Ars Militaria

Hadtörténelem népszerűen, hadtörténelem szakszerűen

Írások a magyar és egyetemes hadtörténelem területéről az Árpád-kortól a közelmúltig

KÖSZÖNTŐ

Az Úr 2020. évére a világhálót és a legnépszerűbb sötétkék hátterű közösségi oldalt elözönlötték a hadtörténelmi, katonai, biztonságpolitikai témájú blogok, csoportok, oldalak. Ezeken a legfinnyásabb ízlésűek is megtalálhatják az érdeklődésüknek megfelelő témákat a pattintott kőkorszak hadviselésétől kezdve Dédes vár építéstörténetén át a Magyarországon hasra szállt Liberátorokig. A színvonal hullámzó, hiszen a netre jóformán bárki bármit feltölthet, azonban – hála az interaktív felületeknek – hamar megjelennek a szakértő velociraptorok is, és jaj annak, aki hibázik… néha annak is, aki nem.

Az Ars Militaria szerzői profi hadtörténészként szállnának be az online katonai blogok virtuális Sztálingrádjába. A történész elé biggyesztett had szócska azonban esetükben nem fosztóképző. Ezt a műfajt sokáig többnyire hivatásos katonák végezték, akik a Vezérkar vagy a Hadilevéltár valamelyik sötét irodájában, az uniformisra könyökvédőt húzva ültek íróasztalhoz, és akiket a csípőben hordozott gránátszilánk emlékeztetett a háború realitásaira. A vaskos könyvek, amelyeket akár saját koruk, akár a korábbi időszakok háborúiról írtak, magukon viselték a hivatásos katona szemléletét, és általában nem a közvélemény tudásvágyát elégítették ki, hanem nagyon is praktikus célokat szolgáltak: a múlt tapasztalatait átadva segíteni a felkészülést a jövő háborúira. Sajnos, ezek a munkák a bennük rejlő óriási tényanyag ellenére gyakran olyanok, mint a leningrádi erőd: bevehetetlenek. A második világégés ráadásul jócskán elvette a fejlett világ kedvét a háborúsditól. A vietnámi háborút és a párizsi diáklázadásokat követő baloldali, pacifista hullámokat követően és általában a jóléti társadalmak világában az egyenruha és minden militária gyanússá, amolyan fasisztoid hóborttá vált.

A hadtörténetírás teljesen kikerült az Akadémiai és egyetemi oktatás látóköréből is; ugyanakkor azok, akik dacosan mégis ilyesmivel akartak foglalkozni, kénytelenek voltak új utakat keresni maguknak, és olyan témákat beemelni, melyek hallatán egy porosz vezérkari tiszt a falhoz vágta volna a Pickelhaubét. Nők szerepe a hadseregben, a tisztikar és a legénység társadalmi összetétele, tábori bordélyok, civilek és katonák összezördülései, hadifoglyok sorsa stb. stb. A hadtörténetírás azonban mégis csak megújult, és az utóbbi évtizedekben ismét reneszánszát éli.

Szerzőink, mondhatjuk, mindkét térfélen fociznak. Képzett történészek, akik biztos kézzel forgatják a forráskritika rapírját és ismerik (bár annyira nem szeretik) a posztmodern szkepszis minden redőzetét. Ugyanakkor, ha nem is hivatásos katonák, de munkásságukat egyenruhás kollégáik olvasták, ismerik, és nem sajnálják a kritikát, ha az illető pontatlanul alkalmazza a katonai fogalmakat vagy egyéb civil slendriánságokat követ el. Kikötés, sőt vesszőfutás is előfordult, mert egy történész szinonimaként használta a csata és az ütközet fogalmát.

Blogunk, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum ismeretterjesztő fórumaként jelentkezik hétről-hétre írásokkal. A bloggazda szándéka szerint ezen írások műfaja, témája, terjedelme vegyes, tükrözi a kollektíva szerteágazó érdeklődését, kutatási területeit.

Kellemes olvasgatást kíván:

Az Ars Militaria csapata

 

A csapat tagjai és kutatási területük (betűrendben):

Domokos György
Általános kutatási területe a Habsburg monarchia és Magyarország hadtörténete a 16-17. században, különös tekintettel a törökellenes védelmi rendszer kiépítésre és működésére; speciális kutatási területe a várépítészet és a tűzfegyverek fejlődése, alkalmazása a 14-18. században Európában és Magyarországon.

Hermann Róbert
Kutatási területe az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc története.

Krámli Mihály
Kutatási területe az osztrák-magyar haditengerészet története.

Lázár Balázs
Érdeklődési és kutatási területe a 18. század hadművészete és a napóleoni háborúk, az utóbbi években a császári-királyi hadsereg magyarországi hadkiegészítésével, a török háborúk hadifogoly-kérdésével, illetve Hadik András katonai iratainak kiadásával foglalkozott.
MTMT:https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=10031372

Mészáros Kálmán
1997-től a Hadtörténeti Intézet munkatársa, kutatási területe a 17/18. század fordulójának magyar (had)története (1670-1740), ezen belül is főként a Rákóczi-szabadságharc időszaka.

Pollmann Ferenc
Kutatási területe az I. világháború története, ezen belül a háború kitörésének körülményei és balkáni hadszíntér eseményei.

Süli Attila
Kutatási területe az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc története, különös tekintettel az erdélyi eseményekre.

Szabó Péter
Kutatási területe Magyarország katonai részvétele a második világháborúban.

Tóth Péter András
Kutatási területe az I. világháború története.

Tulipán Éva
Történész kutató, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa. Kutatási területe Magyarország 1945 utáni történetének, különösen az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeinek és következményeinek erőszaktörténeti, kulturális emlékezeti és emlékezetpolitikai nézőpontú vizsgálata. Az MTA Történeti Bizottsága II. világháborús albizottsága és az Erőszaktörténeti Munkacsoport tagja.

Veszprémy László
Kutatási területe az Árpád-kor hadtörténete.

 


2020. júl 17.

DIADAL ÉS BUKÁS: A NÉMET KELET-ÁZSIAI HAJÓRAJ AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN (I.)

írta: Blogvendegszerzo
DIADAL ÉS BUKÁS: A NÉMET KELET-ÁZSIAI HAJÓRAJ AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN (I.)

CSATA CORONELNÉL

    Az első világháború kitörésekor a német hadiflotta a hazai kikötőkben koncentrálódott, ám több egysége is távoli vizeken ragadt. A Csendes-óceánon tartózkodott a legerősebb kontingens, a Kelet-Ázsiai Hajóraj, melynek állomáshelye a kínai Csingtau volt. A Kelet-Ázsiai Hajóraj fő erejét két…

Tovább Szólj hozzá

20. század I. világháború Haditengerészet Tengeri csaták

2020. jún 18.

A JEAN BART CSATAHAJÓ MEGTORPEDÓZÁSA – LEGENDA ÉS VALÓSÁG

írta: Blogvendegszerzo
A JEAN BART CSATAHAJÓ MEGTORPEDÓZÁSA – LEGENDA ÉS VALÓSÁG

    Az elmúlt évtizedekben több magyar szerző írta le az Osztrák–Magyar Monarchia haditengerészete tengeralattjáróinak első sikeres torpedós támadását, melynek során az U-12 (1915 elejéig hivatalosan U XII) nevű tengeralattjáró 1914. december 21-én torpedóval eltalálta a francia Jean Bart…

Tovább Szólj hozzá

20. század I. világháború Haditengerészet Dreadnought Tengeralattjárók

2020. máj 29.

ÉRDEKESSÉGEK A JÜTLANDI/SKAGERRAKI CSATÁBÓL III.

írta: Freiherrvonspaun
ÉRDEKESSÉGEK A JÜTLANDI/SKAGERRAKI CSATÁBÓL III.

SKAGERRAK NÉMET SZEMMEL

   Az 1916. május 31. – június 1. között a brit és a német flotta között az Északi-tengeren vívott nagy tengeri csatát a németek skagerraki csatának (Skagerrakschlacht) nevezték. E bejegyzésben a német oldalon történtek néhány érdekesebb, vagy kevésbé ismert, esetleg rosszult ismert epizódját…

Tovább Szólj hozzá

20. század I. világháború Haditengerészet Jütlandi csata

2020. máj 13.

ÉRDEKESSÉGEK A JÜTLANDI/SKAGERRAKI CSATÁBÓL II.

írta: Blogvendegszerzo
ÉRDEKESSÉGEK A JÜTLANDI/SKAGERRAKI CSATÁBÓL II.

A JUTLANDI CSATA BRIT SZEMMEL – ÉRDEKESSÉGEK, FURCSASÁGOK, 2. RÉSZ

     Az első rész után folytatjuk a válogatást az első világháború legnagyobb tengeri csatájának brit oldalon történt érdekesebb epizódjaiból. Vendégszerzőnk, Kiss László írása.   A szerencsés és a peches A jütlandi csata minden bizonnyal leghevesebb összecsapása az elővédek csatacirkálói…

Tovább Szólj hozzá

20. század I. világháború Haditengerészet Jütlandi csata

2020. ápr 20.

ÉRDEKESSÉGEK A JÜTLANDI/SKAGERRAKI CSATÁBÓL I.

írta: Blogvendegszerzo
ÉRDEKESSÉGEK A JÜTLANDI/SKAGERRAKI CSATÁBÓL I.

A JÜTLANDI CSATA BRIT SZEMMEL – ÉRDEKESSÉGEK, FURCSASÁGOK 1.

    104 éve vívták az elmúlt évszázad legnagyobb tengeri csatáját, mely két különböző néven (jütlandi, illetve skagerraki) vonult be a történelembe. E három részesre tervezett sorozatban a csata érdekes epizódjait gyűjtöttük össze. Az első rész vendégszerzőnk, Kiss László, a „Csatahajók az első…

Tovább Szólj hozzá

20. század I. világháború Haditengerészet Jütlandi csata

2020. ápr 05.

ÉRDEKESSÉGEK A TEGETTHOFF-OSZTÁLYRÓL I.

írta: Freiherrvonspaun
ÉRDEKESSÉGEK A TEGETTHOFF-OSZTÁLYRÓL I.

A HASZNÁLHATATLAN LÖVEGTORONY MÍTOSZA: LEGENDA VAGY VALÓSÁG?

    Az egykori osztrák–magyar haditengerészet egyetlen dreadnought típusú csatahajóosztályának, a TEGETTHOFF-osztálynak lövegtornyairól az interneten, különböző honlapokon és fórumokon széltében elterjedt az a vélemény, miszerint azok használhatatlanok voltak. Mégpedig azért, írják, mert…

Tovább Szólj hozzá

20. század Haditengerészet Haditechnika Dreadnought Tegethoff-osztály

süti beállítások módosítása