Ars Militaria

Hadtörténelem népszerűen, hadtörténelem szakszerűen

Írások a magyar és egyetemes hadtörténelem területéről az Árpád-kortól a közelmúltig

KÖSZÖNTŐ

Az Úr 2020. évére a világhálót és a legnépszerűbb sötétkék hátterű közösségi oldalt elözönlötték a hadtörténelmi, katonai, biztonságpolitikai témájú blogok, csoportok, oldalak. Ezeken a legfinnyásabb ízlésűek is megtalálhatják az érdeklődésüknek megfelelő témákat a pattintott kőkorszak hadviselésétől kezdve Dédes vár építéstörténetén át a Magyarországon hasra szállt Liberátorokig. A színvonal hullámzó, hiszen a netre jóformán bárki bármit feltölthet, azonban – hála az interaktív felületeknek – hamar megjelennek a szakértő velociraptorok is, és jaj annak, aki hibázik… néha annak is, aki nem.

Az Ars Militaria szerzői profi hadtörténészként szállnának be az online katonai blogok virtuális Sztálingrádjába. A történész elé biggyesztett had szócska azonban esetükben nem fosztóképző. Ezt a műfajt sokáig többnyire hivatásos katonák végezték, akik a Vezérkar vagy a Hadilevéltár valamelyik sötét irodájában, az uniformisra könyökvédőt húzva ültek íróasztalhoz, és akiket a csípőben hordozott gránátszilánk emlékeztetett a háború realitásaira. A vaskos könyvek, amelyeket akár saját koruk, akár a korábbi időszakok háborúiról írtak, magukon viselték a hivatásos katona szemléletét, és általában nem a közvélemény tudásvágyát elégítették ki, hanem nagyon is praktikus célokat szolgáltak: a múlt tapasztalatait átadva segíteni a felkészülést a jövő háborúira. Sajnos, ezek a munkák a bennük rejlő óriási tényanyag ellenére gyakran olyanok, mint a leningrádi erőd: bevehetetlenek. A második világégés ráadásul jócskán elvette a fejlett világ kedvét a háborúsditól. A vietnámi háborút és a párizsi diáklázadásokat követő baloldali, pacifista hullámokat követően és általában a jóléti társadalmak világában az egyenruha és minden militária gyanússá, amolyan fasisztoid hóborttá vált.

A hadtörténetírás teljesen kikerült az Akadémiai és egyetemi oktatás látóköréből is; ugyanakkor azok, akik dacosan mégis ilyesmivel akartak foglalkozni, kénytelenek voltak új utakat keresni maguknak, és olyan témákat beemelni, melyek hallatán egy porosz vezérkari tiszt a falhoz vágta volna a Pickelhaubét. Nők szerepe a hadseregben, a tisztikar és a legénység társadalmi összetétele, tábori bordélyok, civilek és katonák összezördülései, hadifoglyok sorsa stb. stb. A hadtörténetírás azonban mégis csak megújult, és az utóbbi évtizedekben ismét reneszánszát éli.

Szerzőink, mondhatjuk, mindkét térfélen fociznak. Képzett történészek, akik biztos kézzel forgatják a forráskritika rapírját és ismerik (bár annyira nem szeretik) a posztmodern szkepszis minden redőzetét. Ugyanakkor, ha nem is hivatásos katonák, de munkásságukat egyenruhás kollégáik olvasták, ismerik, és nem sajnálják a kritikát, ha az illető pontatlanul alkalmazza a katonai fogalmakat vagy egyéb civil slendriánságokat követ el. Kikötés, sőt vesszőfutás is előfordult, mert egy történész szinonimaként használta a csata és az ütközet fogalmát.

Blogunk, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum ismeretterjesztő fórumaként jelentkezik hétről-hétre írásokkal. A bloggazda szándéka szerint ezen írások műfaja, témája, terjedelme vegyes, tükrözi a kollektíva szerteágazó érdeklődését, kutatási területeit.

Kellemes olvasgatást kíván:

Az Ars Militaria csapata

 

A csapat tagjai és kutatási területük (betűrendben):

Domokos György
Általános kutatási területe a Habsburg monarchia és Magyarország hadtörténete a 16-17. században, különös tekintettel a törökellenes védelmi rendszer kiépítésre és működésére; speciális kutatási területe a várépítészet és a tűzfegyverek fejlődése, alkalmazása a 14-18. században Európában és Magyarországon.

Hermann Róbert
Kutatási területe az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc története.

Krámli Mihály
Kutatási területe az osztrák-magyar haditengerészet története.

Lázár Balázs
Érdeklődési és kutatási területe a 18. század hadművészete és a napóleoni háborúk, az utóbbi években a császári-királyi hadsereg magyarországi hadkiegészítésével, a török háborúk hadifogoly-kérdésével, illetve Hadik András katonai iratainak kiadásával foglalkozott.
MTMT:https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=10031372

Mészáros Kálmán
1997-től a Hadtörténeti Intézet munkatársa, kutatási területe a 17/18. század fordulójának magyar (had)története (1670-1740), ezen belül is főként a Rákóczi-szabadságharc időszaka.

Pollmann Ferenc
Kutatási területe az I. világháború története, ezen belül a háború kitörésének körülményei és balkáni hadszíntér eseményei.

Süli Attila
Kutatási területe az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc története, különös tekintettel az erdélyi eseményekre.

Szabó Péter
Kutatási területe Magyarország katonai részvétele a második világháborúban.

Tóth Péter András
Kutatási területe az I. világháború története.

Tulipán Éva
Történész kutató, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa. Kutatási területe Magyarország 1945 utáni történetének, különösen az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeinek és következményeinek erőszaktörténeti, kulturális emlékezeti és emlékezetpolitikai nézőpontú vizsgálata. Az MTA Történeti Bizottsága II. világháborús albizottsága és az Erőszaktörténeti Munkacsoport tagja.

Veszprémy László
Kutatási területe az Árpád-kor hadtörténete.

 

2021. már 14.

KOSSUTH ÉS TÁBORNOKAI I.

írta: HermRob
KOSSUTH ÉS TÁBORNOKAI I.

hermannr07_01.jpg

1 Kossuth és Magyarország utolsó támaszai

 

A Kossuth-ikonográfiában a csoportképeket figyelve, feltűnő, hogy a Batthyány-kormányról készült ábrázolásokat leszámítva, Kossuthot rendszeresen ábrázolták a szabadságharc katonai vezetői körében, míg pld. az Országos Honvédelmi Bizottmány vagy a Szemere-kormány politikusai körében – jelenlegi ismereteink szerint – nem. E „katonás” csoportképek persze szintén a képzelet szülöttei, s olyan társaságokban mutatják Kossuthot, amelyek soha nem voltak úgy együtt, mint ahogy az ismert vagy ismeretlen művészek ábrázolták őket. Az ábrázolások azonban mégis kifejeznek egy komoly igazságot: Kossuth és tábornokai egymásra voltak utalva 1848–49-ben, s Kossuth számára 1848 ...

Tovább Szólj hozzá

19. század Kossuth Lajos 1848-1849 Honvédtábornokok

2021. már 10.

HÍREK NYUGATON EGY KELETI HÁBORÚRÓL – ESZTERGOM 1595. ÉVI OSTROMA I.

írta: Blogvendegszerzo
HÍREK NYUGATON EGY KELETI HÁBORÚRÓL – ESZTERGOM 1595. ÉVI OSTROMA I.

tra01_01.jpg

1 Lovascsata keresztények és oszmánok között

 

1594. május 19-én, „ Esztergom vára vívásakor, midőn ostromnak mentenek az Vízivárosnak, lőtték meg Balassa Bálint urat […] két combján által ment az golóbis. Vesztette az barbély, Mátyás hercegé, nem akarván szót fogadni az magyar barbélyoknak és holt meg hertelen .” Balassi Zsigmond eme saját kezű följegyzése talán a legismertebb leírása Balassi Bálint halálának. [1]

Bő egy évre rá az alábbi események zajlottak le Balassi halálának helyszínén. „ A palánkot több helyen áttörték . Az alsó rondellánál kimerült a támadás. Ekkor Mansfeld utasította a Burgaui őrgrófot, hogy 2000 emberrel sürgősen támogassa meg a rohamot. Ez felbátorította a katonákat és ...

Tovább Szólj hozzá

16. század Török hódoltság kora Tizenötéves háború Esztergom ostroma 1595

2021. már 07.

BUKÁSRA ÍTÉLVE – ANTANT FLOTTATÁMADÁS A DARDANELLÁK ELLEN, 1915

írta: Blogvendegszerzo
BUKÁSRA ÍTÉLVE – ANTANT FLOTTATÁMADÁS A DARDANELLÁK ELLEN, 1915

kissl12_01.jpg 

1 A török ütegek bombázása Chanaknál, feltehetően 1915. február 19-én

 

Az első világháború kitörésekor a Földközi-tenger és a Fekete-tenger közötti vízi átjárás felett fennhatósággal bíró Törökország nem állt egyik fél oldalára sem. Erősítette az ország német orientációját, hogy két német hadihajó, amely a Mediterráneumban ragadt, Törökországba menekült, ahol ezeket – legalábbis papíron – a török flotta átvette. Az angol tiltakozás, majd a török partok blokádját követően a törökök lezárták a Dardanellákat. Ez a lépés leginkább Oroszországot érintette. Egyrészt a kereskedelme döntő része a szorosokon keresztül zajlott, másrészt így elvesztette a kapcsolatot nyugat-európai szövetségeseivel.

...
Tovább Szólj hozzá

20. század Haditengerészet Gallipoli Dardanellák Hadihajók

2021. már 03.

"NÉMETET KI FOG ELŐBB?" AVAGY "KI NYERTE EL A PÁLMÁT?"

írta: Mészáros Kálmán
"NÉMETET KI FOG ELŐBB?" AVAGY "KI NYERTE EL A PÁLMÁT?"

KÉT HUSZÁRCSÍNY A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARCBÓL

 

meszaros08_01.jpg

1 Maximilan Starhemberg altábornagy elfogása. Jelenet a Rákóczi hadnagya c. filmből

 

II. Rákóczi Ferenc szabadságharcában az alapvetően könnyűlovasságból szervezett kuruc hadsereg állt szemben a császári csapatokkal, s bár a nyílt csatákban rendre kudarcot vallottak, a hagyományos portyázó hadviseléssel sokáig ellensúlyozni tudták a nagyobb vereségeket is. Ha a magyar katonai múltnak ezt az igen érdekes fejezetét tárgyilagosan kívánjuk értékelni, akkor két dolgot biztosan ki kell emelnünk. Elsőként a fejedelem hadszervező tevékenységének eredményeit, amelyek nyomán nem sikerült ugyan a korabeli európai hadseregekhez mérhető, ütőképes haderőt felállítani, de önálló nemzeti hadseregünk számos intézménye ...

Tovább Szólj hozzá

18. század Rákóczi-szabadságharc Huszárok vitézsége

2021. feb 28.

JÓZEF BEM, „A LENGYEL NAPÓLEON” MAGYARORSZÁGON – AZ ÉREM KÉT OLDALA

írta: Kemény Krisztián
JÓZEF BEM, „A LENGYEL NAPÓLEON” MAGYARORSZÁGON – AZ ÉREM KÉT OLDALA

kemenyk08_01.jpg

1 „Bem apó”

 

Józef Bem, vagy „magyarosan” Bem József talán a magyar história legismertebb lengyel személyisége. Alakja köré már életében legendák szövődtek, a halála óta eltelt 171 évben pedig szinte „népmesei” figurává vált. Általános az a vélemény, hogy „Bem apó” katonái és a költőgéniusz, Petőfi Sándor második apja volt, zseniális és humánus hadvezér, aki egy személyben az örök lengyel–magyar barátság, illetve a két nép megtörhetetlen szabadságvágyának szimbóluma is. A lengyel tábornok beágyazódását a magyar történeti köztudatba elősegítette, hogy személye mindenkor, még az 1848–49-es forradalomról és szabadságharcról folytatott viták idején is közmegbecsülésnek örvendett. Ám ha ...

Tovább Szólj hozzá

19. század 1848-1849 Bem József

2021. feb 25.

FELKÉSZÜLNI, DE MIRE? HADERŐFEJLESZTÉSI VITÁK AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN (1914–1917) II.

írta: Blogvendegszerzo
FELKÉSZÜLNI, DE MIRE? HADERŐFEJLESZTÉSI VITÁK AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN (1914–1917) II.

  tpa05_01.jpg

1 Amerikai vadászrepülők légiharcban a nyugati fronton

 

(A bejegyzés első része itt olvasható.)

1915 őszén jelentős változások következtek be a már korábban is népszerű vitatémában. Akkortól datálható a vita kiszélesedésének időszaka, ugyanis mindkét tábor igyekezett országosan és nemzetközileg ismert embereket a soraiba állítani. A kiképzőtáborokba jelentkezők létszáma is megsokszorozódott. A legnagyobb változást azonban az hozta, hogy Wilson már közvetlen munkatársait sem tudta távol tartani a témától, mi több, ő maga is kénytelen volt beismerni annak fontosságát. A haditengerészet elsőségének következetes figyelembe vétele mellett a szárazföldi erők tekintetében is hajlandóságot mutatott a holtpontról ...

Tovább Szólj hozzá

20. század Egyesült Államok Katonai propaganda Haderő-fejlesztés

2021. feb 22.

MI LETT VOLNA, HA..., AVAGY MIT (NEM) MENTETT MEG ZRÍNYI MIKLÓS 1664-BEN

írta: Domokos György
MI LETT VOLNA, HA..., AVAGY MIT (NEM) MENTETT MEG ZRÍNYI MIKLÓS 1664-BEN

dgy08_01.jpg

1 Zrínyi Miklós (1620–1664)

 

Utazásra szeretném hívni a Tisztelt Olvasót. Utazásra a feltételezések, a „mi lett volna, ha...” világába. Gondolom, akik e blogot olvassák, tisztában vannak azzal, hogy e kérdés közismerten történelmietlen. Ebből következően az alábbiakat egyfajta szellemi-gondolati játéknak is tekinthetnénk. Jelen írásom egy, a magyar történelmet jelentősen befolyásoló eseménysorról, az 1663–1664. évi, török ellen vívott háborúról, és Zrínyi Miklósnak abban játszott szerepéről, illetve egy, a közelmúltban ezekkel kapcsolatban megfogalmazódott „mi lett volna, ha...” típusú feltételezésről szól. Minthogy azonban a téma már önmagában is fontos és komoly, továbbá, mivel bátorkodom a ...

Tovább Szólj hozzá

17. század Zrínyi Miklós 1663-1664. évi háború Téli hadjárat (1664) Zrínyi-Újvár

2021. feb 18.

A GIGÁSZOK PUSZTULÁSA – JAPÁN ÓRIÁS CSATAHAJÓINAK ELSÜLLYESZTÉSE, 1944–1945

írta: Blogvendegszerzo
A GIGÁSZOK PUSZTULÁSA – JAPÁN ÓRIÁS CSATAHAJÓINAK ELSÜLLYESZTÉSE, 1944–1945

kissl11_01.jpg

1 A JAMATO harcban az amerikai repülőgépekkel

 

Bár több évtizedes, töretlen fejlődés állt mögötte, a Japán Császárság még a 20. század elején sem volt gazdaságilag olyan erős, hogy az angolszász hatalmakéhoz mérhető hadiflottát hozzon létre. A hadihajók közül a legnagyobb és legdrágább kategória, a csatahajók tekintetében ezért a minőséget helyezték a mennyiség fölé. Ezen páncélosok építtetése, majd építése tekintetében az lebegett a szemük előtt, hogy az övéik legyenek a legerősebbek, hiszen számszerűségben nem kerekedhettek a legtöbb tengeri hatalom fölé.

Az első világégés során aztán egy másik szokást is kialakítottak. A háború alatt építeni kezdett, de csak annak befejezését követően ...

Tovább Szólj hozzá

20. század Csendes-óceáni háború Csatahajók Japán flotta

2021. feb 14.

EGY MAGYAR NÁDOR A TÖRÖK SZULTÁN FOGSÁGÁBAN (1396), AVAGY ÉR-E ANNYIT EGY MAGYAR NÁDOR, MINT EGY BURGUND HERCEG?

írta: Blogvendegszerzo
EGY MAGYAR NÁDOR A TÖRÖK SZULTÁN FOGSÁGÁBAN (1396), AVAGY ÉR-E ANNYIT EGY MAGYAR NÁDOR, MINT EGY BURGUND HERCEG?

vl06_01.jpg

1 A keresztesek Nikápoly várát ostromolják – ahogy fél évszázaddal később elképzelték

 

A nikápolyi hadjárat, 1396

A korábbi történetírás sokáig kárhoztatta a nikápolyi (Nikápoly a Duna partján, ma Nikopol, Bulgária) keresztes hadjáratot. A vereségért, valamint a későbbi török előrenyomulásért személy szerint magát Zsigmond magyar királyt tették felelőssé. Az utóbbi évtizedekben Zsigmond király értékelése alapvetően megváltozott, s ma benne tiszteljük nagy hadszervezőink egyikét. Ő az, aki ‒ okulva a nikápolyi vereségből ‒ a hadszervezetre és a hadkötelezettségre vonatkozó katonai reformok sorát vitte keresztül, s felállította a magyarországi délvidéki végvárrendszert. Igaz, hadvezérnek teljesen ...

Tovább Szólj hozzá

Luxemburgi Zsigmond 14. század Nikápolyi csata I. Bajezid szultán Hadifoglyok kiváltása

2021. feb 10.

FELKÉSZÜLNI, DE MIRE? HADERŐFEJLESZTÉSI VITÁK AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN (1914–1917) I.

írta: Blogvendegszerzo
FELKÉSZÜLNI, DE MIRE? HADERŐFEJLESZTÉSI VITÁK AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN (1914–1917) I.

tpa04_01.jpg

1 Amerikai katonák a szuronyharcot gyakorolják

 

Az Egyesült Államok I. világháborús szerepléséről elsősorban a kimerülés szélén álló szövetségeseinek megsegítése és a sikeres, Németország kapitulációjáig tartó előrenyomulás él a közgondolkodásban. Lényegesen kevesebb szó esik arról, hogy a hadba lépést megelőző időszakban kik és miként képzelték el a fegyveres erők fejlesztését, valamint, hogy e témával kapcsolatban milyen viták folytak. Az első haderőfejlesztéssel kapcsolatos írások a 19. század végén jelentek meg, és a téma iránti érdeklődés az idő előrehaladtával fokozatosan növekedett. A fordulópontot az I. világháború kitörése jelentette: 1914 őszétől kezdve már egyre szervezettebb formában ...

Tovább Szólj hozzá

19. század 20. század Egyesült Államok Katonai propaganda Haderő-fejlesztés

süti beállítások módosítása