Ars Militaria

Hadtörténelem népszerűen, hadtörténelem szakszerűen

Írások a magyar és egyetemes hadtörténelem területéről az Árpád-kortól a közelmúltig

KÖSZÖNTŐ

Az Úr 2020. évére a világhálót és a legnépszerűbb sötétkék hátterű közösségi oldalt elözönlötték a hadtörténelmi, katonai, biztonságpolitikai témájú blogok, csoportok, oldalak. Ezeken a legfinnyásabb ízlésűek is megtalálhatják az érdeklődésüknek megfelelő témákat a pattintott kőkorszak hadviselésétől kezdve Dédes vár építéstörténetén át a Magyarországon hasra szállt Liberátorokig. A színvonal hullámzó, hiszen a netre jóformán bárki bármit feltölthet, azonban – hála az interaktív felületeknek – hamar megjelennek a szakértő velociraptorok is, és jaj annak, aki hibázik… néha annak is, aki nem.

Az Ars Militaria szerzői profi hadtörténészként szállnának be az online katonai blogok virtuális Sztálingrádjába. A történész elé biggyesztett had szócska azonban esetükben nem fosztóképző. Ezt a műfajt sokáig többnyire hivatásos katonák végezték, akik a Vezérkar vagy a Hadilevéltár valamelyik sötét irodájában, az uniformisra könyökvédőt húzva ültek íróasztalhoz, és akiket a csípőben hordozott gránátszilánk emlékeztetett a háború realitásaira. A vaskos könyvek, amelyeket akár saját koruk, akár a korábbi időszakok háborúiról írtak, magukon viselték a hivatásos katona szemléletét, és általában nem a közvélemény tudásvágyát elégítették ki, hanem nagyon is praktikus célokat szolgáltak: a múlt tapasztalatait átadva segíteni a felkészülést a jövő háborúira. Sajnos, ezek a munkák a bennük rejlő óriási tényanyag ellenére gyakran olyanok, mint a leningrádi erőd: bevehetetlenek. A második világégés ráadásul jócskán elvette a fejlett világ kedvét a háborúsditól. A vietnámi háborút és a párizsi diáklázadásokat követő baloldali, pacifista hullámokat követően és általában a jóléti társadalmak világában az egyenruha és minden militária gyanússá, amolyan fasisztoid hóborttá vált.

A hadtörténetírás teljesen kikerült az Akadémiai és egyetemi oktatás látóköréből is; ugyanakkor azok, akik dacosan mégis ilyesmivel akartak foglalkozni, kénytelenek voltak új utakat keresni maguknak, és olyan témákat beemelni, melyek hallatán egy porosz vezérkari tiszt a falhoz vágta volna a Pickelhaubét. Nők szerepe a hadseregben, a tisztikar és a legénység társadalmi összetétele, tábori bordélyok, civilek és katonák összezördülései, hadifoglyok sorsa stb. stb. A hadtörténetírás azonban mégis csak megújult, és az utóbbi évtizedekben ismét reneszánszát éli.

Szerzőink, mondhatjuk, mindkét térfélen fociznak. Képzett történészek, akik biztos kézzel forgatják a forráskritika rapírját és ismerik (bár annyira nem szeretik) a posztmodern szkepszis minden redőzetét. Ugyanakkor, ha nem is hivatásos katonák, de munkásságukat egyenruhás kollégáik olvasták, ismerik, és nem sajnálják a kritikát, ha az illető pontatlanul alkalmazza a katonai fogalmakat vagy egyéb civil slendriánságokat követ el. Kikötés, sőt vesszőfutás is előfordult, mert egy történész szinonimaként használta a csata és az ütközet fogalmát.

Blogunk, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum ismeretterjesztő fórumaként jelentkezik hétről-hétre írásokkal. A bloggazda szándéka szerint ezen írások műfaja, témája, terjedelme vegyes, tükrözi a kollektíva szerteágazó érdeklődését, kutatási területeit.

Kellemes olvasgatást kíván:

Az Ars Militaria csapata

 

A csapat tagjai és kutatási területük (betűrendben):

Domokos György
Általános kutatási területe a Habsburg monarchia és Magyarország hadtörténete a 16-17. században, különös tekintettel a törökellenes védelmi rendszer kiépítésre és működésére; speciális kutatási területe a várépítészet és a tűzfegyverek fejlődése, alkalmazása a 14-18. században Európában és Magyarországon.

Hermann Róbert
Kutatási területe az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc története.

Krámli Mihály
Kutatási területe az osztrák-magyar haditengerészet története.

Lázár Balázs
Érdeklődési és kutatási területe a 18. század hadművészete és a napóleoni háborúk, az utóbbi években a császári-királyi hadsereg magyarországi hadkiegészítésével, a török háborúk hadifogoly-kérdésével, illetve Hadik András katonai iratainak kiadásával foglalkozott.
MTMT:https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=10031372

Mészáros Kálmán
1997-től a Hadtörténeti Intézet munkatársa, kutatási területe a 17/18. század fordulójának magyar (had)története (1670-1740), ezen belül is főként a Rákóczi-szabadságharc időszaka.

Pollmann Ferenc
Kutatási területe az I. világháború története, ezen belül a háború kitörésének körülményei és balkáni hadszíntér eseményei.

Süli Attila
Kutatási területe az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc története, különös tekintettel az erdélyi eseményekre.

Szabó Péter
Kutatási területe Magyarország katonai részvétele a második világháborúban.

Tóth Péter András
Kutatási területe az I. világháború története.

Tulipán Éva
Történész kutató, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa. Kutatási területe Magyarország 1945 utáni történetének, különösen az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeinek és következményeinek erőszaktörténeti, kulturális emlékezeti és emlékezetpolitikai nézőpontú vizsgálata. Az MTA Történeti Bizottsága II. világháborús albizottsága és az Erőszaktörténeti Munkacsoport tagja.

Veszprémy László
Kutatási területe az Árpád-kor hadtörténete.

 


2021. feb 07.

A RÁKOSDI HATÁRŐRÖK MOZGALMA 1848-BAN

írta: Süli Attila
A RÁKOSDI HATÁRŐRÖK MOZGALMA 1848-BAN

      Hunyad megye 1848–1849. évi története a forradalom és szabadságharc történetének feldolgozatlan fejezetét képezi, pedig a törvényhatóság csekély számú magyarsága emberfeletti teljesítménnyel járult hozzá Erdély önvédelmi harcához. A megye lakosságának többsége román nemzetiségű volt, csak…

Tovább Szólj hozzá

19. század Határőrség 1848-1849 Határőrvidék

2021. jan 16.

„BÁTRAN MENNEK ELLENEINK HALÁLT ÖNTŐ ÁLLÁSAIRA…”

írta: Kemény Krisztián
„BÁTRAN MENNEK ELLENEINK HALÁLT ÖNTŐ ÁLLÁSAIRA…”

A MAGYAR HONVÉDSÉG ELIT ALAKULATAI AZ 1848–1849. ÉVI SZABADSÁGHARCBAN

  Amióta csak hadseregek léteznek, mindig volt törekvés arra, hogy ezeken belül olyan alakulatok is legyenek, amelyek felszereltségük, képzettségük, és válogatott állományuk folytán kiemelkednek a többiek közül. Ezen egységek harctéri teljesítménye is jobb volt az átlagosnál, így a hadsereg…

Tovább Szólj hozzá

19. század 1848-1849 Elitalakulatok

2021. jan 13.

MÓRICZ SÁNDOR ÉS A SZÉKELY UTÁSZOSZTÁLY 1849-BEN

írta: Süli Attila
MÓRICZ SÁNDOR ÉS A SZÉKELY UTÁSZOSZTÁLY 1849-BEN

 1 Kiss Sándor honvédezredes a végsőkig védte a tömösi szorost Lüders túlerőben lévő orosz hadcsapatai ellen   1848-ban a császári-királyi hadsereg nyolc árkász- és hat aknászszázaddal rendelkezett, valamint három utászzászlóaljjal. Ezek a csapatok alkották a műszaki fegyvernemet, összlétszámuk…

Tovább Szólj hozzá

19. század Erdély 1848-1849 Utászok

2021. jan 04.

VOLT-E ESÉLY A SZABADSÁGHARC ÚJRAKEZDÉSÉRE 1849 UTÁN? (II.)

írta: Blogvendegszerzo
VOLT-E ESÉLY A SZABADSÁGHARC ÚJRAKEZDÉSÉRE 1849 UTÁN? (II.)

  1 A solferinói csata, 1859. június 24.   A krími háború kapcsán felmerülő tervek és remények meghiúsulása után hosszú, várakozással teli, de eseménytelen időszak következett az emigráció életében. A szabadságharc újrakezdését ígérő újabb – és eddigi legkomolyabb – lehetőség csak 1859-ben…

Tovább Szólj hozzá

19. század Kossuth Lajos Klapka György 1848-1849 48-as emigráció

2020. dec 17.

VOLT-E ESÉLY A SZABADSÁGHARC ÚJRAKEZDÉSÉRE 1849 UTÁN? (I.)

írta: Blogvendegszerzo
VOLT-E ESÉLY A SZABADSÁGHARC ÚJRAKEZDÉSÉRE 1849 UTÁN? (I.)

    Az 1848–1849. évi önvédelmi, majd függetlenségi háború elvesztése után külföldre menekült volt kormányzó, Kossuth Lajos, valamint a magyar politikai és katonai emigráció többi tagjának legfontosabb célja a szabadságharc újrakezdése, és Magyarország függetlenségének kivívása volt. Az…

Tovább Szólj hozzá

19. század Kossuth Lajos 1848-1849 48-as emigráció

2020. nov 22.

A BALATONI GŐZHAJÓZÁS A REFORMKORBAN, VALAMINT AZ 1848–1849. ÉVI SZABADSÁGHARCBAN

írta: Kemény Krisztián
A BALATONI GŐZHAJÓZÁS A REFORMKORBAN, VALAMINT AZ 1848–1849. ÉVI SZABADSÁGHARCBAN

      1 A Kisfaludy Balatonfüred előtt   A zömmel nyárra eső szabadságok jelentős részét az emberek többsége rendszerint valamilyen vízpart közelében szereti tölteni; különösen az utóbbi időben jellemző rekkenő hőségben. E szempontból hazánkban kitüntetett szerepe van a Balatonnak, mint…

Tovább Szólj hozzá

19. század Balaton 1848-1849 Gőzhajózás Hadihajók

2020. nov 09.

KOMÁROM VÁRÁNAK BIZTOSÍTÁSA 1848-BAN EGY SZEMTANÚ SZEMÉVEL

írta: Süli Attila
KOMÁROM VÁRÁNAK BIZTOSÍTÁSA 1848-BAN EGY SZEMTANÚ SZEMÉVEL

ÁTS FLÓRIS ESZTERGOMI NEMZETŐR EMLÉKEI

      A komáromi erődrendszer fontos szerepet játszott az 1848–49-es szabadságharcban. Erről számos korabeli visszaemlékezés, értékelés, a későbbiek folyamán pedig kiváló történeti feldolgozás született. A vár hadászati jelentőségével a kor katona és polgári embere egyaránt tisztában volt. Elég…

Tovább Szólj hozzá

19. század Komárom 1848-1849

2020. okt 19.

200 ÉVE SZÜLETETT KAZINCZY LAJOS HONVÉD EZREDES, A TIZENÖTÖDIK ARADI VÉRTANÚ

írta: Blogvendegszerzo
200 ÉVE SZÜLETETT KAZINCZY LAJOS HONVÉD EZREDES, A TIZENÖTÖDIK ARADI VÉRTANÚ

  A nagysallói ütközet, ahol Kazinczy Lajos leginkább kitüntette magát (1849. április 19.)   Minden év október 6-án megemlékezünk Batthyány Lajos grófról, az első felelős magyar kormány elnökéről és az „aradi tizenhárom honvéd tábornokról” (sokszor elfelejtjük, hogy egyikük, Lázár Vilmos ezredes…

Tovább Szólj hozzá

19. század Aradi vértanúk 1848-1849 Kazinczy Lajos

2020. okt 13.

EGY „FORRADALMI ESEMÉNY” A KÉSŐBBI ELLENFÉL SZEMÉVEL

írta: Süli Attila
EGY „FORRADALMI ESEMÉNY” A KÉSŐBBI ELLENFÉL SZEMÉVEL

AZ 1848. ÁPRILIS 26-27-I UZONI ESEMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE A CSÁSZÁRI-KIRÁLYI HADVEZETÉS SZEMSZÖGÉBŐL

  1848 tavaszán Háromszéken olyan események történtek, amelyek a későbbiek folyamán hatással voltak a szabadságharc erdélyi és magyarországi történéseire. Április 25-én az erdélyi főhadparancsnokság elrendelte a zömében háromszéki kiegészítésű 15. (2. székely) határőrezred négy századjának…

Tovább Szólj hozzá

19. század Erdély 1848-1849

2020. okt 06.

A MODERN MAGYAR FOLYAMI HADIHAJÓZÁS KEZDETEI, AVAGY A „KIRÁLYI MAGYAR HADIGŐZÖS MÉSZÁROS” ÉS TÁRSAI

írta: Kemény Krisztián
A MODERN MAGYAR FOLYAMI HADIHAJÓZÁS KEZDETEI, AVAGY A „KIRÁLYI MAGYAR HADIGŐZÖS MÉSZÁROS” ÉS TÁRSAI

    Az 1848–1849. évi magyar forradalom és szabadságharc sok szempontból korszakhatárnak tekinthető, és nemcsak a magyar honvédség megteremtésével alkotott újat, hanem a magyar folyami hadihajózás esetében is. Így az ekkor létrejövő magyar „folyamerők” katonái ugyanúgy elődei a mai katonáknak,…

Tovább Szólj hozzá

19. század 1848-1849 Dunai flotilla Mészáros hadigőzös

süti beállítások módosítása