Ars Militaria

Hadtörténelem népszerűen, hadtörténelem szakszerűen

Írások a magyar és egyetemes hadtörténelem területéről az Árpád-kortól a közelmúltig

KÖSZÖNTŐ

Az Úr 2020. évére a világhálót és a legnépszerűbb sötétkék hátterű közösségi oldalt elözönlötték a hadtörténelmi, katonai, biztonságpolitikai témájú blogok, csoportok, oldalak. Ezeken a legfinnyásabb ízlésűek is megtalálhatják az érdeklődésüknek megfelelő témákat a pattintott kőkorszak hadviselésétől kezdve Dédes vár építéstörténetén át a Magyarországon hasra szállt Liberátorokig. A színvonal hullámzó, hiszen a netre jóformán bárki bármit feltölthet, azonban – hála az interaktív felületeknek – hamar megjelennek a szakértő velociraptorok is, és jaj annak, aki hibázik… néha annak is, aki nem.

Az Ars Militaria szerzői profi hadtörténészként szállnának be az online katonai blogok virtuális Sztálingrádjába. A történész elé biggyesztett had szócska azonban esetükben nem fosztóképző. Ezt a műfajt sokáig többnyire hivatásos katonák végezték, akik a Vezérkar vagy a Hadilevéltár valamelyik sötét irodájában, az uniformisra könyökvédőt húzva ültek íróasztalhoz, és akiket a csípőben hordozott gránátszilánk emlékeztetett a háború realitásaira. A vaskos könyvek, amelyeket akár saját koruk, akár a korábbi időszakok háborúiról írtak, magukon viselték a hivatásos katona szemléletét, és általában nem a közvélemény tudásvágyát elégítették ki, hanem nagyon is praktikus célokat szolgáltak: a múlt tapasztalatait átadva segíteni a felkészülést a jövő háborúira. Sajnos, ezek a munkák a bennük rejlő óriási tényanyag ellenére gyakran olyanok, mint a leningrádi erőd: bevehetetlenek. A második világégés ráadásul jócskán elvette a fejlett világ kedvét a háborúsditól. A vietnámi háborút és a párizsi diáklázadásokat követő baloldali, pacifista hullámokat követően és általában a jóléti társadalmak világában az egyenruha és minden militária gyanússá, amolyan fasisztoid hóborttá vált.

A hadtörténetírás teljesen kikerült az Akadémiai és egyetemi oktatás látóköréből is; ugyanakkor azok, akik dacosan mégis ilyesmivel akartak foglalkozni, kénytelenek voltak új utakat keresni maguknak, és olyan témákat beemelni, melyek hallatán egy porosz vezérkari tiszt a falhoz vágta volna a Pickelhaubét. Nők szerepe a hadseregben, a tisztikar és a legénység társadalmi összetétele, tábori bordélyok, civilek és katonák összezördülései, hadifoglyok sorsa stb. stb. A hadtörténetírás azonban mégis csak megújult, és az utóbbi évtizedekben ismét reneszánszát éli.

Szerzőink, mondhatjuk, mindkét térfélen fociznak. Képzett történészek, akik biztos kézzel forgatják a forráskritika rapírját és ismerik (bár annyira nem szeretik) a posztmodern szkepszis minden redőzetét. Ugyanakkor, ha nem is hivatásos katonák, de munkásságukat egyenruhás kollégáik olvasták, ismerik, és nem sajnálják a kritikát, ha az illető pontatlanul alkalmazza a katonai fogalmakat vagy egyéb civil slendriánságokat követ el. Kikötés, sőt vesszőfutás is előfordult, mert egy történész szinonimaként használta a csata és az ütközet fogalmát.

Blogunk, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum ismeretterjesztő fórumaként jelentkezik hétről-hétre írásokkal. A bloggazda szándéka szerint ezen írások műfaja, témája, terjedelme vegyes, tükrözi a kollektíva szerteágazó érdeklődését, kutatási területeit.

Kellemes olvasgatást kíván:

Az Ars Militaria csapata

 

A csapat tagjai és kutatási területük (betűrendben):

Domokos György
Általános kutatási területe a Habsburg monarchia és Magyarország hadtörténete a 16-17. században, különös tekintettel a törökellenes védelmi rendszer kiépítésre és működésére; speciális kutatási területe a várépítészet és a tűzfegyverek fejlődése, alkalmazása a 14-18. században Európában és Magyarországon.

Hermann Róbert
Kutatási területe az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc története.

Krámli Mihály
Kutatási területe az osztrák-magyar haditengerészet története.

Lázár Balázs
Érdeklődési és kutatási területe a 18. század hadművészete és a napóleoni háborúk, az utóbbi években a császári-királyi hadsereg magyarországi hadkiegészítésével, a török háborúk hadifogoly-kérdésével, illetve Hadik András katonai iratainak kiadásával foglalkozott.
MTMT:https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=10031372

Mészáros Kálmán
1997-től a Hadtörténeti Intézet munkatársa, kutatási területe a 17/18. század fordulójának magyar (had)története (1670-1740), ezen belül is főként a Rákóczi-szabadságharc időszaka.

Pollmann Ferenc
Kutatási területe az I. világháború története, ezen belül a háború kitörésének körülményei és balkáni hadszíntér eseményei.

Süli Attila
Kutatási területe az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc története, különös tekintettel az erdélyi eseményekre.

Szabó Péter
Kutatási területe Magyarország katonai részvétele a második világháborúban.

Tóth Péter András
Kutatási területe az I. világháború története.

Tulipán Éva
Történész kutató, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa. Kutatási területe Magyarország 1945 utáni történetének, különösen az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeinek és következményeinek erőszaktörténeti, kulturális emlékezeti és emlékezetpolitikai nézőpontú vizsgálata. Az MTA Történeti Bizottsága II. világháborús albizottsága és az Erőszaktörténeti Munkacsoport tagja.

Veszprémy László
Kutatási területe az Árpád-kor hadtörténete.

 

2020. nov 18.

HŐSIES KÜZDELEM A KOTLÓ-HEGY BIRTOKBAVÉTELÉÉRT, AVAGY EGY ÁTGONDOLATLAN HADITETT, 1945. JANUÁR 28–30.

írta: DonSzabo
HŐSIES KÜZDELEM A KOTLÓ-HEGY BIRTOKBAVÉTELÉÉRT, AVAGY EGY ÁTGONDOLATLAN HADITETT,  1945. JANUÁR 28–30.

 

 

A második világháború magyarországi hadszínterén folytatott végső küzdelmek közül a Vértes hegység területén vívott harcok magyar szempontból jelentős haditetteknek számítottak. A honvédség leharcolt és megfogyatkozott erői, ahogy 1944 őszén a Kárpátok hágóinál és Torda városa körül, úgy ezen erdős-hegyes térségben is több héten keresztül sikeresen feltartóztatták a túlerőben és technikai fölényben lévő szovjet Vörös Hadsereg csapatait. Jóllehet az általános hadihelyzet – a korabeli szlogent idézve – „reménytelen, de nem kilátástalan” volt, egyes magyar honvédcsapatok mégis valami megmagyarázhatatlan hősiességet és bátorságot tanúsítottak e végső harcok alatt.

A Vértes hegység területének, ...

Tovább Szólj hozzá

20. század II. világháború Huszárok vitézsége Harcok a Vértesben

2020. nov 15.

ISMERT EMBEREK, SZERENCSÉTLEN SORSOK – AVAGY A HÁBORÚ NEM VÁLOGAT

írta: Blogvendegszerzo
ISMERT EMBEREK, SZERENCSÉTLEN SORSOK – AVAGY A HÁBORÚ NEM VÁLOGAT

 

 

Az I. világháborút a tömegek és a gépek háborújának is szokták nevezni, és ez a bevetett ember- és hadianyag ismeretében igaz is volt. A nagy számok törvényéből adódott, hogy politikusok, ismert művészek is csatlakoztak a fegyveres erőkhöz, esetenként a hadszínterekre, vagy egyenesen a tűzvonalba kerültek. A harcolók mellett olyanok is a háború áldozatául estek, akiket semmi nem kötött a fegyveres erőkhöz, vagy hazájukat sem a világégéshez, egyszerűen rossz időben, rossz helyen voltak. A korábban elképzelhetetlen veszteségekkel járó I. világháború az ismert, vagy mondhatni, híres emberek közül is szedett áldozatokat. Ezen írás szereplői közül a világégés ötnek az életébe került, az egyetlen túlélő ...

Tovább Szólj hozzá

20. század I. világháború

2020. nov 12.

HADÁSZAT AZ ATOMKORBAN

írta: Blogvendegszerzo
HADÁSZAT AZ ATOMKORBAN

 

 

Blogbejegyzésemben arra teszek kísérletet, hogy vázlatosan bemutassam a hidegháborús hadászati gondolkodás alakulását, elsősorban a Varsói Szerződésnek (vagyis a szovjet katonai vezetésnek) a Magyar Néphadsereg számára is kötelező elgondolásait. Ez a „hadászati gondolatmenet” érdekes pályát futott be: a második világháború után az atomfegyvereket meglehetősen alábecsülte, majd az 1960-as évek közepére szinte minden katonai feladatot atomfegyverekkel kívánt megoldani, mígnem az 1970-es évekre az atom- és a hagyományos fegyverek felhasználása közötti egyfajta egyensúlyig jutott. Végül a kényszerű „visszavonulás” során, az 1980-as évek második felében az előbbieket egyfajta „végső védelmi garanciaként” ...

Tovább Szólj hozzá

20. század Stratégia Hidegháború Atomháború Atomfegyverek

2020. nov 09.

KOMÁROM VÁRÁNAK BIZTOSÍTÁSA 1848-BAN EGY SZEMTANÚ SZEMÉVEL

írta: Süli Attila
KOMÁROM VÁRÁNAK BIZTOSÍTÁSA 1848-BAN EGY SZEMTANÚ SZEMÉVEL

ÁTS FLÓRIS ESZTERGOMI NEMZETŐR EMLÉKEI

 

 

 

A komáromi erődrendszer fontos szerepet játszott az 1848–49-es szabadságharcban. Erről számos korabeli visszaemlékezés, értékelés, a későbbiek folyamán pedig kiváló történeti feldolgozás született. A vár hadászati jelentőségével a kor katona és polgári embere egyaránt tisztában volt. Elég itt csak a város szülöttjének, Jókai Mórnak az Aranyember című regényére gondolnunk, amelyben a szerző kitért a telekkisajátítás körüli vállalkozói ügyeskedésekre. A szabadságharc leverése után készült Emléksorok 1848-49-ből c. művében szintén foglalkozott az erődrendszer történetével. Ennek első soraiban utalt a vár körüli bonyodalmakra, amely természetesen nem volt mentes az írói túlzásoktól sem. Ettől ...

Tovább Szólj hozzá

19. század Komárom 1848-1849

2020. nov 04.

TÚL A DELELŐN: A FELKELŐ NAP NYUGODNI TÉR

írta: Blogvendegszerzo
TÚL A DELELŐN: A FELKELŐ NAP NYUGODNI TÉR

A GUADALCANALI HADJÁRAT (1942. 08.–1943. 02.) I. ELŐZMÉNYEK

 

„Ha azt mondják, hogy harcoljak hat hónapig, vagy egy évig, akkor harcolok és győzök, nem törődve a következményekkel, de nincs bizodalmam a harc második, harmadik évében. Ezt a háborút nem nyerhetjük meg, hacsak nem Washingtonban kötünk békét.”

Jamamoto Iszoroku tengernagy a Japán Császárság Egyesített Flottájának parancsnoka Konoe herceg miniszterelnöknek 1941-ben.

 

Jelen cikksorozat egy készülő számítógépes játékhoz végzett háttérkutatás eredményeit foglalja össze. A témában mélyebben elmerülve, még a II. világháborús tengeri hadviselést kedvelő és ismerő hadtörténészként is olyan rétegei tárultak fel az 1942 augusztusa és 1943 februárja között lezajlott hadjáratnak, melyek az előzetes ...

Tovább Szólj hozzá

20. század II. világháború Csendes-óceáni háború Guadalcanali csata

2020. okt 30.

GÁZTÁMADÁS!

írta: Blogvendegszerzo
GÁZTÁMADÁS!

HARCI GÁZOK ÉS AZ OSZTRÁK–MAGYAR HADERŐ AZ I. VILÁGHÁBORÚBAN

 

 

1915 tavaszán jelent meg a hadszíntéren az első tömegpusztító fegyver, az elsősorban támadásra, de védelemben is használható vegyi fegyver, a harci gáz. Amíg a lőfegyverek mechanikai úton keletkezett sérüléseket okoznak, addig a vegyi anyagok az élő szervezetben okozott vegyi változások révén teszik harcképtelenné a katonát. Hatástartamuk napokig, sőt hetekig is eltarthat. Súlyos esetben pedig halált is okozhatnak. Ezek az anyagok mindhárom halmazállapotban előfordulhatnak. Ezért nem teljesen pontos a gáz kifejezés, bár végül is mindhárom halmazállapotból gáz keletkezik.

A gázok élettanilag elsődleges és másodlagos hatással rendelkeznek. Az elsődleges az izgató, a másodlagos a mérgező hatás. Egyes gázok csak ...

Tovább Szólj hozzá

2020. okt 27.

VOLTAK-E HŐSÖK A KÖZÉPKORBAN?

írta: Blogvendegszerzo
VOLTAK-E HŐSÖK A KÖZÉPKORBAN?

 

 

Egy 1993-ban megjelent, középkori hősökről szóló, angol nyelvű kézikönyvben 84 hős közül jó, ha öt volt történeti, a többiek mind irodalmi művek fiktív főhősei. A hősiesség, önfeláldozás és az élet kockára tétele egy nemes cél érdekében talán csak álom lenne, amire hús-vér emberek képtelenek lettek volna? Szerencsére nem. A középkori világ hősei, valós szereplői, sokszor főszereplői nem egyszer olyan tetteket vittek végbe, amelyeket egy szűkebb vagy tágabb társadalmi csoport hosszabb időn át számon tartott, és azonosítani tudta magát velük. Azt az eszmét, amelyre a nevek emlékeztették őket, a magukénak tekintették, tetteiket példaképül tűzték maguk elé, legyenek azok valóságosak vagy éppen fiktívek, ...

Tovább Szólj hozzá

Hősök Középkor Legendák Krónikák

süti beállítások módosítása