják az érdeklődésüknek megfelelő témákat a pattintott kőkorszak hadviselésétől kezdve Dédes vár építéstörténetén át a Magyarországon hasra szállt Liberátorokig. A színvonal hullámzó, hiszen a netre jóformán bárki bármit feltölthet, azonban – hála az interaktív felületeknek – hamar megjelennek a szakértő velociraptorok is, és jaj annak, aki hibázik… néha annak is, aki nem.

Az Ars Militaria szerzői profi hadtörténészként szállnának be az online katonai blogok virtuális Sztálingrádjába. A történész elé biggyesztett had szócska azonban esetükben nem fosztóképző. Ezt a műfajt sokáig többnyire hivatásos katonák végezték, akik a Vezérkar vagy a Hadilevéltár valamelyik sötét irodájában, az uniformisra könyökvédőt húzva ültek íróasztalhoz, és akiket a csípőben hordozott gránátszilánk emlékeztetett a háború realitásaira. A vaskos könyvek, amelyeket akár saját koruk, akár a korábbi időszakok háborúiról írtak, magukon viselték a hivatásos katona szemléletét, és általában nem a közvélemény tudásvágyát elégítették ki, hanem nagyon is praktikus célokat szolgáltak: a múlt tapasztalatait átadva segíteni a felkészülést a jövő háborúira. Sajnos, ezek a munkák a bennük rejlő óriási tényanyag ellenére gyakran olyanok, mint a leningrádi erőd: bevehetetlenek. A második világégés ráadásul jócskán elvette a fejlett világ kedvét a háborúsditól. A vietnámi háborút és a párizsi diáklázadásokat követő baloldali, pacifista hullámokat követően és általában a jóléti társadalmak világában az egyenruha és minden militária gyanússá, amolyan fasisztoid hóborttá vált.

A hadtörténetírás teljesen kikerült az Akadémiai és egyetemi oktatás látóköréből is; ugyanakkor azok, akik dacosan mégis ilyesmivel akartak foglalkozni, kénytelenek voltak új utakat keresni maguknak, és olyan témákat beemelni, melyek hallatán egy porosz vezérkari tiszt a falhoz vágta volna a Pickelhaubét. Nők szerepe a hadseregben, a tisztikar és a legénység társadalmi összetétele, tábori bordélyok, civilek és katonák összezördülései, hadifoglyok sorsa stb. stb. A hadtörténetírás azonban mégis csak megújult, és az utóbbi évtizedekben ismét reneszánszát éli.

Szerzőink, mondhatjuk, mindkét térfélen fociznak. Képzett történészek, akik biztos kézzel forgatják a forráskritika rapírját és ismerik (bár annyira nem szeretik) a posztmodern szkepszis minden redőzetét. Ugyanakkor, ha nem is hivatásos katonák, de munkásságukat egyenruhás kollégáik olvasták, ismerik, és nem sajnálják a kritikát, ha az illető pontatlanul alkalmazza a katonai fogalmakat vagy egyéb civil slendriánságokat követ el. Kikötés, sőt vesszőfutás is előfordult, mert egy történész szinonimaként használta a csata és az ütközet fogalmát.

Blogunk, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum ismeretterjesztő fórumaként jelentkezik hétről-hétre írásokkal. A bloggazda szándéka szerint ezen írások műfaja, témája, terjedelme vegyes, tükrözi a kollektíva szerteágazó érdeklődését, kutatási területeit.

Kellemes olvasgatást kíván:

Az Ars Militaria csapata

 

A csapat tagjai és kutatási területük (betűrendben):

Domokos György
Általános kutatási területe a Habsburg monarchia és Magyarország hadtörténete a 16-17. században, különös tekintettel a törökellenes védelmi rendszer kiépítésre és működésére; speciális kutatási területe a várépítészet és a tűzfegyverek fejlődése, alkalmazása a 14-18. században Európában és Magyarországon.

Hermann Róbert
Kutatási területe az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc története.

Kincses Katalin Mária
Kutatási területe a közép- és kora újkori mentalitás- és művelődéstörténet, céhtörténet, historiográfia, történeti ökológia.

Krámli Mihály
Kutatási területe az osztrák-magyar haditengerészet története.

Lázár Balázs
Érdeklődési és kutatási területe a 18. század hadművészete és a napóleoni háborúk, az utóbbi években a császári-királyi hadsereg magyarországi hadkiegészítésével, a török háborúk hadifogoly-kérdésével, illetve Hadik András katonai iratainak kiadásával foglalkozott.
MTMT:https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=10031372

Mészáros Kálmán
1997-től a Hadtörténeti Intézet munkatársa, kutatási területe a 17/18. század fordulójának magyar (had)története (1670-1740), ezen belül is főként a Rákóczi-szabadságharc időszaka.

Pollmann Ferenc
Kutatási területe az I. világháború története, ezen belül a háború kitörésének körülményei és balkáni hadszíntér eseményei.

Somogyi Gréta
Kutatási területe a 19. századi emlékirat-irodalom és levelezés.

Süli Attila
Kutatási területe az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc története, különös tekintettel az erdélyi eseményekre.

Szabó Péter
Kutatási területe Magyarország katonai részvétele a második világháborúban.

Tulipán Éva
Történész kutató, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa. Kutatási területe Magyarország 1945 utáni történetének, különösen az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeinek és következményeinek erőszaktörténeti, kulturális emlékezeti és emlékezetpolitikai nézőpontú vizsgálata. Az MTA Történeti Bizottsága II. világháborús albizottsága és az Erőszaktörténeti Munkacsoport tagja.

Veszprémy László
Kutatási területe az Árpád-kor hadtörténete.

 

2020. sze 18.

A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC HŐSI HALOTTAI – ÉS AKIK MEGSIRATTÁK ŐKET (VI.)

írta: Mészáros Kálmán
A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC HŐSI HALOTTAI – ÉS AKIK MEGSIRATTÁK ŐKET (VI.)

    Brigadérosok, ezereskapitányok, vicekapitányok és főstrázsamesterek, 1706 Áttekintésünk a kuruc szabadságharc hősi halottainak kíván emléket állítani. A nyolc évig tartó küzdelem hatalmas veszteségeinek részletes bemutatása, feldolgozása helyett a jelen keretek között csupán a kuruc…

Tovább Szólj hozzá

18. század Rákóczi-szabadságharc Veszteségkutatás Katonacsaládok

2020. sze 16.

VAN-E HATÁSA AZ 1582-ES NAPTÁRREFORMNAK A MOHÁCSI CSATA ESEMÉNYEINEK REKONSTRUÁLÁSÁRA?

írta: Blogvendegszerzo
VAN-E HATÁSA AZ 1582-ES NAPTÁRREFORMNAK A MOHÁCSI CSATA ESEMÉNYEINEK REKONSTRUÁLÁSÁRA?

    Az idei évben az 1526-os mohácsi csatával kapcsolatos, legnagyobb sajtóvisszhangot kiváltó tudományos felfedezés, annak felismerése volt, hogy az 1582-ben végrehajtott naptárreform (amikor a csillagászati idő és a kronologikus idő eltérése miatt október 4-én 11 napot ugrott a naptár) miatt…

Tovább Szólj hozzá

16. század Mohácsi csata Oszmán hódítás Naptárreform

2020. sze 13.

OTTHON ÉS ODAÁT: AMERIKAI PROPAGANDAPLAKÁTOK AZ I. VILÁGHÁBORÚBAN

írta: Blogvendegszerzo
OTTHON ÉS ODAÁT: AMERIKAI PROPAGANDAPLAKÁTOK AZ I. VILÁGHÁBORÚBAN

    A XX. században a háborús hátországokban minden, addig lehetséges eszközt megragadtak a lakosság befolyásolására. Az I. világháború merőben új jellege miatt valamennyi hadviselő ország felismerte a propaganda jelentőségét. Hatványozottan igaz volt e megállapítás az Egyesült Államokra, ahol az…

Tovább Szólj hozzá

20. század Egyesült Államok I. világháború Propaganda Hátország

2020. sze 10.

PATKÁNYFÉSZEK A LISZTRAKTÁRBAN – AVAGY MIT ETTEK A TENGERÉSZEK

írta: Freiherrvonspaun
PATKÁNYFÉSZEK A LISZTRAKTÁRBAN – AVAGY MIT ETTEK A TENGERÉSZEK

    Mind a mai napig horrortörténetek keringenek a vitorlás korszak tengerészeinek, haditengerészeinek étrendjéről: a zsizsikektől nyüzsgő kétszersülttől kezdve az ehetetlen, romlott sózott húson át az ínség idején aranyáron mért patkányhúsig és a kötélzet, illetve a vitorlarudak bőrözésének…

Tovább Szólj hozzá

18. század 19. század Haditengerészet Élelmezés

2020. sze 05.

HOGYAN LESZ A NYOLC CENTIS ÁGYÚGOLYÓ EMBERFEJ NAGYSÁGÚ, AVAGY MEKKORA VOLT AZ EGRI BABA ÁGYÚ?

írta: Domokos György
HOGYAN LESZ A NYOLC CENTIS ÁGYÚGOLYÓ EMBERFEJ NAGYSÁGÚ, AVAGY MEKKORA VOLT AZ EGRI BABA ÁGYÚ?

  Jelen blogbejegyzésben folytatni kívánom a korábban megkezdett témát, a szembenálló felek által az 1552. évi egri ostromban bevetett tüzérség bemutatását. Az előzőekben az oszmánok lövegparkjáról volt szó, most a várvédők ágyúinak ismertetése következik.   Az ágyúk között ott egy nagy…

Tovább Szólj hozzá

16. század Tűzfegyverek története Eger ostroma 1552-ben