1848 tavaszán Háromszéken olyan események történtek, amelyek a későbbiek folyamán hatással voltak a szabadságharc erdélyi és magyarországi történéseire. Április 25-én az erdélyi főhadparancsnokság elrendelte a zömében háromszéki kiegészítésű 15. (2. székely) határőrezred négy századjának összevonását Uzonban. Ezzel párhuzamosan utasította az ezredparancsnokságot, hogy a raktárukban lévő 1700 (más forrás szerint 1550) kovás puskát katonai kíséret mellett indítsák el Brassóba, majd Gyulafehérvárra. A századok már indulás előtt álltak, amikor megjelentek Gál Dániel és Németh László az erdélyi országgyűlésre frissen megválasztott illyefalvi követek, nagyszámú néptömeg kíséretében. A heves szónoklatok után ...

„A postagalambbal való híradás egyes galambfajok azon tulajdonságán alapszik, hogy – ha megfelelően berepültettük őket – nagyobb távolságokról és hosszabb távollét után is ösztönszerűleg visszarepülnek otthonukba.” Az idézet egy, a híradócsapat számára 1928-ban kiadott utasításból származik. A megfigyelés mikéntjére azonban a mai napig sem tudunk pontos magyarázatot adni.

 A postagalambok katonai célra való újbóli felfedezése a francia–porosz háború idején történt. A poroszok által 1870 szeptemberében körülzárt Párizs – a megrongált híradóvonalak miatt – csupán galambokkal tudta fenntartani a kapcsolatot az el nem foglalt területekkel. A háborút követően – látva és értékelve a francia ...

Az 1848–1849. évi magyar forradalom és szabadságharc sok szempontból korszakhatárnak tekinthető, és nemcsak a magyar honvédség megteremtésével alkotott újat, hanem a magyar folyami hadihajózás esetében is. Így az ekkor létrejövő magyar „folyamerők” katonái ugyanúgy elődei a mai katonáknak, mint a korabeli honvédség a mai magyar szárazföldi erőknek.

A 19. század első felének nagy korszaka, a reformkor a folyami hajózás terén is megújulást hozott. Az Al-Duna szakaszának megtisztítása, a folyószabályozások javították a hajózhatóságot, megjelentek az első gőzhajók a Dunán, a Tiszán és a Balatonon. Az eddig némileg „holt víznek” tekintett folyók hamarosan nemcsak a bel-, hanem a nemzetközi kereskedelem fontos ...

Bevezetés

„A tizenhetedik és tizennyolcadik század abszolutizmusa idején a polgár súlya a közéletben szinte nulla volt, magánélete viszont olyan kedélyes, békés és háborítatlan atmoszférában telt, amilyet mi már elképzelni sem tudunk, a tizenkilencedik század alkotmányos monarchiája alatt ugyan politikai jogokat kapott, ám egyszersmind nyakába sózták az általános hadkötelezettséget – ez pedig minden kétséget kizáróan messze nagyobb rabszolgaság, mint a korábbi idők bárminémű despotizmusa” [1] – írja egy helyen Egon Friedell az Újkori kultúra története című művében. Ez a kép, amit a jeles bécsi filosz fest az ancien régime alattvalóinak „békés és háborítatlan” életéről, nem teljesen állja meg a ...

Tizennyolc éves ifjú voltam, amikor az ország Bartók Béla születésének 100. évfordulójára emlékezett. Ahogy ilyenkor lenni szokott, egymás után jelentek meg a hírlapi és folyóiratcikkek, kortársi visszaemlékezések a jeles zeneszerzőről, s alig volt olyan egykorú kortárs, aki meg ne osztotta volna ilyen-olyan súlyú emlékeit az egyik legismertebb magyar komponistáról. Ez ihlette Sinkó Péter humorista rövidke, de igen szellemes kabarétréfáját : „Hogyan nem találkoztam Bartók Bélával”, amelyet Agárdi Gábor adott elő az akkor még létező Rádiókabaréban.

Azok a történészek, akik bármely korszak emlékirat-irodalmát forgatják, gyakran szembesülnek azzal, hogy a memoárírók olyan eseményekről adnak meghökkentő ...

A nyugati hadifogság angol változata korántsem volt annyira elviselhetetlen és embertelen, mint a francia , illetve kisebb részben az amerikai . Legfőbb pozitívuma az volt, hogy a hadifoglyoknak bizonyos kereteken belül szabad mozgást biztosítottak, illetve lehetővé tették számukra, hogy a gyenge tábori élelmezésüket munkavállalásaik, üzleteléseik és egyéb ötleteik által kiegészíthessék.

Miután a brit 21. hadseregcsoport hadosztályai 1945. május első napjaiban birtokba vették a schleswig-holsteini, részben az alsó-szászországi, valamint a dán területeket, több mint húszezer magyar honvéd, katonai tanintézeti növendék és levente esett hadifogságba. A magyar kontingens zömét az angolok kezdetben kettő, több ...

A szövevényes történet szálai a Krisztus utáni negyedik-ötödik század fordulójára vezetnek el bennünket, amikor a hunok a mai Dunántúlon szembe találkoztak a rómaiakkal. Ennek részleteiről, az esetleges harci eseményekről a korabeli történeti források hallgatnak, ám egy Tárnokvölgynél a hunok és rómaiak között megvívott csata Kézai Simon 1280-as években írott krónikájának lapjain bevonult a magyar történelembe. Ha figyelembe vesszük, hogy a 14. században a híres német dalnok, Heinrich von Mügeln is lefordítja a történetet német nyelvű magyar történetébe, nyugodtan mondhatjuk, hogy Tárnokvölgy neve belépett a világtörténelembe. Persze rögtön felmerül a kétely, hogy a Tárnoknak is nevet adó királynéi ...

Brigadérosok, ezereskapitányok, vicekapitányok és főstrázsamesterek, 1706

Áttekintésünk a kuruc szabadságharc hősi halottainak kíván emléket állítani. A nyolc évig tartó küzdelem hatalmas veszteségeinek részletes bemutatása, feldolgozása helyett a jelen keretek között csupán a kuruc brigadérosok és törzstisztek (tehát a felső és középső hadvezetés) veszteségeiről vázolhatunk fel többé-kevésbé átfogó (de talán még ezen a szinten is hiányos) képet. Hatodik folytatásunkban az 1706. évi adatokat ismertetjük a törzstiszti rangú veszteségekről a korábbi módon: az események időrendjében felvázoljuk a hősi halált halt tiszt elestének körülményeit, pályafutását és családjának sorsát, amennyire a források ...

Az idei évben az 1526-os mohácsi csatával kapcsolatos, legnagyobb sajtóvisszhangot kiváltó tudományos felfedezés, annak felismerése volt, hogy az 1582-ben végrehajtott naptárreform (amikor a csillagászati idő és a kronologikus idő eltérése miatt október 4-én 11 napot ugrott a naptár) miatt valójában szeptember 8-án kellene emlékeznünk a gyászos eseményre. A számos nyilatkozat és riport után, 2020. augusztus 28-án jelent meg az Újkor.hu internetes honlapon „Az időszámítás és a tudomány határain túl – a mohácsi csata időpontjáról” címmel a mohácsi csata időpontjával kapcsolatos felfedezésre reagáló 90 történész által aláírt állásfoglalás, melyre még aznap reagált Gyenizse Péter, Kitanics Máté, Pap Norbert ...

A XX. században a háborús hátországokban minden, addig lehetséges eszközt megragadtak a lakosság befolyásolására. Az I. világháború merőben új jellege miatt valamennyi hadviselő ország felismerte a propaganda jelentőségét. Hatványozottan igaz volt e megállapítás az Egyesült Államokra, ahol az ország közvéleményének átformálására, a háborúba való belépés igazolására, valamint a küldetéstudat hangsúlyozására egy intenzív propaganda-hadjárat indult meg. Írásunkban néhány olyan propagandaanyagot vizsgálunk meg, amelyek a legjobban szemléltetik a hadba lépés utáni időszak Amerikájában bekövetkezett változásokat.

„Melyik?” A tömör megfogalmazás a háborús időknek megfelelően nem hagyott választási ...