Ars Militaria

Hadtörténelem népszerűen, hadtörténelem szakszerűen

Írások a magyar és egyetemes hadtörténelem területéről az Árpád-kortól a közelmúltig

KÖSZÖNTŐ

Az Úr 2020. évére a világhálót és a legnépszerűbb sötétkék hátterű közösségi oldalt elözönlötték a hadtörténelmi, katonai, biztonságpolitikai témájú blogok, csoportok, oldalak. Ezeken a legfinnyásabb ízlésűek is megtalálhatják az érdeklődésüknek megfelelő témákat a pattintott kőkorszak hadviselésétől kezdve Dédes vár építéstörténetén át a Magyarországon hasra szállt Liberátorokig. A színvonal hullámzó, hiszen a netre jóformán bárki bármit feltölthet, azonban – hála az interaktív felületeknek – hamar megjelennek a szakértő velociraptorok is, és jaj annak, aki hibázik… néha annak is, aki nem.

Az Ars Militaria szerzői profi hadtörténészként szállnának be az online katonai blogok virtuális Sztálingrádjába. A történész elé biggyesztett had szócska azonban esetükben nem fosztóképző. Ezt a műfajt sokáig többnyire hivatásos katonák végezték, akik a Vezérkar vagy a Hadilevéltár valamelyik sötét irodájában, az uniformisra könyökvédőt húzva ültek íróasztalhoz, és akiket a csípőben hordozott gránátszilánk emlékeztetett a háború realitásaira. A vaskos könyvek, amelyeket akár saját koruk, akár a korábbi időszakok háborúiról írtak, magukon viselték a hivatásos katona szemléletét, és általában nem a közvélemény tudásvágyát elégítették ki, hanem nagyon is praktikus célokat szolgáltak: a múlt tapasztalatait átadva segíteni a felkészülést a jövő háborúira. Sajnos, ezek a munkák a bennük rejlő óriási tényanyag ellenére gyakran olyanok, mint a leningrádi erőd: bevehetetlenek. A második világégés ráadásul jócskán elvette a fejlett világ kedvét a háborúsditól. A vietnámi háborút és a párizsi diáklázadásokat követő baloldali, pacifista hullámokat követően és általában a jóléti társadalmak világában az egyenruha és minden militária gyanússá, amolyan fasisztoid hóborttá vált.

A hadtörténetírás teljesen kikerült az Akadémiai és egyetemi oktatás látóköréből is; ugyanakkor azok, akik dacosan mégis ilyesmivel akartak foglalkozni, kénytelenek voltak új utakat keresni maguknak, és olyan témákat beemelni, melyek hallatán egy porosz vezérkari tiszt a falhoz vágta volna a Pickelhaubét. Nők szerepe a hadseregben, a tisztikar és a legénység társadalmi összetétele, tábori bordélyok, civilek és katonák összezördülései, hadifoglyok sorsa stb. stb. A hadtörténetírás azonban mégis csak megújult, és az utóbbi évtizedekben ismét reneszánszát éli.

Szerzőink, mondhatjuk, mindkét térfélen fociznak. Képzett történészek, akik biztos kézzel forgatják a forráskritika rapírját és ismerik (bár annyira nem szeretik) a posztmodern szkepszis minden redőzetét. Ugyanakkor, ha nem is hivatásos katonák, de munkásságukat egyenruhás kollégáik olvasták, ismerik, és nem sajnálják a kritikát, ha az illető pontatlanul alkalmazza a katonai fogalmakat vagy egyéb civil slendriánságokat követ el. Kikötés, sőt vesszőfutás is előfordult, mert egy történész szinonimaként használta a csata és az ütközet fogalmát.

Blogunk, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum ismeretterjesztő fórumaként jelentkezik hétről-hétre írásokkal. A bloggazda szándéka szerint ezen írások műfaja, témája, terjedelme vegyes, tükrözi a kollektíva szerteágazó érdeklődését, kutatási területeit.

Kellemes olvasgatást kíván:

Az Ars Militaria csapata

 

A csapat tagjai és kutatási területük (betűrendben):

Domokos György
Általános kutatási területe a Habsburg monarchia és Magyarország hadtörténete a 16-17. században, különös tekintettel a törökellenes védelmi rendszer kiépítésre és működésére; speciális kutatási területe a várépítészet és a tűzfegyverek fejlődése, alkalmazása a 14-18. században Európában és Magyarországon.

Hermann Róbert
Kutatási területe az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc története.

Kincses Katalin Mária
Kutatási területe a közép- és kora újkori mentalitás- és művelődéstörténet, céhtörténet, historiográfia, történeti ökológia.

Krámli Mihály
Kutatási területe az osztrák-magyar haditengerészet története.

Lázár Balázs
Érdeklődési és kutatási területe a 18. század hadművészete és a napóleoni háborúk, az utóbbi években a császári-királyi hadsereg magyarországi hadkiegészítésével, a török háborúk hadifogoly-kérdésével, illetve Hadik András katonai iratainak kiadásával foglalkozott.
MTMT:https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=10031372

Mészáros Kálmán
1997-től a Hadtörténeti Intézet munkatársa, kutatási területe a 17/18. század fordulójának magyar (had)története (1670-1740), ezen belül is főként a Rákóczi-szabadságharc időszaka.

Pollmann Ferenc
Kutatási területe az I. világháború története, ezen belül a háború kitörésének körülményei és balkáni hadszíntér eseményei.

Somogyi Gréta
Kutatási területe a 19. századi emlékirat-irodalom és levelezés.

Süli Attila
Kutatási területe az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc története, különös tekintettel az erdélyi eseményekre.

Szabó Péter
Kutatási területe Magyarország katonai részvétele a második világháborúban.

Tulipán Éva
Történész kutató, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa. Kutatási területe Magyarország 1945 utáni történetének, különösen az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeinek és következményeinek erőszaktörténeti, kulturális emlékezeti és emlékezetpolitikai nézőpontú vizsgálata. Az MTA Történeti Bizottsága II. világháborús albizottsága és az Erőszaktörténeti Munkacsoport tagja.

Veszprémy László
Kutatási területe az Árpád-kor hadtörténete.

 

2020. máj 29.

ÉRDEKESSÉGEK A JÜTLANDI/SKAGERRAKI CSATÁBÓL III.

írta: Freiherrvonspaun
ÉRDEKESSÉGEK A JÜTLANDI/SKAGERRAKI CSATÁBÓL III.

SKAGERRAK NÉMET SZEMMEL

   Az 1916. május 31. – június 1. között a brit és a német flotta között az Északi-tengeren vívott nagy tengeri csatát a németek skagerraki csatának (Skagerrakschlacht) nevezték. E bejegyzésben a német oldalon történtek néhány érdekesebb, vagy kevésbé ismert, esetleg rosszult ismert epizódját…

Tovább Szólj hozzá

20. század I. világháború Haditengerészet Jütlandi csata

2020. máj 28.

PÁNCÉLÖKÖL ÉS PÁNCÉLRÉM MAGYAR KÉZBEN, 1944–1945 (I.)

írta: Blogvendegszerzo
PÁNCÉLÖKÖL ÉS PÁNCÉLRÉM MAGYAR KÉZBEN, 1944–1945 (I.)

    A második világháború harcterein a hadviselő felek egymás csapásmérő képességét leginkább a rendelkezésre álló páncélozott harcjárművek – főként a harckocsik – mennyisége és minősége alapján ítélték meg. A keleti hadszíntéren – ott, ahol német szövetségben a Magyar Királyi Honvédséget is…

Tovább Szólj hozzá

20. század II. világháború Páncélököl Páncélrém

2020. máj 26.

MEL GIBSON ÉS NAGY FRIGYES VÉLETLEN TALÁLKOZÁSA A BONCASZTALON – AVAGY MI IS AZ A VONALHARCÁSZAT?

írta: Rossbach1757
MEL GIBSON ÉS NAGY FRIGYES VÉLETLEN TALÁLKOZÁSA A BONCASZTALON – AVAGY MI IS AZ A VONALHARCÁSZAT?

    A filmművészet egyik kedvelt témája a kosztümös csatajelenet, amelyben a filmipar is meglátta a szórakoztatási lehetőséget. Előbbire jó példa Stanley Kubrick Barry Lyndon-ja, melynek egy-két perces csatajelenete realisztikus és hátborzongató. Bár az összecsapás mellékes a hétéves háború idején…

Tovább Szólj hozzá

18. század Nagy Frigyes Hétéves háború Kovás puska Szurony Gyalogsági taktika Vonalharcászat

2020. máj 24.

A BUDAI HADMŰVELET ELŐZMÉNYEI ÉS AZ OSTROM 1849-BEN

írta: Kemény Krisztián
A BUDAI HADMŰVELET ELŐZMÉNYEI ÉS AZ OSTROM 1849-BEN

    A napokban ünnepeltük a Magyar Honvédelem Napját és ezzel párhuzamosan a Magyar Honvédséget; visszaemlékezve a 171 évvel ezelőtti eseményekre, Buda visszavételére. Mint az köztudomású, 1992 előtt a Magyar Honvédség Napja szeptember 29-e, a pákozdi csata évfordulója volt. Míg azonban előbbi…

Tovább Szólj hozzá

19. század 1848-1849 Buda ostroma 1849-ben

2020. máj 22.

EGY ELTERELŐ HADMŰVELET TÖRTÉNETE – BRANYISZKÓ, 1849. FEBRUÁR 5.

írta: Süli Attila
EGY ELTERELŐ HADMŰVELET TÖRTÉNETE – BRANYISZKÓ, 1849. FEBRUÁR 5.

    1848 őszén a nyugati határszél védelmét a Görgei Artúr vezérőrnagy vezette kb. 28000 fős feldunai hadsereg látta el. Az utóbbi a Nádas-szorostól a Fertő-tóig sorakozott fel. A bécsi forradalom leverése (1848. november eleje) és a 1848. december 2-i trónváltozás után elhárult az akadály a…

Tovább Szólj hozzá

19. század 1848-1849 Guyon Richárd Branyiszkó Újházy vadászok

2020. máj 20.

A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC HŐSI HALOTTAI – ÉS AKIK MEGSIRATTÁK ŐKET (IV.)

írta: Mészáros Kálmán
A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC  HŐSI HALOTTAI – ÉS AKIK MEGSIRATTÁK ŐKET (IV.)

    Brigadérosok, ezereskapitányok, vicekapitányok és főstrázsamesterek, 1705. január–június 2020. ápr. 17-én indított és 25-én, illetve május 4-én folytatott áttekintésünk a kuruc szabadságharc hősi halottainak kíván emléket állítani. A nyolc évig tartó küzdelem hatalmas veszteségeinek részletes…

Tovább Szólj hozzá

18. század Rákóczi-szabadságharc Veszteségkutatás Katonacsaládok

2020. máj 17.

AZ ÉSZAK-ERDÉLYI TERÜLETEK ÉS A SZÉKELYFÖLD VISSZATÉRÉSE, 1940. SZEPTEMBER 5–13.

írta: DonSzabo
AZ ÉSZAK-ERDÉLYI TERÜLETEK ÉS A SZÉKELYFÖLD VISSZATÉRÉSE, 1940. SZEPTEMBER 5–13.

     A magyar társadalmat Erdély elvesztése érintette legérzékenyebben. A magyar politikai és a katonai vezetés 1939-től több ízben kereste az alkalmat Románia magyarlakta területeinek visszaszerzésére. Mivel a németek és a nyugati hatalmak közötti összecsapás elkerülhetetlennek látszott, Teleki…

Tovább Szólj hozzá

20. század Erdélyi bevonulás

2020. máj 16.

ARANY JÁNOS „KOLDUS-ÉNEK”-E – A HAZATÉRŐ ÉS VÁNDORLÓ HONVÉD ALAKJA AZ 1850-ES ÉVEK ELEJÉN

írta: HermRob
ARANY JÁNOS „KOLDUS-ÉNEK”-E – A HAZATÉRŐ ÉS VÁNDORLÓ HONVÉD ALAKJA AZ 1850-ES ÉVEK ELEJÉN

    A szőlősi fegyverletétel 1849. augusztus 13-án   A szabadságharc leverését követően több százan vagy akár több ezren indultak haza a harcterekről vagy a fegyverletételek helyszíneiről. A honvédsereg magasabb rangú tisztjeit általában börtönbüntetésre ítélték, a tisztek többségét…

Tovább Szólj hozzá

19. század Arany János 1848-1849

2020. máj 13.

ÉRDEKESSÉGEK A JÜTLANDI/SKAGERRAKI CSATÁBÓL II.

írta: Blogvendegszerzo
ÉRDEKESSÉGEK A JÜTLANDI/SKAGERRAKI CSATÁBÓL II.

A JUTLANDI CSATA BRIT SZEMMEL – ÉRDEKESSÉGEK, FURCSASÁGOK, 2. RÉSZ

     Az első rész után folytatjuk a válogatást az első világháború legnagyobb tengeri csatájának brit oldalon történt érdekesebb epizódjaiból. Vendégszerzőnk, Kiss László írása.   A szerencsés és a peches A jütlandi csata minden bizonnyal leghevesebb összecsapása az elővédek csatacirkálói…

Tovább Szólj hozzá

20. század I. világháború Haditengerészet Jütlandi csata

2020. máj 11.

A VASFÜGGÖNYTŐL A HATÁRNYITÁSIG

írta: Blogvendegszerzo
A VASFÜGGÖNYTŐL A HATÁRNYITÁSIG

A FEGYVERHASZNÁLAT SZABÁLYOZÁSÁNAK VÁLTOZÁSAI, 1949−1989

    A vasfüggöny Európa második világháború utáni kettéosztottságának volt a szimbóluma, amely a kétpólusú világrend kibékíthetetlen ellentétét jelképezte. A szögesdrót akadályból, aknamezőből és magaslati figyelőhelyekből álló műszaki zár célja a Kelet és a Nyugat hermetikus elválasztása volt.…

Tovább Szólj hozzá

20. század Vasfüggöny Határnyitás