A második világháború magyarországi hadszínterén folytatott végső küzdelmek közül a Vértes hegység területén vívott harcok magyar szempontból jelentős haditetteknek számítottak. A honvédség leharcolt és megfogyatkozott erői, ahogy 1944 őszén a Kárpátok hágóinál és Torda városa körül, úgy ezen erdős-hegyes térségben is több héten keresztül sikeresen feltartóztatták a túlerőben és technikai fölényben lévő szovjet Vörös Hadsereg csapatait. Jóllehet az általános hadihelyzet – a korabeli szlogent idézve – „reménytelen, de nem kilátástalan” volt, egyes magyar honvédcsapatok mégis valami megmagyarázhatatlan hősiességet és bátorságot tanúsítottak e végső harcok alatt.

A Vértes hegység területének, ...

Az I. világháborút a tömegek és a gépek háborújának is szokták nevezni, és ez a bevetett ember- és hadianyag ismeretében igaz is volt. A nagy számok törvényéből adódott, hogy politikusok, ismert művészek is csatlakoztak a fegyveres erőkhöz, esetenként a hadszínterekre, vagy egyenesen a tűzvonalba kerültek. A harcolók mellett olyanok is a háború áldozatául estek, akiket semmi nem kötött a fegyveres erőkhöz, vagy hazájukat sem a világégéshez, egyszerűen rossz időben, rossz helyen voltak. A korábban elképzelhetetlen veszteségekkel járó I. világháború az ismert, vagy mondhatni, híres emberek közül is szedett áldozatokat. Ezen írás szereplői közül a világégés ötnek az életébe került, az egyetlen túlélő ...

Blogbejegyzésemben arra teszek kísérletet, hogy vázlatosan bemutassam a hidegháborús hadászati gondolkodás alakulását, elsősorban a Varsói Szerződésnek (vagyis a szovjet katonai vezetésnek) a Magyar Néphadsereg számára is kötelező elgondolásait. Ez a „hadászati gondolatmenet” érdekes pályát futott be: a második világháború után az atomfegyvereket meglehetősen alábecsülte, majd az 1960-as évek közepére szinte minden katonai feladatot atomfegyverekkel kívánt megoldani, mígnem az 1970-es évekre az atom- és a hagyományos fegyverek felhasználása közötti egyfajta egyensúlyig jutott. Végül a kényszerű „visszavonulás” során, az 1980-as évek második felében az előbbieket egyfajta „végső védelmi garanciaként” ...

A komáromi erődrendszer fontos szerepet játszott az 1848–49-es szabadságharcban. Erről számos korabeli visszaemlékezés, értékelés, a későbbiek folyamán pedig kiváló történeti feldolgozás született. A vár hadászati jelentőségével a kor katona és polgári embere egyaránt tisztában volt. Elég itt csak a város szülöttjének, Jókai Mórnak az Aranyember című regényére gondolnunk, amelyben a szerző kitért a telekkisajátítás körüli vállalkozói ügyeskedésekre. A szabadságharc leverése után készült Emléksorok 1848-49-ből c. művében szintén foglalkozott az erődrendszer történetével. Ennek első soraiban utalt a vár körüli bonyodalmakra, amely természetesen nem volt mentes az írói túlzásoktól sem. Ettől ...

Jelen cikksorozat egy készülő számítógépes játékhoz végzett háttérkutatás eredményeit foglalja össze. A témában mélyebben elmerülve, még a II. világháborús tengeri hadviselést kedvelő és ismerő hadtörténészként is olyan rétegei tárultak fel az 1942 augusztusa és 1943 februárja között lezajlott hadjáratnak, melyek az előzetes ...

1915 tavaszán jelent meg a hadszíntéren az első tömegpusztító fegyver, az elsősorban támadásra, de védelemben is használható vegyi fegyver, a harci gáz. Amíg a lőfegyverek mechanikai úton keletkezett sérüléseket okoznak, addig a vegyi anyagok az élő szervezetben okozott vegyi változások révén teszik harcképtelenné a katonát. Hatástartamuk napokig, sőt hetekig is eltarthat. Súlyos esetben pedig halált is okozhatnak. Ezek az anyagok mindhárom halmazállapotban előfordulhatnak. Ezért nem teljesen pontos a gáz kifejezés, bár végül is mindhárom halmazállapotból gáz keletkezik.

A gázok élettanilag elsődleges és másodlagos hatással rendelkeznek. Az elsődleges az izgató, a másodlagos a mérgező hatás. Egyes gázok csak ...

Egy 1993-ban megjelent, középkori hősökről szóló, angol nyelvű kézikönyvben 84 hős közül jó, ha öt volt történeti, a többiek mind irodalmi művek fiktív főhősei. A hősiesség, önfeláldozás és az élet kockára tétele egy nemes cél érdekében talán csak álom lenne, amire hús-vér emberek képtelenek lettek volna? Szerencsére nem. A középkori világ hősei, valós szereplői, sokszor főszereplői nem egyszer olyan tetteket vittek végbe, amelyeket egy szűkebb vagy tágabb társadalmi csoport hosszabb időn át számon tartott, és azonosítani tudta magát velük. Azt az eszmét, amelyre a nevek emlékeztették őket, a magukénak tekintették, tetteiket példaképül tűzték maguk elé, legyenek azok valóságosak vagy éppen fiktívek, ...

Az EMDEN kiscirkálót a német Birodalmi Haditengerészet Ázsia Hajórajának egyik egységeként érte a háború kitörése. Bár Spee altengernagy többi hajójával hagyta el kínai állomáshelyét, hamarosan különvált társaitól, és magányosan indult vadászatra az antant-erők kereskedelmi hajói ellen. 1914. augusztustól novemberig hajtott végre harci akciókat mind a szövetséges hajók, mind pedig a kikötők ellen az Arab-tengeren, a Bengál-öbölben és az Indiai-óceánon. Amikor elsüllyesztették, a legénység egy része az első tiszt, Hellmuth von Mücke sorhajóhadnagy vezetésével éppen egy szárazföldi bevetésen vett részt, így túlélték hajójuk pusztulását. A hajótörött német tengerészek végül eposzba illő utazás után, az ...

A nagysallói ütközet, ahol Kazinczy Lajos leginkább kitüntette magát (1849. április 19.)

Minden év október 6-án megemlékezünk Batthyány Lajos grófról, az első felelős magyar kormány elnökéről és az „aradi tizenhárom honvéd tábornokról” (sokszor elfelejtjük, hogy egyikük, Lázár Vilmos ezredes volt). Bár őket valóban egy napon és egyszerre végezték ki 1849-ben, de rajtuk kívül még 130 mártírja volt a magyar szabadságharcnak 1849–1850-ben. Közülük majdnem mindenkit név szerint is ismerünk.

Aradon összesen tizenhét katonatiszt halt vértanúhalált, köztük 1849. október 25-én Kazinczy Lajos, aki éppen 200 esztendeje, 1820. októberében látta meg a napvilágot a Zemplén megyei Széphalmon. A keresztelési ...

Amikor 1914 augusztusában hadiállapotba kerültek egymással, a németeknek korlátozott lehetőségei voltak arra, hogy a rivális briteket megszorongassák. Anglia szigetország révén közvetlenül nem volt elérhető az európai kontinensről; a túlerőben lévő brit hadiflotta ereje elegendő biztosítékot adott arra, hogy a szigetország ellen ne lehessen kockázat nélkül támadásokat intézni. A partjai közelében történő aknamezők telepítésével lehetett ugyan kárt okozni még a briteknek, de ez legfeljebb hosszú távon okozhatott volna problémákat. Az új fegyverből, a tengeralattjáróból sem rendelkeztek a németek elégséges mennyiséggel ahhoz, hogy a szigetországba irányuló kereskedelem vagy a hadiflotta hajóinak pusztításával ...