Ars Militaria

Hadtörténelem népszerűen, hadtörténelem szakszerűen

Írások a magyar és egyetemes hadtörténelem területéről az Árpád-kortól a közelmúltig

KÖSZÖNTŐ

Az Úr 2020. évére a világhálót és a legnépszerűbb sötétkék hátterű közösségi oldalt elözönlötték a hadtörténelmi, katonai, biztonságpolitikai témájú blogok, csoportok, oldalak. Ezeken a legfinnyásabb ízlésűek is megtalálhatják az érdeklődésüknek megfelelő témákat a pattintott kőkorszak hadviselésétől kezdve Dédes vár építéstörténetén át a Magyarországon hasra szállt Liberátorokig. A színvonal hullámzó, hiszen a netre jóformán bárki bármit feltölthet, azonban – hála az interaktív felületeknek – hamar megjelennek a szakértő velociraptorok is, és jaj annak, aki hibázik… néha annak is, aki nem.

Az Ars Militaria szerzői profi hadtörténészként szállnának be az online katonai blogok virtuális Sztálingrádjába. A történész elé biggyesztett had szócska azonban esetükben nem fosztóképző. Ezt a műfajt sokáig többnyire hivatásos katonák végezték, akik a Vezérkar vagy a Hadilevéltár valamelyik sötét irodájában, az uniformisra könyökvédőt húzva ültek íróasztalhoz, és akiket a csípőben hordozott gránátszilánk emlékeztetett a háború realitásaira. A vaskos könyvek, amelyeket akár saját koruk, akár a korábbi időszakok háborúiról írtak, magukon viselték a hivatásos katona szemléletét, és általában nem a közvélemény tudásvágyát elégítették ki, hanem nagyon is praktikus célokat szolgáltak: a múlt tapasztalatait átadva segíteni a felkészülést a jövő háborúira. Sajnos, ezek a munkák a bennük rejlő óriási tényanyag ellenére gyakran olyanok, mint a leningrádi erőd: bevehetetlenek. A második világégés ráadásul jócskán elvette a fejlett világ kedvét a háborúsditól. A vietnámi háborút és a párizsi diáklázadásokat követő baloldali, pacifista hullámokat követően és általában a jóléti társadalmak világában az egyenruha és minden militária gyanússá, amolyan fasisztoid hóborttá vált.

A hadtörténetírás teljesen kikerült az Akadémiai és egyetemi oktatás látóköréből is; ugyanakkor azok, akik dacosan mégis ilyesmivel akartak foglalkozni, kénytelenek voltak új utakat keresni maguknak, és olyan témákat beemelni, melyek hallatán egy porosz vezérkari tiszt a falhoz vágta volna a Pickelhaubét. Nők szerepe a hadseregben, a tisztikar és a legénység társadalmi összetétele, tábori bordélyok, civilek és katonák összezördülései, hadifoglyok sorsa stb. stb. A hadtörténetírás azonban mégis csak megújult, és az utóbbi évtizedekben ismét reneszánszát éli.

Szerzőink, mondhatjuk, mindkét térfélen fociznak. Képzett történészek, akik biztos kézzel forgatják a forráskritika rapírját és ismerik (bár annyira nem szeretik) a posztmodern szkepszis minden redőzetét. Ugyanakkor, ha nem is hivatásos katonák, de munkásságukat egyenruhás kollégáik olvasták, ismerik, és nem sajnálják a kritikát, ha az illető pontatlanul alkalmazza a katonai fogalmakat vagy egyéb civil slendriánságokat követ el. Kikötés, sőt vesszőfutás is előfordult, mert egy történész szinonimaként használta a csata és az ütközet fogalmát.

Blogunk, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum ismeretterjesztő fórumaként jelentkezik hétről-hétre írásokkal. A bloggazda szándéka szerint ezen írások műfaja, témája, terjedelme vegyes, tükrözi a kollektíva szerteágazó érdeklődését, kutatási területeit.

Kellemes olvasgatást kíván:

Az Ars Militaria csapata

 

A csapat tagjai és kutatási területük (betűrendben):

Domokos György
Általános kutatási területe a Habsburg monarchia és Magyarország hadtörténete a 16-17. században, különös tekintettel a törökellenes védelmi rendszer kiépítésre és működésére; speciális kutatási területe a várépítészet és a tűzfegyverek fejlődése, alkalmazása a 14-18. században Európában és Magyarországon.

Hermann Róbert
Kutatási területe az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc története.

Krámli Mihály
Kutatási területe az osztrák-magyar haditengerészet története.

Lázár Balázs
Érdeklődési és kutatási területe a 18. század hadművészete és a napóleoni háborúk, az utóbbi években a császári-királyi hadsereg magyarországi hadkiegészítésével, a török háborúk hadifogoly-kérdésével, illetve Hadik András katonai iratainak kiadásával foglalkozott.
MTMT:https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=10031372

Mészáros Kálmán
1997-től a Hadtörténeti Intézet munkatársa, kutatási területe a 17/18. század fordulójának magyar (had)története (1670-1740), ezen belül is főként a Rákóczi-szabadságharc időszaka.

Pollmann Ferenc
Kutatási területe az I. világháború története, ezen belül a háború kitörésének körülményei és balkáni hadszíntér eseményei.

Süli Attila
Kutatási területe az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc története, különös tekintettel az erdélyi eseményekre.

Szabó Péter
Kutatási területe Magyarország katonai részvétele a második világháborúban.

Tóth Péter András
Kutatási területe az I. világháború története.

Tulipán Éva
Történész kutató, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa. Kutatási területe Magyarország 1945 utáni történetének, különösen az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeinek és következményeinek erőszaktörténeti, kulturális emlékezeti és emlékezetpolitikai nézőpontú vizsgálata. Az MTA Történeti Bizottsága II. világháborús albizottsága és az Erőszaktörténeti Munkacsoport tagja.

Veszprémy László
Kutatási területe az Árpád-kor hadtörténete.

 

2021. jan 16.

„BÁTRAN MENNEK ELLENEINK HALÁLT ÖNTŐ ÁLLÁSAIRA…”

írta: Kemény Krisztián
„BÁTRAN MENNEK ELLENEINK HALÁLT ÖNTŐ ÁLLÁSAIRA…”

A MAGYAR HONVÉDSÉG ELIT ALAKULATAI AZ 1848–1849. ÉVI SZABADSÁGHARCBAN

 

Amióta csak hadseregek léteznek, mindig volt törekvés arra, hogy ezeken belül olyan alakulatok is legyenek, amelyek felszereltségük, képzettségük, és válogatott állományuk folytán kiemelkednek a többiek közül. Ezen egységek harctéri teljesítménye is jobb volt az átlagosnál, így a hadsereg egészére inspiráló módon tudtak hatni. E csapatokat a haderő feje (császár, király, hadvezér) általában saját testőrségében, gárdájában igyekezett összefogni. Így volt ez a 19. század első felében is, ahol a napóleoni háborúkban örök hírnevet szereztek maguknak a Francia Császári Gárda egységei (a „vén morgósok”), amelyekhez hasonló csapatokat aztán a különböző nagyhatalmak is igyekeztek szervezni (Orosz Cári Gárda, Porosz ...

Tovább Szólj hozzá

19. század 1848-1849 Elitalakulatok

2021. jan 13.

MÓRICZ SÁNDOR ÉS A SZÉKELY UTÁSZOSZTÁLY 1849-BEN

írta: Süli Attila
MÓRICZ SÁNDOR ÉS A SZÉKELY UTÁSZOSZTÁLY 1849-BEN

suli05_01.jpg  1 Kiss Sándor honvédezredes a végsőkig védte a tömösi szorost Lüders túlerőben lévő orosz hadcsapatai ellen

 

1848-ban a császári-királyi hadsereg nyolc árkász- és hat aknászszázaddal rendelkezett, valamint három utászzászlóaljjal. Ezek a csapatok alkották a műszaki fegyvernemet, összlétszámuk kb. 4400 fő volt. Az utászzászlóaljak közül kettő 6, egy pedig 4 századból állt. A fenti alakulatok közül egy sem volt magyarországi kiegészítésű. A monarchia seregében szolgáló 190 műszaki tiszt közül csak 17, az utászcsapatban 107 közül csak 3 volt magyar, az árkász és aknászcsapatban pedig 69 tiszt között egyetlen egy magyar tiszt sem szolgált.

Ennek ellenére az 1848-ban felmerült a honvéd műszaki csapatok ...

Tovább Szólj hozzá

19. század Erdély 1848-1849 Utászok

2021. jan 09.

KOPORSÓ A KONZERVDOBOZ ELLEN – AZ ELSŐ CSATA PÁNCÉLOZOTT GŐZHAJÓK KÖZÖTT, 1862

írta: Blogvendegszerzo
KOPORSÓ A KONZERVDOBOZ ELLEN –  AZ ELSŐ CSATA PÁNCÉLOZOTT GŐZHAJÓK KÖZÖTT, 1862

kissl09_01.jpg

1 Páncélos hajók első csatája az amerikai polgárháborúban, Hampton Roads, 1862. március 9.

 

Amikor több tagállam kiválását követően 1861 tavaszán az Egyesült Államokban polgárháború tört ki, a gazdaságilag gyengébb, fejletlenebb, kevéssé iparosodott déli Konföderáció a szárazföldön sorra aratta sikereit az északi unionisták ellen. „Mi itt délen gyapotot és katonatiszteket adunk Amerikának” – fogalmazta meg a háború előtt egy ültetvényes. A mondás találó volt; a birtokosok nem öröklő fiai közül ugyanis sokan katonai pályára léptek. Ők alkották a kialakítandó déli hadsereg magvát, és nekik köszönhetően gyorsan lehetett alakulatokat felállítani és kiképezni.

A tengerészet terén viszont más volt a ...

Tovább Szólj hozzá

19. század Amerikai polgárháború Tengeri csaták Páncélos hadihajók

2021. jan 04.

VOLT-E ESÉLY A SZABADSÁGHARC ÚJRAKEZDÉSÉRE 1849 UTÁN? (II.)

írta: Blogvendegszerzo
VOLT-E ESÉLY A SZABADSÁGHARC ÚJRAKEZDÉSÉRE 1849 UTÁN? (II.)

solymosi02_02-01.jpg 

1 A solferinói csata, 1859. június 24.

 

A krími háború kapcsán felmerülő tervek és remények meghiúsulása után hosszú, várakozással teli, de eseménytelen időszak következett az emigráció életében. A szabadságharc újrakezdését ígérő újabb – és eddigi legkomolyabb – lehetőség csak 1859-ben látszott eljönni. Ekkor a III. Napóleon által vezetett Franciaország Piemonttal szövetségben háborút provokált Ausztria ellen. A fegyveres konfliktus kapcsán számítottak a magyar emigráció támogatására. Kossuth és Klapka ezúttal szövetségre lépett, és Teleki László gróffal hármasban emigráns magyar kormányt alakított, Magyar Nemzeti Igazgatóság néven. Kossuth a francia császárral való tárgyalásokon egyértelművé ...

Tovább Szólj hozzá

19. század Kossuth Lajos Klapka György 1848-1849 48-as emigráció

2020. dec 27.

MOZSÁRÁGYÚ VAGY SÜTEMÉNY – FRONTKARÁCSONYOK AZ I. VILÁGHÁBORÚBAN

írta: Blogvendegszerzo
MOZSÁRÁGYÚ VAGY SÜTEMÉNY – FRONTKARÁCSONYOK AZ I. VILÁGHÁBORÚBAN

tpa03_01.jpg

1 Osztrák–magyar csapatok küzdelme az oroszokkal 1914. december 28-án a Latorca jegén

 

Az I. világháború előestéjén még nagyon kevesen gondolták, hogy egy elhúzódó, több évig tartó küzdelem fog következni. Európában, még pontosabban a kontinens nyugati részén 1870-ben vívtak utoljára jelentősebb háborút, ám az nem tartott tovább fél évnél. A porosz–francia háború végül utóbbi fél vereségével zárult. Bő négy évtizeddel később a nagyhatalmak katonai vezetői között szinte teljes volt az egyetértés arra vonatkozólag, hogy csapataik legkésőbb az év végére már győztesen térhetnek haza. A derűlátó vélemények közül a II. Vilmos német császárnak tulajdonított „Mire a falevelek lehullanak, győztes katonáim ...

Tovább Szólj hozzá

20. század I. világháború Lövészárok-barátkozás Háborús karácsony

2020. dec 23.

MÁTYÁS KIRÁLY HÁROM KARÁCSONYA – TALPIG FEGYVERBEN

írta: Blogvendegszerzo
MÁTYÁS KIRÁLY HÁROM KARÁCSONYA – TALPIG FEGYVERBEN

 

 

Ha a ma embere azt képzeli, hogy a középkori uralkodók fejedelmi kényelemben tengették napjaikat, nagyot téved. Ha felütjük a 8-9. századi Karoling évkönyveket, azt látjuk, hogy a királyok folyamatosan úton vannak, kisebb-nagyobb fegyveres erő kíséretében, s aligha volt olyan év, amelyet fegyveres összecsapás nélkül megúsztak. Nem véletlenül fogalmazódott meg az a vélemény, hogy Nagy Károly frank császár is 46 éven át nyeregből irányította birodalmát. Mindez azonban egyáltalán nem volt veszélytelen, a halál, fogság és járványos betegség a koronás főket sem kímélte. Elég, ha a csatában elesett Harald angol (1066), Manfréd szicíliai (1266), II. Ottokár cseh (1278), Vak János cseh (1346), III. Richárd angol király ...

Tovább Szólj hozzá

2020. dec 20.

BOMBÁK KARÁCSONYRA – LÉGITÁMADÁS CUXHAVEN ELLEN (1914. DEC. 25.)

írta: Blogvendegszerzo
BOMBÁK KARÁCSONYRA – LÉGITÁMADÁS CUXHAVEN ELLEN (1914. DEC. 25.)

kissl08_01.jpg

1 A cuxhaveni légitámadás a Királyi Tengerészeti Légi Szolgálat tisztjei szerint
(korabeli ábrázolás a
Flight 1915. jan. 13-i számából)

 

Bár a repülőgép csak a 20. század legelső éveiben jelent meg, a brit flotta gyorsan meglátta a lehetőséget ezen szerkezetek saját célokra való felhasználásában. Az 1910-es évek legelején nem csak teszteket hajtottak végre, amelyben repülőgépek hajókról való felszállását vizsgálták, de 1912-ben létrehozták a Királyi Légi Hadtest Tengerészeti Kötelékét, ahova a repülővezetői tanfolyamra küldött angol tengerésztiszteket helyezték át. Ugyanebben az évben alakult meg az Admiralitás Légyügyi Osztálya, illetékességgel a tengerészet minden, repüléssel kapcsolatos ügyében. Első ...

Tovább Szólj hozzá

20. század I. világháború Tengeri csaták Léghajók Hadihajók Légiháború

süti beállítások módosítása