Ars Militaria

Hadtörténelem népszerűen, hadtörténelem szakszerűen

Írások a magyar és egyetemes hadtörténelem területéről az Árpád-kortól a közelmúltig

KÖSZÖNTŐ

Az Úr 2020. évére a világhálót és a legnépszerűbb sötétkék hátterű közösségi oldalt elözönlötték a hadtörténelmi, katonai, biztonságpolitikai témájú blogok, csoportok, oldalak. Ezeken a legfinnyásabb ízlésűek is megtalálhatják az érdeklődésüknek megfelelő témákat a pattintott kőkorszak hadviselésétől kezdve Dédes vár építéstörténetén át a Magyarországon hasra szállt Liberátorokig. A színvonal hullámzó, hiszen a netre jóformán bárki bármit feltölthet, azonban – hála az interaktív felületeknek – hamar megjelennek a szakértő velociraptorok is, és jaj annak, aki hibázik… néha annak is, aki nem.

Az Ars Militaria szerzői profi hadtörténészként szállnának be az online katonai blogok virtuális Sztálingrádjába. A történész elé biggyesztett had szócska azonban esetükben nem fosztóképző. Ezt a műfajt sokáig többnyire hivatásos katonák végezték, akik a Vezérkar vagy a Hadilevéltár valamelyik sötét irodájában, az uniformisra könyökvédőt húzva ültek íróasztalhoz, és akiket a csípőben hordozott gránátszilánk emlékeztetett a háború realitásaira. A vaskos könyvek, amelyeket akár saját koruk, akár a korábbi időszakok háborúiról írtak, magukon viselték a hivatásos katona szemléletét, és általában nem a közvélemény tudásvágyát elégítették ki, hanem nagyon is praktikus célokat szolgáltak: a múlt tapasztalatait átadva segíteni a felkészülést a jövő háborúira. Sajnos, ezek a munkák a bennük rejlő óriási tényanyag ellenére gyakran olyanok, mint a leningrádi erőd: bevehetetlenek. A második világégés ráadásul jócskán elvette a fejlett világ kedvét a háborúsditól. A vietnámi háborút és a párizsi diáklázadásokat követő baloldali, pacifista hullámokat követően és általában a jóléti társadalmak világában az egyenruha és minden militária gyanússá, amolyan fasisztoid hóborttá vált.

A hadtörténetírás teljesen kikerült az Akadémiai és egyetemi oktatás látóköréből is; ugyanakkor azok, akik dacosan mégis ilyesmivel akartak foglalkozni, kénytelenek voltak új utakat keresni maguknak, és olyan témákat beemelni, melyek hallatán egy porosz vezérkari tiszt a falhoz vágta volna a Pickelhaubét. Nők szerepe a hadseregben, a tisztikar és a legénység társadalmi összetétele, tábori bordélyok, civilek és katonák összezördülései, hadifoglyok sorsa stb. stb. A hadtörténetírás azonban mégis csak megújult, és az utóbbi évtizedekben ismét reneszánszát éli.

Szerzőink, mondhatjuk, mindkét térfélen fociznak. Képzett történészek, akik biztos kézzel forgatják a forráskritika rapírját és ismerik (bár annyira nem szeretik) a posztmodern szkepszis minden redőzetét. Ugyanakkor, ha nem is hivatásos katonák, de munkásságukat egyenruhás kollégáik olvasták, ismerik, és nem sajnálják a kritikát, ha az illető pontatlanul alkalmazza a katonai fogalmakat vagy egyéb civil slendriánságokat követ el. Kikötés, sőt vesszőfutás is előfordult, mert egy történész szinonimaként használta a csata és az ütközet fogalmát.

Blogunk, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum ismeretterjesztő fórumaként jelentkezik hétről-hétre írásokkal. A bloggazda szándéka szerint ezen írások műfaja, témája, terjedelme vegyes, tükrözi a kollektíva szerteágazó érdeklődését, kutatási területeit.

Kellemes olvasgatást kíván:

Az Ars Militaria csapata

 

A csapat tagjai és kutatási területük (betűrendben):

Domokos György
Általános kutatási területe a Habsburg monarchia és Magyarország hadtörténete a 16-17. században, különös tekintettel a törökellenes védelmi rendszer kiépítésre és működésére; speciális kutatási területe a várépítészet és a tűzfegyverek fejlődése, alkalmazása a 14-18. században Európában és Magyarországon.

Hermann Róbert
Kutatási területe az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc története.

Krámli Mihály
Kutatási területe az osztrák-magyar haditengerészet története.

Lázár Balázs
Érdeklődési és kutatási területe a 18. század hadművészete és a napóleoni háborúk, az utóbbi években a császári-királyi hadsereg magyarországi hadkiegészítésével, a török háborúk hadifogoly-kérdésével, illetve Hadik András katonai iratainak kiadásával foglalkozott.
MTMT:https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=10031372

Mészáros Kálmán
1997-től a Hadtörténeti Intézet munkatársa, kutatási területe a 17/18. század fordulójának magyar (had)története (1670-1740), ezen belül is főként a Rákóczi-szabadságharc időszaka.

Pollmann Ferenc
Kutatási területe az I. világháború története, ezen belül a háború kitörésének körülményei és balkáni hadszíntér eseményei.

Süli Attila
Kutatási területe az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc története, különös tekintettel az erdélyi eseményekre.

Szabó Péter
Kutatási területe Magyarország katonai részvétele a második világháborúban.

Tóth Péter András
Kutatási területe az I. világháború története.

Tulipán Éva
Történész kutató, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa. Kutatási területe Magyarország 1945 utáni történetének, különösen az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeinek és következményeinek erőszaktörténeti, kulturális emlékezeti és emlékezetpolitikai nézőpontú vizsgálata. Az MTA Történeti Bizottsága II. világháborús albizottsága és az Erőszaktörténeti Munkacsoport tagja.

Veszprémy László
Kutatási területe az Árpád-kor hadtörténete.

 

2023. júl 27.

Dánok a kurucok ellen… 1. rész

írta: Blogvendegszerzo
Dánok a kurucok ellen… 1. rész

Egy császári segélyhad a Rákóczi-szabadságharcban

 

A skandináv történelem ritkán kapcsolódik a Kárpát-medencéhez. Az egyik kivétel a Rákóczi-szabadságharc, amikor – a Romhánynál Rákóczi mellett harcoló 500 svéd mellett – egy 6000 fős dán császári segélyhad is bevetésre került.

A balti hegemóniáért a X. századtól 1815-ig a dánok és a svédek viaskodtak, ötvennél is több háborút vívva egymással. Olyan „világcsúcs” ez , melyet remélhetően már „nem javítanak meg” . 1613-ig a Grönlandot és Izlandot uraló, erős flottával rendelkező Dán–Norvég Királyság volt az erősebb, utóbb viszont a Finn- és Észtországot is birtokló, nagy szárazföldi haderőt létrehozó svédek. A XVII. században a dánok három nagy háborúban elvesztették hat tartomány mellett a ...

Tovább Szólj hozzá

Rákóczi-szabadságharc

2023. jún 11.

Belgrád, mint a Habsburg Birodalom utolsó törökellenes háborújának szimbóluma

írta: Blogvendegszerzo
Belgrád, mint a Habsburg Birodalom utolsó törökellenes háborújának szimbóluma

1. kép: Belgrád 1717.évi ostroma

Belgrád, korábbi nevén Nándorfehérvár évszázadokon át a birodalmak ütközési zónájában feküdt. Az Oszmán Birodalom és a Habsburg Birodalom egyaránt magáénak akarta tudni a stratégiailag kiemelten fontos erődöt, hogy ellenőrzése alatt tarthassa a területet és így az aldunai hajózást is. Az elhelyezkedésén túl ki kell emelni azt is, hogy az évszázados harcok, a váltakozó sikerű ostromok, egyfajta szimbólummá formálták a kereszténység védelméért folytatott harcokban.

Savoyai Jenő herceg a század egyik legkiválóbb hadvezére 1717-ben ostrommal sikeresen elfoglalta az erődítményt és megszerezte a várost VI. Károly német-római császár számára. A pozsareváci béke 1718-ban hivatalosan ...

Tovább Szólj hozzá

18. század Stratégia Belgrád Tábornokok Hadvezetés Várostromok

2023. ápr 29.

A crécy-i csata

írta: Blogvendegszerzo
A crécy-i csata

 

Hadjárat: út Crécy-hez

1346-ban III. Edward angol király (1327–1377) partra szállt Normandia nyugati részén. Nem tudjuk, hogy ez egy következetes hadmozdulat volt, vagy a flotta egy ellenszél miatt nem tudta elérni eredeti célját, Gascogne-t. Alapvetően gyenge ellenállásba ütköztek, Caen városát az angolok hamar elfoglalták és kifosztották. Ehhez hasonló sikerek után a sereg Cherbourg városától majdnem Párizsig jutott el.

Észak felé kívántak fordulni, de a Szajnán átvezető hidakat addigra a franciák mind lerombolták. Poissynél az angoloknak sikerült hidat ácsolva átkelni a folyón. Időközben VI. Fülöp (1328–1350), francia király kísérleteket tett, hogy ütközetre kényszerítse Edwardot, ám az seregével időközben már a ...

Tovább Szólj hozzá

2023. ápr 18.

Firka, önkifejezés vagy traumafeldolgozás?

írta: Blogvendegszerzo
Firka, önkifejezés vagy traumafeldolgozás?

A Vietnámban harcoló amerikai katonák szlogenjei

 

Ebben az állapotban már egyikünk sem tudott volna elmenni rendes társaságba; mi, akik ajtókat rúgtunk be, házakat téptünk föl, embereket lőttünk le, mind pszichopaták voltunk. ” Nico Walker vietnámi veterán szavai emlékeztetnek minket arra, hogy azok, akik átéltek háborút, ugyanannyi lelki sérülést is szerezhettek, mint fizikait. A folytonos, erőteljes stresszes állapot, amivel a háború jár, a katonákban sajátos mentális, pszichikai állapotot idéz elő. Ennek különleges kifejezési formái a különböző személyes tárgyakon, vagy ruhákon megjelenő feliratok.

1. A háború jó üzlet. Fektesd be a fiadat

 

2. Hol van Lee Harvy Osvalt most, mikor igazán szükségünk lenne rá?

A vietnámi háború mentális hatásainak ...

Tovább Szólj hozzá

2023. ápr 12.

Egy művészember az 1848-49-es szabadságharcban

írta: Süli Attila
Egy művészember az 1848-49-es szabadságharcban

Izsó Miklós szobrászművész katonai pályafutása

         

A tavaszi hadjárat sikereire koronát tevő nagysallói magyar győzelem után (1849. április 19.), a Komárom felmentésére irányuló hadműveletekhez szükségessé vált Esztergom felszabadítása is.

Ennek bekövetkezte után Görgei Artúr vezérőrnagy, fővezér 1849. április 25-én az alábbi jelentést küldte Kossuth Lajos kormányzóhoz: „Esztergom a kezünkben van. A városban volt Colloredo [1] dandárja a híd hajóit megfúrás által hasznavehetetlenné tevén, Tata felé vivő úton visszavonult. Ez alkalommal ismét több fogoly és málha birtokába jutottunk. A Párkányban állott VII-ik hadtestbeli Újházi-vadászok a Dunán átkelvén, Esztergomban roppant örömrivalgások közt fogadtattak és a nemzeti lobogók mindenütt ...

Tovább Szólj hozzá

19. század Görgei Artúr 1848-1849 Nemzetőrség Újházy vadászok

2023. ápr 01.

MACSKA A TÁLBAN

írta: Mészáros Kálmán
MACSKA A TÁLBAN

Nyomozás egy áprilisi tréfa ügyében

Az áprilisi bolondozások hagyománya évszázadok óta ismert. Magyarországon és Erdélyben az általam kutatott Rákóczi-korból is adatolni tudjuk az április elsejei tréfálkozás szokását, s reméljük, hogy az Ars Militaria olvasói megbocsátják, ha ez alkalomból nem „katonás”, hanem „bolondos” esetekről lesz szó, amelyek persze több ízben is magas rangú katonák jókedvéről árulkodnak.

Báró Wesselényi István 1704 és 1708 között, Nagyszebenben vezetett naplójában is szerepel néhány április elsejei csíny. 1704-ben például két erdélyi főembert, Haller Györgyöt és Lázár Györgyöt sikerült lóvá tenni, amikor azzal küldték be őket a főkormányszék ülésére, hogy vigyenek be egy zacskó aranyat a főkormányzó, Bánffy ...

Tovább Szólj hozzá

18. század Magyarország Rákóczi-szabadságharc Ünnepek és jeles napok

2023. feb 23.

A huszár, aki öt császárt szolgált: Vécsey Ágost élete

írta: Blogvendegszerzo
A huszár, aki öt császárt szolgált: Vécsey Ágost élete

A vécsei és hajnácskői Vécsey család leghíresebb tagja kétségkívül az a Vécsey Károly volt, akinek nevét aradi vértanúként minden általános iskolás diák ismeri. Ő azonban egyáltalán nem az egyetlen olyan tagja volt a családnak, aki katonaként szolgált. Ebben a cikkben apja, Ágost életébe szeretnék bepillantást adni. Báró Vécsey Szigbert alezredesnek és feleségének, szklabinai és blatniczai báró Révay Zsófiának egyetlen fia Ágost néven született, aki 1770 körül a galíciai Leszinówban látta meg a napvilágot. Hogy a Hadik-huszárok alezredese és terhes felesége mit keresett az akkor még területileg szuverén Lengyel Királyság területén, arra sajnos biztos válaszunk nincsen. Míg a kis Vécsey otthon nevelkedett, apja folytatta ...

Tovább Szólj hozzá

18. század 19. század 1848-1849 Kitüntetés Napóleoni háborúk Katonacsaládok Hadvezetés Huszárok vitézsége

süti beállítások módosítása