Ars Militaria

Hadtörténelem népszerűen, hadtörténelem szakszerűen

Írások a magyar és egyetemes hadtörténelem területéről az Árpád-kortól a közelmúltig

KÖSZÖNTŐ

Az Úr 2020. évére a világhálót és a legnépszerűbb sötétkék hátterű közösségi oldalt elözönlötték a hadtörténelmi, katonai, biztonságpolitikai témájú blogok, csoportok, oldalak. Ezeken a legfinnyásabb ízlésűek is megtalálhatják az érdeklődésüknek megfelelő témákat a pattintott kőkorszak hadviselésétől kezdve Dédes vár építéstörténetén át a Magyarországon hasra szállt Liberátorokig. A színvonal hullámzó, hiszen a netre jóformán bárki bármit feltölthet, azonban – hála az interaktív felületeknek – hamar megjelennek a szakértő velociraptorok is, és jaj annak, aki hibázik… néha annak is, aki nem.

Az Ars Militaria szerzői profi hadtörténészként szállnának be az online katonai blogok virtuális Sztálingrádjába. A történész elé biggyesztett had szócska azonban esetükben nem fosztóképző. Ezt a műfajt sokáig többnyire hivatásos katonák végezték, akik a Vezérkar vagy a Hadilevéltár valamelyik sötét irodájában, az uniformisra könyökvédőt húzva ültek íróasztalhoz, és akiket a csípőben hordozott gránátszilánk emlékeztetett a háború realitásaira. A vaskos könyvek, amelyeket akár saját koruk, akár a korábbi időszakok háborúiról írtak, magukon viselték a hivatásos katona szemléletét, és általában nem a közvélemény tudásvágyát elégítették ki, hanem nagyon is praktikus célokat szolgáltak: a múlt tapasztalatait átadva segíteni a felkészülést a jövő háborúira. Sajnos, ezek a munkák a bennük rejlő óriási tényanyag ellenére gyakran olyanok, mint a leningrádi erőd: bevehetetlenek. A második világégés ráadásul jócskán elvette a fejlett világ kedvét a háborúsditól. A vietnámi háborút és a párizsi diáklázadásokat követő baloldali, pacifista hullámokat követően és általában a jóléti társadalmak világában az egyenruha és minden militária gyanússá, amolyan fasisztoid hóborttá vált.

A hadtörténetírás teljesen kikerült az Akadémiai és egyetemi oktatás látóköréből is; ugyanakkor azok, akik dacosan mégis ilyesmivel akartak foglalkozni, kénytelenek voltak új utakat keresni maguknak, és olyan témákat beemelni, melyek hallatán egy porosz vezérkari tiszt a falhoz vágta volna a Pickelhaubét. Nők szerepe a hadseregben, a tisztikar és a legénység társadalmi összetétele, tábori bordélyok, civilek és katonák összezördülései, hadifoglyok sorsa stb. stb. A hadtörténetírás azonban mégis csak megújult, és az utóbbi évtizedekben ismét reneszánszát éli.

Szerzőink, mondhatjuk, mindkét térfélen fociznak. Képzett történészek, akik biztos kézzel forgatják a forráskritika rapírját és ismerik (bár annyira nem szeretik) a posztmodern szkepszis minden redőzetét. Ugyanakkor, ha nem is hivatásos katonák, de munkásságukat egyenruhás kollégáik olvasták, ismerik, és nem sajnálják a kritikát, ha az illető pontatlanul alkalmazza a katonai fogalmakat vagy egyéb civil slendriánságokat követ el. Kikötés, sőt vesszőfutás is előfordult, mert egy történész szinonimaként használta a csata és az ütközet fogalmát.

Blogunk, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum ismeretterjesztő fórumaként jelentkezik hétről-hétre írásokkal. A bloggazda szándéka szerint ezen írások műfaja, témája, terjedelme vegyes, tükrözi a kollektíva szerteágazó érdeklődését, kutatási területeit.

Kellemes olvasgatást kíván:

Az Ars Militaria csapata

 

A csapat tagjai és kutatási területük (betűrendben):

Domokos György
Általános kutatási területe a Habsburg monarchia és Magyarország hadtörténete a 16-17. században, különös tekintettel a törökellenes védelmi rendszer kiépítésre és működésére; speciális kutatási területe a várépítészet és a tűzfegyverek fejlődése, alkalmazása a 14-18. században Európában és Magyarországon.

Hermann Róbert
Kutatási területe az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc története.

Krámli Mihály
Kutatási területe az osztrák-magyar haditengerészet története.

Lázár Balázs
Érdeklődési és kutatási területe a 18. század hadművészete és a napóleoni háborúk, az utóbbi években a császári-királyi hadsereg magyarországi hadkiegészítésével, a török háborúk hadifogoly-kérdésével, illetve Hadik András katonai iratainak kiadásával foglalkozott.
MTMT:https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=10031372

Mészáros Kálmán
1997-től a Hadtörténeti Intézet munkatársa, kutatási területe a 17/18. század fordulójának magyar (had)története (1670-1740), ezen belül is főként a Rákóczi-szabadságharc időszaka.

Pollmann Ferenc
Kutatási területe az I. világháború története, ezen belül a háború kitörésének körülményei és balkáni hadszíntér eseményei.

Süli Attila
Kutatási területe az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc története, különös tekintettel az erdélyi eseményekre.

Szabó Péter
Kutatási területe Magyarország katonai részvétele a második világháborúban.

Tóth Péter András
Kutatási területe az I. világháború története.

Tulipán Éva
Történész kutató, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa. Kutatási területe Magyarország 1945 utáni történetének, különösen az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeinek és következményeinek erőszaktörténeti, kulturális emlékezeti és emlékezetpolitikai nézőpontú vizsgálata. Az MTA Történeti Bizottsága II. világháborús albizottsága és az Erőszaktörténeti Munkacsoport tagja.

Veszprémy László
Kutatási területe az Árpád-kor hadtörténete.

 

2021. ápr 05.

KOSSUTH ÉS TÁBORNOKAI II.

írta: HermRob
KOSSUTH ÉS TÁBORNOKAI II.

 

hermannr08_01.jpg

1 A komáromi erőd 1848-ban

 

( Az első rész itt olvasható. )

Kossuth október 18-án – egy esetleges francia és angol közvetítési ajánlat híréről értesülve –a lajtai táborba ment, s immáron harmadik toborzóútján kb. 10 000 főnyi, többségében nemzetőrökből és frissen felállított honvédzászlóaljakból álló erőt gyűjtött össze. Október 19-én érkezett meg gőzhajón Komáromba, s az őt fogadó várparancsnokot, az Országos Honvédelmi Bizottmány (OHB) által szeptember 30-án kinevezett Majthényi István ezredest „tábornoknak” szólította. „Kérem ezt egy diplomával verifikáltatni” – írta az OHB-nak. Majthényinek komoly érdemei voltak abban, hogy az erőd 1848 szeptemberében magyar kézre jutott, s ...

Tovább Szólj hozzá

19. század Kossuth Lajos 1848-1849 Honvédtábornokok

2021. ápr 01.

PROPAGANDA OLASZ MÓDRA: A BUCCARI TRÉFA, 1918. FEBRUÁR 10–11.

írta: Freiherrvonspaun
PROPAGANDA OLASZ MÓDRA: A BUCCARI TRÉFA, 1918. FEBRUÁR 10–11.

kramli05_01.jpg

1 Az olasz MAS torpedóvető motorcsónakok és Luigi Rizzo legnagyobb sikere:
a
Szent István csatahajó megtorpedózása 1918. június 10-én

 

A központi hatalmak által 1917. október 24-én az olasz fronton indított hadművelet, mely a caporettói áttörés néven vonult be a történelembe, az olaszok döntő vereségével zárult. Az olasz hadsereg és lakosság morálja ezt követően a mélypontra zuhant. E helyzetben a sikerek, különösen a jól propagálható sikerek úgy kellettek, mint egy falat kenyér. Az egyik legismertebb ilyen, leginkább a morál felrázását és a propagandát, mintsem valós, kézzelfogható katonai célokat szolgáló akció volt az úgynevezett buccari tréfa ( La beffa di Buccari ), melynek során három olasz torpedóvető ...

Tovább Szólj hozzá

20. század I. világháború Haditengerészet Osztrák-Magyar haditengerészet

2021. már 29.

EGY ÉVES AZ ARS MILITARIA BLOG

írta: Rossbach1757
EGY ÉVES AZ ARS MILITARIA BLOG

 

Amikor egy esztendővel ezelőtt útnak indítottuk ezt a blogot, azt gondoltuk, hogy az Ars Militaria, jó mesterlövészhez méltóan, láthatatlanul megbúvik majd a hazai blogszféra dzsungelében és legjobb esetben egy maroknyi – hozzánk hasonló – megszállott bukkan rá. Nem így történt! Már az egyik első bejegyzés címoldalas lett a blog.hu-n és az Index a későbbiekben is kirakta, kirakja számos cikkünket. Volt olyan bejegyzésünk, melyre majdnem 50 000-en kattintottak és összesen több mint 800 000 lapletöltés történt! Nagyon köszönjük Olvasóink kitartását és hűségét! Az Ars Militaria sikere azt is bizonyítja, hogy a szélesebb olvasóközönség körében bizony komoly igény mutatkozik a szakszerűen megírt hadtörténelemre, akár ...

Tovább Szólj hozzá

2021. már 27.

A NAGYRAVÁGYÓ NAGYVEZÍR, A LENDÜLETES LENGYEL KIRÁLY ÉS A CSALÓDOTT CSÁSZÁR TÖRTÉNETE 1683-BAN

írta: Domokos György
A NAGYRAVÁGYÓ NAGYVEZÍR, A LENDÜLETES LENGYEL KIRÁLY ÉS A CSALÓDOTT CSÁSZÁR TÖRTÉNETE 1683-BAN

A KAHLENBERGI CSATA ÉS MAGYARORSZÁG FELSZABADÍTÁSÁNAK KEZDETE

 

dgy09_01.jpg

1 A hadtörténelem egyik leglátványosabb jelenete:
a lengyel szárnyas huszárok rohama Bécs mellett, 
1683. szeptember 12. (rekonstrukció)

 

1683. szeptember 11-én éjjel a Wienerwald tetejéről színes rakéták szálltak az ég felé. Bécs meggyötört védőinek, akik július 14. óta elszenvedték a török ostrom minden veszélyét, megpróbáltatását, a megváltás pillanata volt ez: megérkezett a várva várt felmentő sereg. A védők a Stephanskirche tetejéről hasonlóképp rakétákkal válaszoltak. A Habsburgok székhelyét ostromló török had vezetői, Kara Musztafa nagyvezírrel az élen, szintén a kimerülés és a kétségbeesés jelének vélték ezeket, s ebben tulajdonképpen igazuk is volt. A Burgravelin három heti kegyetlen harc ...

Tovább Szólj hozzá

17. század Török hódoltság kora Bécs ostroma Kahlenbergi csata Magyarország felszabadítása

2021. már 24.

„MAROSVÁSÁRHELY GÁBOR ÁRONJA” – PSIKÁL MÁTÉ TÜZÉRSZÁZADOS ÉLETÚTJA

írta: Süli Attila
„MAROSVÁSÁRHELY GÁBOR ÁRONJA” – PSIKÁL MÁTÉ TÜZÉRSZÁZADOS ÉLETÚTJA

suli07_01.jpg

1 A honvéd tüzérég első nagy fegyverténye: a pákozdi csata

 

Ifj. Biás István marosvásárhelyi történész-levéltáros az 1900-ban megjelent Marosvásárhely a szabadságharcz alatt című művében így emlékezett arról a személyről, aki a helyi hadianyaggyártás vezetője volt: „…A templomok harangjainak hívogató szózata sok helyen elnémult, de majd ágyúvá öntve a csatamezőn osztotta a halált. Nekünk is megvolt Vásárhelen a mi Gábor Áronunk Psikal nevű tüzérfőhadnagy személyében. A szükséges anyagot a térparancsnokság rendeletéből hozzá kellett beszállítani.” De kis volt ez a tüzérfőhadnagy, aki a szerző utalt?

Psikál Máté, eredeti nevén Mathäus Psikal 1812. szeptember 10-én született a morvaországi ...

Tovább Szólj hozzá

19. század 1848-1849 Haditechnika Ágyúöntés Fegyvergyártás

2021. már 21.

HÍREK NYUGATON EGY KELETI HÁBORÚRÓL – ESZTERGOM 1595. ÉVI OSTROMA II.

írta: Blogvendegszerzo
HÍREK NYUGATON EGY KELETI HÁBORÚRÓL – ESZTERGOM 1595. ÉVI OSTROMA II.

tra02_01.jpg

1 Ostromjelenet a 16. század második feléből (Rekonstrukció)

 Az első rész itt olvasható!

Esztergom ostroma

Az ostrom eseményeinek leírása előtt érdemes áttekinteni, melyek voltak Esztergom védelmi rendszerének részei. A központi egység a 150 méter magas sziklára épített vár volt. Védművei (két rondella) a 16. század végén már elavultnak számítottak. Ezalatt terült el a fallal, palánkkal és árokkal védett Víziváros. Ez jelentette a védelem egyik neuralgikus pontját, ugyanis a vár innen kapta vízellátását. Ettől nyugatra terült el a gyengén védett Rácváros. Az ostrom során szerepet kapott a Szent Tamás-hegy és az ottani erőd is. Végül a Várheggyel átellenben, a Duna túlpartján feküdt Párkány palánkerődje, ...

Tovább Szólj hozzá

16. század Török hódoltság kora Tizenötéves háború Esztergom ostroma 1595

2021. már 19.

A NÉMET „NAGYMACSKÁK” ARANYKORA

írta: Blogvendegszerzo
A NÉMET „NAGYMACSKÁK” ARANYKORA

szamveber02_01.jpg

1 A prohorovkai páncélosütközet szovjet szemmel, 1943 (a valóságban Pantherek itt nem vettek részt a harcban)

 

1943 nyarán a szovjetek a páncélos-hadviselés terén szinte ugyanabban a kényelmetlen helyzetben találták magukat, mint amiben a németek voltak 1941 nyarán.

A Szovjetunió elleni támadás után gyorsan kiderült, hogy a szovjet T–34 közepes és a KV–1 nehéz harckocsik a tűzerő, páncélvédettség és mozgékonyság terén elsöprő fölényben vannak az összes akkor rendszerben lévő német harckocsival és rohamlöveggel szemben. A németek legnagyobb szerencséjére e típusokból 1941-ben a nagyszámú szovjet harckocsihoz képest a csapatoknál viszonylag kevés volt.

A németek kezdetben ezt a szovjet páncélostechnikai ...

Tovább Szólj hozzá

20. század II. világháború Haditechnika Harckocsik

2021. már 14.

KOSSUTH ÉS TÁBORNOKAI I.

írta: HermRob
KOSSUTH ÉS TÁBORNOKAI I.

hermannr07_01.jpg

1 Kossuth és Magyarország utolsó támaszai

 

A Kossuth-ikonográfiában a csoportképeket figyelve, feltűnő, hogy a Batthyány-kormányról készült ábrázolásokat leszámítva, Kossuthot rendszeresen ábrázolták a szabadságharc katonai vezetői körében, míg pld. az Országos Honvédelmi Bizottmány vagy a Szemere-kormány politikusai körében – jelenlegi ismereteink szerint – nem. E „katonás” csoportképek persze szintén a képzelet szülöttei, s olyan társaságokban mutatják Kossuthot, amelyek soha nem voltak úgy együtt, mint ahogy az ismert vagy ismeretlen művészek ábrázolták őket. Az ábrázolások azonban mégis kifejeznek egy komoly igazságot: Kossuth és tábornokai egymásra voltak utalva 1848–49-ben, s Kossuth számára 1848 ...

Tovább Szólj hozzá

19. század Kossuth Lajos 1848-1849 Honvédtábornokok

2021. már 10.

HÍREK NYUGATON EGY KELETI HÁBORÚRÓL – ESZTERGOM 1595. ÉVI OSTROMA I.

írta: Blogvendegszerzo
HÍREK NYUGATON EGY KELETI HÁBORÚRÓL – ESZTERGOM 1595. ÉVI OSTROMA I.

tra01_01.jpg

1 Lovascsata keresztények és oszmánok között

 

1594. május 19-én, „ Esztergom vára vívásakor, midőn ostromnak mentenek az Vízivárosnak, lőtték meg Balassa Bálint urat […] két combján által ment az golóbis. Vesztette az barbély, Mátyás hercegé, nem akarván szót fogadni az magyar barbélyoknak és holt meg hertelen .” Balassi Zsigmond eme saját kezű följegyzése talán a legismertebb leírása Balassi Bálint halálának. [1]

Bő egy évre rá az alábbi események zajlottak le Balassi halálának helyszínén. „ A palánkot több helyen áttörték . Az alsó rondellánál kimerült a támadás. Ekkor Mansfeld utasította a Burgaui őrgrófot, hogy 2000 emberrel sürgősen támogassa meg a rohamot. Ez felbátorította a katonákat és ...

Tovább Szólj hozzá

16. század Török hódoltság kora Tizenötéves háború Esztergom ostroma 1595

2021. már 07.

BUKÁSRA ÍTÉLVE – ANTANT FLOTTATÁMADÁS A DARDANELLÁK ELLEN, 1915

írta: Blogvendegszerzo
BUKÁSRA ÍTÉLVE – ANTANT FLOTTATÁMADÁS A DARDANELLÁK ELLEN, 1915

kissl12_01.jpg 

1 A török ütegek bombázása Chanaknál, feltehetően 1915. február 19-én

 

Az első világháború kitörésekor a Földközi-tenger és a Fekete-tenger közötti vízi átjárás felett fennhatósággal bíró Törökország nem állt egyik fél oldalára sem. Erősítette az ország német orientációját, hogy két német hadihajó, amely a Mediterráneumban ragadt, Törökországba menekült, ahol ezeket – legalábbis papíron – a török flotta átvette. Az angol tiltakozás, majd a török partok blokádját követően a törökök lezárták a Dardanellákat. Ez a lépés leginkább Oroszországot érintette. Egyrészt a kereskedelme döntő része a szorosokon keresztül zajlott, másrészt így elvesztette a kapcsolatot nyugat-európai szövetségeseivel.

...
Tovább Szólj hozzá

20. század Haditengerészet Gallipoli Dardanellák Hadihajók

süti beállítások módosítása