1 Páncélos hajók első csatája az amerikai polgárháborúban, Hampton Roads, 1862. március 9.

Amikor több tagállam kiválását követően 1861 tavaszán az Egyesült Államokban polgárháború tört ki, a gazdaságilag gyengébb, fejletlenebb, kevéssé iparosodott déli Konföderáció a szárazföldön sorra aratta sikereit az északi unionisták ellen. „Mi itt délen gyapotot és katonatiszteket adunk Amerikának” – fogalmazta meg a háború előtt egy ültetvényes. A mondás találó volt; a birtokosok nem öröklő fiai közül ugyanis sokan katonai pályára léptek. Ők alkották a kialakítandó déli hadsereg magvát, és nekik köszönhetően gyorsan lehetett alakulatokat felállítani és kiképezni.

A tengerészet terén viszont más volt a helyzet, ott a tisztikart főként északi származásúak adták. A flotta egységei fölött az Unió rendelkezett, bár ezekből viszonylag kevés bevethető akadt. Ezért Gideon Welles (1802–1879) szövetségi tengerészeti miniszter minden olyan polgári hajót, amely akár egy kisebb ágyút is elbírt, állományba vett, hogy a Konföderáció több ezer kilométer hosszúságú partvidékét blokád alá vegye, emellett hajóépítési programot indított.

A Virginia északi határát jelentő Potomac folyótól Texas állam déli határfolyójáig, a Rio Grandéig húzódó blokád, bár nem volt átjárhatatlan, előbb-utóbb fojtogatni kezdte a déli államokat. A háború elején azonban nem volt még minden veszve. A déli származású tisztek leszereltek az északi flottától és délen álltak ismét szolgálatba. Emellett a Konföderációhoz csatlakozott Virginia állam területéhez tartozott az amerikai kontinens legnagyobb tengeri bázisa, a Gosporti Hajógyár, amely nem csak dokkokkal és hajóépítő sólyákkal rendelkezett, de ott volt a szövetségi flotta ágyú- és lőszerlerakata is.

Mivel várható volt, hogy ezt az objektumot a déliek lerohanják, a parancsnoka április végén utasítást kapott, hogy minél több hajót menekítsen ki, a többit pedig pusztítsa el, a kikötői létesítményekkel, és a raktárakban lévő készletekkel együtt. Ő azonban nem rendelkezett elég emberrel, és akiknek parancsolt, azok közül többen is szabotálták az utasításait. Április 20-án aztán sietve megkezdték a rombolást.

A kikötőben horgonyzó tizenkét hadihajó közül a legnagyobb és legértékesebb a 44 ágyús MERRIMACK (hajó)csavaros gőzfregatt volt, amelyet 1856-ban kapott meg a flotta. A fatestű, háromárbócos egység 1860-ban érkezett Gosportba, karbantartásra. Bár a gőzgépét beindították, nem volt elég ember a hajó mozgatásához, így az Elizabeth folyóra kivontatva felgyújtották. A fregatt a vízvonala szintjéig leégett és elsüllyedt. A többi egységet is el kellett pusztítani; egyedül a CUMBERLAND szlúpot sikerült biztonságos vizekre vontatni.

2 A MERRIMACK gőzfregatt

A rombolás közel sem bizonyult eredményesnek. A kikötőt még aznap este elfoglaló déli erők a létesítmények jó részét épségben találták, ráadásul a fegyverraktárakban közel 1200 ágyút és hozzájuk való rengeteg lőszert találtak.

A konföderációs tengerészeti miniszter, Stephen R. Mallory (1812–1873) tisztában volt vele, hogy bevethető hajók híján komoly hátrányban van az unionista flottával szemben, ezért merész lépésre szánta el magát. „Elsőrendű szükségszerűségnek tartom páncélos hajók beszerzését. A jelenlegi helyzetben egy ilyen hajó nyugodtan cirkálhatna a volt Egyesült Államok egész partvidéke mentén, akadályozhatná a blokádot, és a siker nagy horderejű reményével fenyegethetné az Unió egész haditengerészetét” – írta 1861 májusában.

Amellett, hogy Európából próbált páncélosokat rendelni, a miniszter ellátogatott a gosporti hajógyárba, ahol szakértőkkel konzultált a május végén kiemelt és szárazdokkba került MERRIMACK állapotáról. Bár a fa hajótest felső fedélzetei a tűz martalékává lettek, a vízvonal alatti részek épek maradtak, beleértve a hajógépeket is. Mallory ezért egy bizottságot hozott létre, amely júniusban kész tervet tett le az asztalra a fregatt páncélossá való átalakításáról. Ennek értelmében a megmaradt hajótestre egy sátortetőhöz hasonlatos, fából készült, vaspáncéllal védett kazamatát kell építeni, és ebben ágyúkat kell elhelyezni.

A miniszter azonnal áldását adta a tervre, így meg is kezdték a hajó átalakítását. A zsákmányolt lövegekből a fegyverzet bőven kitelt, de a kazamata vaspáncéljához az alapanyag biztosítása komoly gondokat okozott. Végül régi ágyúk, illetve vasúti sínek összegyűjtésével sikerült előteremteni a szükséges vasmennyiséget, ám ez meglehetősen lelassította a munkálatokat.

3 A MERRIMACK átépítése. Jól látható a sátortető alakú kazamata és a hajó elején a döfőorr

Az Unió figyelmét nem kerülték el a munkálatok. Már júliusban hírek érkeztek arról, hogy a déliek páncélozott hadihajót készítenek. Welles miniszter azonnal belátta, hogy egy ilyen egység milyen pusztítást fog tudni végezni a Virginia állam partvidékét blokád alatt tartó kötelék hagyományos, fából készült egységei között. Augusztusban bizottságot állított fel, és tervpályázatot hirdetett, folyókon és tengeren egyaránt alkalmazható, alacsony merülésű, páncélzattal ellátott, kétárbócos hadihajóra. A beérkezett tervek egyike egy svéd mérnök, John Ericsson (1803–1889) munkája volt. Ő eredetileg nem pályázott, csak egy ismerősének adott tanácsokat, de aztán rábeszélték, hogy küldje be egy korábbi tervét, amely egy gőzgépes meghajtású, úszó üteget írt le – árbócok nélkül.

Ericsson munkája teljesen eltért mindentől, amit addig látott az amerikai flotta. Így aztán személyesen kellett elmagyaráznia az illetékeseknek a terve létjogosultságát. Sokat nyomott a latban, hogy a svéd vállalta, hogy a hajót a szerződés aláírásától számított négy hónapon belül meg is építi. Októberben Ericsson kezében volt a szerződés, miközben délről jelentették, hogy a konföderációs páncélos „minden valószínűség szerint bizonyítani fogja, hogy rendkívül félelmetes [ellenfél].”

A svéd feltaláló 1862 januárjának végén vízre bocsátott, akkori megítélés szerint hajónak csak erős jóindulattal nevezhető, vasból készült járműve a MONITOR nevet kapta, melynek jelentése: (tevékenységeket) megfigyelő, felügyelő, szabályokat betartató személy. Akik legelőször meglátták az egységet, azt mondták róla, úgy néz ki, mint egy sajtosdoboz egy tutajon; a sajtóban csak Ericsson marhaságának, vagy vaskoporsónak csúfolták.

A páncélos hajóteste szinte teljes egészében a vízvonal alá került, a felszínen csak a két kémény, a kormányállás, a szellőzők, illetve egy, 360 fokban körbe forgatható lövegtorony látszott, melybe két 27,9 cm űrméretű, elöltöltős, sima csövű ágyút helyeztek. A tornyot nyolc rétegnyi, 1 hüvelykes (1 hüvelyk = 2,54 cm) vaslemez védte; a teljes páncélvastagság így elérte a 20 cm-t. A hajótest oldala négy rétegnyi vaslemezt kapott, így fele olyan vastag volt, mint a lövegtoronyé. A vízből mintegy fél méternyire kiemelkedő, legfelső fedélzetet is beborították 1 hüvelyk vastag páncélzattal. Mivel úszó ütegnek tervezték, legfeljebb 6-8 csomós sebességgel (1 csomó = 1 tengeri mérföldnyi, azaz 1852 méternyi haladás óránként) tudott haladni. Partközelben és folyókon való tevékenységekre optimalizálva a jármű csak 3,5 méter mélyen merült a vízbe.

A 49 fős személyzetet önként jelentkezőkből választották ki. Az Öngyilkosok Klubjának is csúfolt legénységnek hetek alatt kellett megtanulnia a teljesen szokatlan jármű kezelését. Március legelejére a MONITOR bevetésre készen állt. Éppen idejében.

4 A MONITOR

Februárban arról érkezett hír, hogy Gosportban nagyjából elkészültek a MERRIMACK átalakításával, amelyet VIRGINIA névre át is kereszteltek. Felújították a hajógépeket, majd a legfelső épen maradt fedélzet fölé egy döntött oldalú kazamatát építettek fából, 50 cm vastagságú oldalfalakkal. Erre két rétegnyi, egyenként 2 hüvelyk [5 cm] vastagságú vaspáncél került: a vaslemezeket a belső réteg esetében vízszintesen, a külsőnél pedig függőlegesen szerelték fel. A páncélzat túlnyúlt a kazamatán, és a fregattból megmaradt, teljesen víz alatt lévő hajótest felső részét is védte. A két végén lekerekített kazamata miatt a hajó koporsóra, vagy felfordított fürdőkádra emlékezetetett.

A hajó tíz elöltöltős ágyút kapott. Az orrba és a tatba egy-egy 178 mm átmérőjű, huzagolt csövű löveg került, mozgatható talapzatra. Oldalra egy-egy 160 mm-es huzagolt csövű, valamint 3-3 darab 229 mm-es sima csövű ágyút építettek be.

Mivel délen is értesültek az Unió páncélos-építési programjáról, vélelmezhető volt, hogy azok is hasonló fegyverzetet és páncélzatot kapnak. Ezért, ha az ágyúk nem lennének hatásosak, a VIRGINIA még egy, kissé ódivatú fegyvert is kapott: az orr-részre egy öntöttvasból készült, majdnem 700 kg tömegű döfőorrot szereltek fel, amellyel nekirohanással léket lehetett ütni az ellenséges hajó oldalán. Az eredeti hajógépeket már a fregattnál is gyengének találták, a nehéz, páncélozott felépítménnyel is megterhelve az egység nagyjából 6 csomós sebességet érhetett el. A páncélost 320-350 főnyi személyzetnek kellett kezelnie.

Mivel Wellesék úgy számoltak, az újságokban csak déli rémnek nevezett hajó legkésőbb február végére elkészül, a MONITOR a próbáit követően azonnal, március 4-én utasítást kapott, hogy csatlakozzon a Hampton-révnél állomásozó északi kötelékhez. A viharos időjárás miatt a páncélos csak két nappal később tudott útnak indulni a brooklyni hajógyárból, John L. Worden (1818–1897) hadnagy parancsnoksága alatt. Kíséretéhez tartozott egy vontatógőzös és két ágyúnaszád.

A MONITOR indulásának idejére a VIRGINIA is nagyjából harcra kész állapotba került. A hiányzó személyzetet a hadsereg tüzéreivel, illetve tengert megjárt katonáival pótolták, s megérkezett az ágyúkhoz a lőszer és lőpor is. A lőréseket fedő zárólemezek még hiányoztak, az ágyúkkal még egyet sem lőttek, a hajógépekben sem volt nagy a bizalom, ám a hajó kapitánya, Franklin Buchanan (1800–1874) minél előbb ki akart vele futni.

„A VIRGINIA nem tengerálló; a gépei megbízhatatlanok és a merülése, amely 22 lábnál [6,7 méternél – K. L.] is több, megakadályozza, hogy elérjük vele Washingtont” – írta Catesby ap Roger Jones (1821–1877) hadnagy, a páncélos első tisztje. A hajóorvos szerint „akik láttak minket, azok közül sokan úgy vélték, kudarcot fogunk vallani”. Március 8-án végre eljött régen várt nap: a VIRGINIA az Elizabeth folyón a torkolat felé haladva megindult a Hampton-rév felé, két vontatógőzös társaságában.

5 A VIRGINIA

Virginia állam hajózását az Elizabeth, a Nansemond és a James folyók összefolyásánál található Hampton-révnél állomásozó északi hajóraj akadályozta, amely két csavaros gőzfregattból, két vitorlás fregattból, egy szlúpból, egy lapátkerekes ágyúnaszádból és még számos kisebb egységből állt.

Buchanan a folyón haladás során tisztjeihez fordult: „Neki fogok rohanni a CUMBERLAND-nek. Úgy tájékoztattak, hogy új huzagolt csövű ágyúi vannak, az egész flottában csak ezektől van félnivalónk. Ahogy a révhez értünk, azonnal felé fordulok és nekimegyek.”

A révben az unionista köteléknél boldog tudatlanságban kezdődött a nap. Dél előtt nem sokkal füstöt észleltek az Elizabeth folyó felett, ezért egy vontató gőzöst küldtek, hogy nézze meg. A vontató kapitánya később ezt írta: „nem tartott soká, hogy kiderüljön, mert legfeljebb két mérföldet hajóztunk csak, hogy amit látunk, az úgy nézett ki, mint egy hatalmas pajta teteje, amelynek kéményéből füst ömlik”. A vontató délután negyed kettő után hat figyelmeztető lövést adott le, majd visszamenekült a többiekhez. A blokád hajóin végigfutott a riadójelzés, a partvédő erődöket is készültségbe helyezték.

A VIRGINIA a folyóból kiérve a Newport News-nál horgonyzó 24 ágyús CUMBERLAND szlúp és az 50 ágyús CONGRESS fregatt felé fordult. A messzebb lévő, 43 ágyús MINNESOTA gőzfregatt a két szövetségi egység segítségére indult; az éppen hajócsavar nélküli, 44 ágyús ROANOKE gőzfregattot és a 40 ágyús ST. LAWRENCE vitorlás fregattot egy-egy vontató a várható összecsapás felé kezdte húzni.

14 óra után nem sokkal, ahogy a konföderációs páncélos közeledett felé, a CONGRESS-ről egy tömör vasgolyót lőttek ki rá, amely lepattant a VIRGINIA ferde falú kazamatájáról. Ezután a fregatt teljes oldalsortüzet lőtt, de a 25 ágyú lövedékei csak „koppantak a páncélozott MERRIMACK-en, anélkül, hogy a legcsekélyebb sérülést is okozták volna”. Ezután a VIRGINIA következett. Balra fordult, majd a jobb oldali ágyúit elsütötték. „A tiszta és szép ütegfedélzetünk egy pillanat alatt mészárszékké változott, ahogy a lövedékek nyomán letépett lábak, karok és vérző, megfeketedett testek repültek szerteszét” – emlékezett a hajóorvos. A fregatton mindenki arra számított, hogy a páncélos megfordul és a bal oldali lövegeiből is megereszt egy sortüzet, ám a VIRGINIA tovább haladt a CUMBERLAND felé. A CONGRESS-t a parancsnokló tiszt menthetetlennek ítélte, így egy vontató segítségével partra futtatta, és a fedélzeten tomboló tüzeket próbálta eloltani.

6 A VIRGINIA a CONGRESS ellen

A CUMBERLAND-ot időközben megfordították, hogy oldalsó ágyúit használhassa. Lövései minimális károkat okoztak a déli egységnek, amely egyenesen a szlúp oldalának tartott, az orri ágyújával tüzelve. 15 óra után pár perccel a VIRGINIA nekirohant az északi hajónak, és akkora nyílást vágott rajta, amelyen átfért egy lovasszekér. A szlúp, bár azonnal süllyedni kezdett, folyamatosan tüzelt. A golyók tönkretették a konföderációs páncélos két oldalsó ágyúját, és kilyukasztották a kéményét. Végül a VIRGINIA lassan hátrálni kezdett, de a döfőorra nélkül: az leszakadt és a CUMBERLAND hajótestében maradt. Bár a vitorlásnak már vége volt, ennek ellenére a déli hajó ismét belerohant. Ennek során a szlúp egy lövedéke eltalálta az orri ágyú lőrését; a páncélos személyzetéből két ember meghalt, 19 pedig megsebesült.

A CUMBERLAND 15.20-kor elsüllyedt, a személyzete 121 tagjával együtt. Ahogy a CONGRESS-en látták, „úgy merült el, mint egy vasdarab, ám a hadilobogója végig az árbóca tetején lengett; [a hajóva] minden odaveszett, csak a becsület maradt.” Közben a Newport Newsnál bajba került társai segítségére siető fregattok közül a MINNESOTA is, és a ST. LAWRENCE is megfeneklett.

7 A VIRGINIA nekirohan a CUMBERLAND-nek

A VIRGINIA ezután ismét a CONGRESS felé indult, majd 16 óra után tüzet nyitott. 17 órakor a fregatt életben lévő, rangidős tisztje fehér lobogót vonatott fel. A páncélossal a révhez érkezett két vontató ezután megközelítette az unionista hajót, hogy fogságba ejtse az ellenség tisztjeit, ám a Newport Newsnál lévő szövetségi tábor parancsnoka tüzet nyittatott a déliekre ágyúkkal is, puskákkal is. A VIRGINIA kazamatája tetején álló Buchanan kapitányt egy mesterlövész eltalálta. „Annak a hajónak égnie kell! Törődjenek ők a sebesültjeikkel, ha már nekünk nem hagyták!” – kiabálta, ahogy levitték a kazamata biztonságába. A parancsnokságot az első tiszt, Jones hadnagy vette át, majd felhevített golyókkal lőtték a CONGRESS-t, még több tüzet okozva.

A páncélos 18 órakor a MINNESOTA felé indult és lőni kezdte, de nem sok sikerrel. A hadnagy fél óra után abbahagyta a támadást és az Elizabeth folyó torkolatához hajózott; a déliek Sewell-foki ütegei védelmében 20 órakor lehorgonyzott, azzal a szándékkal, hogy másnap folytatja az északi hajók pusztítását. A VIRGINIA a nap folyamán mintegy 80 találatot kapott, de súlyosabb sérüléseket nem szenvedett, harcképes maradt.

Éjfél után nem sokkal a CONGRESS felrobbant; vele együtt 110 ember pusztult el. Az égő hajó fényeinél, két napos, meglehetősen viszontagságos utat követően a MONITOR megérkezett a Hampton-révbe és horgonyt vetett a még mindig mozgásképtelen MINNESOTA közelében.

Március 9-én reggel 6 órakor a VIRGINIA felszedte a horgonyt, és két ágyúnaszád, illetve egy vontató kíséretében eltávolodott a déli parti ütegektől. Jones hadnagy 8 óráig várt, hogy a dagály kellően megemelje a vízszintet és hogy a köd felszálljon, majd a kísérőit hátrahagyva, széles ívben megindult a megfeneklett MINNESOTA felé. A közeledő déli páncélos láttán a gőzfregatt kapitánya közölte Wordennel, hogy ha nem tud elszabadulni, akkor elpusztítja a hajóját. „Ön mellett leszek a végsőkig, ha segíteni tudok” – válaszolta a MONITOR parancsnoka, majd megindult, hogy a fregattól minél távolabb vegye fel a harcot. „Meglepetésünkre hirtelen egy fekete objektum… amely úgy nézett ki, mint egy sajtosdoboz egy hordó fedelén, lassan megmozdult a MINNESOTA alatt és bátran nekünk jött” – emlékezett a VIRGINIA egy embere.

Fél 9 körül, amikor a két páncélos 100 méteren belülre került, a MONITOR tüzet nyitott. A VIRGINIA elfordult, hogy oldalsortüzet tudjon lőni. A két egység párhuzamosan, de ellentétes irányban elhaladt egymás mellett. A déli páncélos sortüze is talált. „A torony és a hajó többi része is erősen megrázkódott, de a lövedékek nem ütötték át a páncélt; a torony ép maradt és tovább forgott” – emlékezett Samuel D. Greene (1839–1884) hadnagy, az első tiszt. „Bizakodás ült ki az emberek arcára, és hittük, hogy a MERRIMACK nem fogja megismételni azt, amit az előző nap” – írta később Greene, aki a lövegtoronyban az ágyúkat irányította.

8 A VIRGINIA és a MONITOR harca egy 19. század végi illusztráción

Az elkövetkező két óra eseményeit Worden hadnagy így írta le: „szép lassan, néhány yard [1 yard = 0,9 méter] távolságban elhaladtunk mellette, lőttünk, olyan gyorsan és pontosan, ahogy tudtunk, majd viszonzásként gyors tüzet kaptunk, mind a nagy ágyúkból, mind pedig puskákból – utóbbiakkal a kormányállást célozták, minden bizonnyal azt remélve, hogy a kémlelőnyílásokon belőve semlegesítik a parancsnokot és a kormányost.”

Egy probléma azért akadt: a MONITOR-on megsérült a kormányállás és a lövegtorony közötti szócső, így a két helyszín között rohangáló futárokkal kellett a hírközlést megoldani. Greene ezután szinte vakon tüzelt, amíg rá nem jött, hogy nem érdemes bajlódni a lőréseket védő páncéllemezekkel. Ezért ezeket nyitva hagyta, és lövés után egyszerűen elfordította tornyot, így annak páncélzata védte a löveg töltőit. Amint elkészültek a töltéssel, visszafordította a tornyot.

„A lövedékünk lepattant a MONITOR tornyáról éppúgy, ahogy az övé a mi döntött oldalfalunkról” – emlékezett a VIRGINIA személyzetének egy tagja. Patthelyzet alakult ki. Egyik hajó sem tudott annál több kárt okozni, minthogy kissé behorpasztotta a másik páncélzatát. Ez annak volt köszönhető, hogy a MONITOR nagyobb ágyúit biztonsági okokból csökkentett lőpormennyiséggel kellett használni, míg a VIRGINIA előző nap fatestű hajók elleni lövedékekkel a fedélzetén futott ki, amelyek a vaspáncélzat ellen nem bizonyultak hatásosnak.

11 óra előtt a MONITOR visszavonult, hogy a toronyból elfogyott lőszert a hajó raktáraiból pótolni tudják. Jones hadnagy számára eljött a pillanat, hogy a béna MINNESOTA ellen forduljon. A fürgébb MONITOR-on azonban Worden résen volt; úgy haladt, hogy neki tudjon menni ellenfele tatjának, remélve, hogy tönkreteszi annak hajócsavarját vagy a kormánylapátját, és aztán megfelelő pozícióba állva támadhatja. A tornyos páncélos végül egyetlen méterrel elvétette a déli hajó farát. A VIRGINIA tovább közelített célja, a gőzfregatt felé, ám fél tizenkettő után pár perccel megfeneklett. A MONITOR közvetlenül mellé manőverezett, és heves lövetésbe kezdett.

9 Kémény- és lőporfüstbe burkolózva: a VIRGINIA és a MONITOR tűzharca

A VIRGINIA-n a gépészek túlhajtották a hajógépeket, és végül sikerült elmozdulniuk. Ekkor rajtuk volt a sor, hogy nekimenjenek az ellenségnek, ám csak annyit tudtak elérni, hogy kissé behorpasztották a MONITOR oldalát és arrébb lökték. Az ütközés kárt okozott a déli hajóban is: az orrnál víz kezdett befolyni. Ha már a közelében voltak, Jones egy osztagot állított össze, hogy átugorjanak az északi hajóra, és megrongálják a tornyát. Worden hadnagy gyanút fogott, amikor a másik hajó kazamatája tetején embereket látott gyülekezni. A hátramenetet rendelt el, és a biztonság kedvéért kartácsot töltetett az ágyúiba. Ahogy a MONITOR eltávolodott, a déliek átszállásos támadása okafogyottá is vált.

Már dél is elmúlt, de a két páncélos továbbra sem bírt egymással. A lomha VIRGINIA sikertelenül próbált a MINNESOTA-hoz közeledni, mert a MONITOR hatásosan akadályozta, sőt, ismét megpróbált nekimenni a konföderációs hajó farának. Ahogy a tornyos páncélos elhaladt a VIRGINIA mögött, az a tati lövegét elsütve eltalálta a MONITOR kormányállását, harcképtelenné téve Worden hadnagyot. A parancsnokságot ezért 12.15-kor a lövegtoronyban tartózkodó első tiszt, Greene hadnagy vette át, aki a hajóval távolodni kezdett a sekélyebb vizek felé, ahova a VIRGINIA már nem követhette.

A MINNESOTA kapitánya látva, hogy a védelmezője megszakította a harcot, felkészült a legrosszabbra. A déli hajó lassan közeledett felé, ám közbeszólt a természet: az apály miatt a vízszint csökkenni kezdett, így a nagy merülésű VIRGINIA mozgástere egyre szűkült. „A révkalauzok nem fognak közelebb vinni a MINNESOTA-hoz, és nem kockáztathatunk meg egy újabb megfeneklést” – emlékezett Jones hadnagy. 13 órakor haditanácsot tartott, ahol felvázolta a helyzetüket: a hajóba szivárog be a víz, a személyzet kimerült, és sem a mozgásképtelen gőzfregattot, sem pedig az északiak partmenti ágyúinak védelmébe húzódott MONITOR-t nem tudják támadni. Ő a hazatérést javasolta, amelyet némi többséggel a tisztek is támogattak; a VIRGINIA így elindult az Elizabeth folyó torkolata felé.

A történelem első, páncélos gőzhajói között vívott csata véget ért. A négyórás harc során a déli páncélos 20, míg az Unió egysége 23 találatot kapott; személyzetükből senki sem esett el.

10 A harcban szerzett sérülések a MONITOR lövegtornyán

Bár az elkövetkező hónapokban még összefutottak a Hampton-révben, a két hajó nem harcolt többé egymással. Miután az Unió serege elfoglalta Norfolkot, a VIRGINIA-t május 11-én a saját személyzete pusztította el. A nem tengeri alkalmazásra szánt MONITOR az év utolsó napján az Észak-Karolina Atlanti-óceáni partvidékénél található Hatteras-foknál a viharos időben veszett oda, a személyzete 16 tagjával együtt.

11 A VIRGINIA felrobbantása

12 A MONITOR pusztulása

Kiss László

Képek

1 Páncélos hajók első csatája, Hampton Roads, 1862. március 9.
https://commons.wikimedia.org/wiki/File:The_Monitor_and_Merrimac.jpg

2 A MERRIMACK gőzfregatt
https://www.thoughtco.com/css-virginia-2360566

3 A MERRIMACK átépítése. Jól látható a sátortető alakú kazamata és a hajó elején a döfőorr
https://www.thoughtco.com/css-virginia-2360566

4 A MONITOR
https://www.thoughtco.com/american-civil-war-uss-monitor-2361231

5 A VIRGINIA
https://www.navalhistory.org/wp-content/uploads/2010/05/CSS_Virginia_31.jpg

6 A VIRGINIA a CONGRESS ellen
https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/3/30/The_Virginia_drives_the_Congress_from_her_anchorage.jpg

7 A VIRGINIA nekirohan a CUMBERLAND-nek
https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Cumberland_rammed_by_Merrimac.png

8 A VIRGINIA és a MONITOR harca egy XIX. század végi illusztráción. A szerző gyűjteményéből

9 Kémény- és lőporfüstbe burkolózva: a VIRGINIA és a MONITOR tűzharca
https://www.metmuseum.org/art/collection/search/659997

10 A harcban szerzett sérülések a MONITOR lövegtornyán
https://www.britannica.com/event/Battle-of-the-Monitor-and-Merrimack

11 A VIRGINIA felrobbantása
https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Destruction_of_Merrimac,_May_11,_1862.png

12 A MONITOR pusztulása
https://www.thoughtco.com/images-of-uss-monitor-civil-war-ironclad-4122920