Ars Militaria

Hadtörténelem népszerűen, hadtörténelem szakszerűen

Írások a magyar és egyetemes hadtörténelem területéről az Árpád-kortól a közelmúltig

KÖSZÖNTŐ

Az Úr 2020. évére a világhálót és a legnépszerűbb sötétkék hátterű közösségi oldalt elözönlötték a hadtörténelmi, katonai, biztonságpolitikai témájú blogok, csoportok, oldalak. Ezeken a legfinnyásabb ízlésűek is megtalálhatják az érdeklődésüknek megfelelő témákat a pattintott kőkorszak hadviselésétől kezdve Dédes vár építéstörténetén át a Magyarországon hasra szállt Liberátorokig. A színvonal hullámzó, hiszen a netre jóformán bárki bármit feltölthet, azonban – hála az interaktív felületeknek – hamar megjelennek a szakértő velociraptorok is, és jaj annak, aki hibázik… néha annak is, aki nem.

Az Ars Militaria szerzői profi hadtörténészként szállnának be az online katonai blogok virtuális Sztálingrádjába. A történész elé biggyesztett had szócska azonban esetükben nem fosztóképző. Ezt a műfajt sokáig többnyire hivatásos katonák végezték, akik a Vezérkar vagy a Hadilevéltár valamelyik sötét irodájában, az uniformisra könyökvédőt húzva ültek íróasztalhoz, és akiket a csípőben hordozott gránátszilánk emlékeztetett a háború realitásaira. A vaskos könyvek, amelyeket akár saját koruk, akár a korábbi időszakok háborúiról írtak, magukon viselték a hivatásos katona szemléletét, és általában nem a közvélemény tudásvágyát elégítették ki, hanem nagyon is praktikus célokat szolgáltak: a múlt tapasztalatait átadva segíteni a felkészülést a jövő háborúira. Sajnos, ezek a munkák a bennük rejlő óriási tényanyag ellenére gyakran olyanok, mint a leningrádi erőd: bevehetetlenek. A második világégés ráadásul jócskán elvette a fejlett világ kedvét a háborúsditól. A vietnámi háborút és a párizsi diáklázadásokat követő baloldali, pacifista hullámokat követően és általában a jóléti társadalmak világában az egyenruha és minden militária gyanússá, amolyan fasisztoid hóborttá vált.

A hadtörténetírás teljesen kikerült az Akadémiai és egyetemi oktatás látóköréből is; ugyanakkor azok, akik dacosan mégis ilyesmivel akartak foglalkozni, kénytelenek voltak új utakat keresni maguknak, és olyan témákat beemelni, melyek hallatán egy porosz vezérkari tiszt a falhoz vágta volna a Pickelhaubét. Nők szerepe a hadseregben, a tisztikar és a legénység társadalmi összetétele, tábori bordélyok, civilek és katonák összezördülései, hadifoglyok sorsa stb. stb. A hadtörténetírás azonban mégis csak megújult, és az utóbbi évtizedekben ismét reneszánszát éli.

Szerzőink, mondhatjuk, mindkét térfélen fociznak. Képzett történészek, akik biztos kézzel forgatják a forráskritika rapírját és ismerik (bár annyira nem szeretik) a posztmodern szkepszis minden redőzetét. Ugyanakkor, ha nem is hivatásos katonák, de munkásságukat egyenruhás kollégáik olvasták, ismerik, és nem sajnálják a kritikát, ha az illető pontatlanul alkalmazza a katonai fogalmakat vagy egyéb civil slendriánságokat követ el. Kikötés, sőt vesszőfutás is előfordult, mert egy történész szinonimaként használta a csata és az ütközet fogalmát.

Blogunk, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum ismeretterjesztő fórumaként jelentkezik hétről-hétre írásokkal. A bloggazda szándéka szerint ezen írások műfaja, témája, terjedelme vegyes, tükrözi a kollektíva szerteágazó érdeklődését, kutatási területeit.

Kellemes olvasgatást kíván:

Az Ars Militaria csapata

 

A csapat tagjai és kutatási területük (betűrendben):

Domokos György
Általános kutatási területe a Habsburg monarchia és Magyarország hadtörténete a 16-17. században, különös tekintettel a törökellenes védelmi rendszer kiépítésre és működésére; speciális kutatási területe a várépítészet és a tűzfegyverek fejlődése, alkalmazása a 14-18. században Európában és Magyarországon.

Hermann Róbert
Kutatási területe az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc története.

Krámli Mihály
Kutatási területe az osztrák-magyar haditengerészet története.

Lázár Balázs
Érdeklődési és kutatási területe a 18. század hadművészete és a napóleoni háborúk, az utóbbi években a császári-királyi hadsereg magyarországi hadkiegészítésével, a török háborúk hadifogoly-kérdésével, illetve Hadik András katonai iratainak kiadásával foglalkozott.
MTMT:https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=10031372

Mészáros Kálmán
1997-től a Hadtörténeti Intézet munkatársa, kutatási területe a 17/18. század fordulójának magyar (had)története (1670-1740), ezen belül is főként a Rákóczi-szabadságharc időszaka.

Pollmann Ferenc
Kutatási területe az I. világháború története, ezen belül a háború kitörésének körülményei és balkáni hadszíntér eseményei.

Süli Attila
Kutatási területe az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc története, különös tekintettel az erdélyi eseményekre.

Szabó Péter
Kutatási területe Magyarország katonai részvétele a második világháborúban.

Tóth Péter András
Kutatási területe az I. világháború története.

Tulipán Éva
Történész kutató, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa. Kutatási területe Magyarország 1945 utáni történetének, különösen az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeinek és következményeinek erőszaktörténeti, kulturális emlékezeti és emlékezetpolitikai nézőpontú vizsgálata. Az MTA Történeti Bizottsága II. világháborús albizottsága és az Erőszaktörténeti Munkacsoport tagja.

Veszprémy László
Kutatási területe az Árpád-kor hadtörténete.

 

2020. dec 17.

VOLT-E ESÉLY A SZABADSÁGHARC ÚJRAKEZDÉSÉRE 1849 UTÁN? (I.)

írta: Blogvendegszerzo
VOLT-E ESÉLY A SZABADSÁGHARC ÚJRAKEZDÉSÉRE 1849 UTÁN? (I.)

 

 

Az 1848–1849. évi önvédelmi, majd függetlenségi háború elvesztése után külföldre menekült volt kormányzó, Kossuth Lajos, valamint a magyar politikai és katonai emigráció többi tagjának legfontosabb célja a szabadságharc újrakezdése, és Magyarország függetlenségének kivívása volt. Az 1848–1849-ben az osztrák császár, majd az orosz cár seregei ellen vívott háború sikertelensége arra a felismerésre késztette ezeket a politikusokat, hogy a tartós függetlenség elérése csak akkor sikerülhet, ha Magyarország nem marad egyedül, és céljai megvalósításában más országok, esetleg nagyhatalmak támogatására is számíthat. Ekkor lehet csak esély Bécs, és esetleges szövetségesei legyőzésére. A másik fontos felismerés ...

Tovább Szólj hozzá

19. század Kossuth Lajos 1848-1849 48-as emigráció

2020. dec 11.

ROHAM! ELŐRE! – ROHAMCSAPATOK AZ OSZTRÁK–MAGYAR HADSEREGBEN

írta: Blogvendegszerzo
ROHAM! ELŐRE! – ROHAMCSAPATOK AZ OSZTRÁK–MAGYAR HADSEREGBEN

  kissg06_01.jpg

1 Conrad von Hötzendorf, az osztrák–magyar haderő vezérkari főnöke
megszemlél egy rohamalakulatot az olasz hadszíntéren

 

Az I. világháború menetében 1915 elejére – előbb a nyugati, majd a keleti harctéren is – a harcoló felek számára bizonyossá vált, hogy az úgynevezett mozgó háború időszaka lezárult. Az arcvonalak megmerevedtek. 1915 májusától kezdetét vette az 1917 őszéig tartó úgynevezett vonal-(vagy árok-)harcászat korszaka.

Az eredményes küzdelem érdekében hadászati, de főként harcászati megújulásra volt szükség. A világháború kitörése előtti utolsó gyakorlati szabályzatot 1911-ben adták ki. Az e szerint végrehajtott, szemből, széles arcvonalon, nagy tömegben indított támadások ideje lejárt. ...

Tovább Szólj hozzá

20. század I. világháború Rohamcsapatok

2020. dec 07.

HÁNYAN LEHETTEK A KALANDOZÓ MAGYAROK?

írta: Blogvendegszerzo
HÁNYAN LEHETTEK A KALANDOZÓ MAGYAROK?

 

 

A középkori hadsereglétszámok becslése közismerten rendkívül problémás és bizonytalan, a legkiválóbb történészek munkáiban is egymással szöges ellentétben álló számadatokat találunk. Nagyobb baj, hogy a korabeli források is bizonytalanságban hagyják a mai olvasót, mivel nyilvánvalóan az ott található sok tízezres és százezres számokat nem lehet komolyan venni. 940 körül egy arab forrás szerint a támadó magyarok számát hatvanezerre becsülték, s örültek, hogy nem az általuk lehetségesnek gondolt százezren érkeztek. 954-ben „bőrsisakok ezreiről” írtak, 955-ben pedig a kortárs szemtanú leírása szerint „a magyarok akkora serege lendült támadásba, amekkorát… az akkor élő emberek közül egyetlen vidéken sem ...

Tovább Szólj hozzá

18. század Hadik András Kalandozások Hadsereg-létszámok 10. század Kalandozó magyarok Augsburgi csata

2020. dec 04.

TÚL A DELELŐN: A FELKELŐ NAP NYUGODNI TÉR II.

írta: Blogvendegszerzo
TÚL A DELELŐN: A FELKELŐ NAP NYUGODNI TÉR II.

A GUADALCANALI HADJÁRAT II. VÉRES AUGUSZTUS

  somkuti02_00.jpg

 

„Riadó! Riadó! Furcsa hajók érkeznek az öbölbe!”
Az USS Patterson romboló üzenete a Savo szigeti ütközet kezdetekor

Az 1942. augusztus 4-én Nouméából kihajózó 3 hordozó, 17 szállítóhajó, valamint a kíséretüket biztosító 14 cirkáló, és 30 romboló impozáns látványt nyújtott. Ez volt az első nagyobb szövetséges erőösszevonás a Csendes óceánon vívott háború során. A hajók túlnyomó többsége amerikai volt, azonban 3 brit/ausztrál nehézcirkáló és néhány romboló is kötelékhez tartozott, sőt a Task Force 62-nek nevezett erőben a felszíni fedezet parancsnoka és egyben a művelet parancsnokának, Kelly Turner ellentengernagynak a helyettese, Cruthchley ellentengernagy is ausztrál volt.

Amikor három nappal ...

Tovább Szólj hozzá

20. század II. világháború Csendes-óceáni háború Guadalcanali csata

2020. nov 29.

AZ EZREDSEGÉDTISZT ESETE A KIRÁLYI HERCEGGEL, AVAGY KI ÉS MIÉRT KAPOTT (VAGY NEM KAPOTT) NAGY EZÜST VITÉZSÉGI ÉRMET?

írta: Mészáros Kálmán
AZ EZREDSEGÉDTISZT ESETE A KIRÁLYI HERCEGGEL, AVAGY KI ÉS MIÉRT KAPOTT (VAGY NEM KAPOTT) NAGY EZÜST VITÉZSÉGI ÉRMET?

EGY KÜLÖNÖS EPIZÓD MARKÓ ÁRPÁD ELSŐ VILÁGHÁBORÚS VISSZAEMLÉKEZÉSEIBŐL

 

 

Markó Árpád (1885–1966), a két világháború közötti korszak neves hadtörténésze élete alkonyán, hogy a második világháborút követő hányattatásai során elkerülje a szellemi tespedést, papírra vetette emlékiratait. A rozsnyói polgárcsaládból származó, nagy műveltségű katonatudós külön-külön munkákban írta meg katonai pályájának, tudományos munkásságá­nak, zenei életének és a második világháború végén vállalt menekülésének, bujdosásának történetét. Valamennyi műve páratlan értékű történelmi forrás és élvezetes olvasmány is egyben, amelyek néhány évvel ezelőtt nyomtatásban is napvilágot láttak. [1]

Az emlékiratok műfaji sajátosságaiból származó pontatlanságok persze Markó ...

Tovább Szólj hozzá

20. század I. világháború Kitüntetés Markó Árpád

2020. nov 26.

VÁSZONSASOK KÜZDELME – VADÁSZREPÜLŐK ÉS PILÓTÁK AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ NYUGATI FRONTJÁN

írta: Blogvendegszerzo
VÁSZONSASOK KÜZDELME – VADÁSZREPÜLŐK ÉS PILÓTÁK AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ NYUGATI FRONTJÁN

 

 

A 20. század első éveiben az emberek már találkozhattak repülőgéppel, melyet harci körülmények között először az 1911-ben kitört olasz–török háborúban alkalmaztak. Bár ez azt mutatta, hogy katonai célokra is alkalmas, mégis sokan kételkedtek a repülő képességeiben. A francia Foch tábornok a háború előtt egyszer azt találta mondani, hogy „a repülőgép érdekes játékszer, ám a hadsereg számára használhatatlan” . A háború előtt ez talán igaz is volt, hiszen nem létezett katonai célokra készült repülőgép, csak polgári repülők álltak rendelkezésre, amelyeket a hadseregek megvásároltak és használtak. A háborút a felek összesen néhány száz katonai használatban lévő repülővel kezdték el.

Amikor ...

Tovább Szólj hozzá

20. század I. világháború Vadászrepülők Légiháború

2020. nov 22.

A BALATONI GŐZHAJÓZÁS A REFORMKORBAN, VALAMINT AZ 1848–1849. ÉVI SZABADSÁGHARCBAN

írta: Kemény Krisztián
A BALATONI GŐZHAJÓZÁS A REFORMKORBAN, VALAMINT AZ 1848–1849. ÉVI SZABADSÁGHARCBAN

 

 

  kemeny06_01.jpg

1 A Kisfaludy Balatonfüred előtt

 

A zömmel nyárra eső szabadságok jelentős részét az emberek többsége rendszerint valamilyen vízpart közelében szereti tölteni; különösen az utóbbi időben jellemző rekkenő hőségben. E szempontból hazánkban kitüntetett szerepe van a Balatonnak, mint Közép-Európa legnagyobb tavának. Manapság a víz mellett enyhülést keresők többsége viszont aligha gondol bele abba, hogy tó és környéke éppúgy színtere volt történelmünk fontos eseményeinek, mint az ország bármelyik más tájegysége. Így volt ez a 19. században, mind a reformkor, mind pedig a szabadságharc időszakában is.

A Balaton reformkorral kapcsolatos legjellemzőbb története talán a tavi gőzhajózás megteremtése. ...

Tovább Szólj hozzá

19. század Balaton 1848-1849 Gőzhajózás Hadihajók

süti beállítások módosítása