Ars Militaria

Hadtörténelem népszerűen, hadtörténelem szakszerűen

Írások a magyar és egyetemes hadtörténelem területéről az Árpád-kortól a közelmúltig

KÖSZÖNTŐ

Az Úr 2020. évére a világhálót és a legnépszerűbb sötétkék hátterű közösségi oldalt elözönlötték a hadtörténelmi, katonai, biztonságpolitikai témájú blogok, csoportok, oldalak. Ezeken a legfinnyásabb ízlésűek is megtalálhatják az érdeklődésüknek megfelelő témákat a pattintott kőkorszak hadviselésétől kezdve Dédes vár építéstörténetén át a Magyarországon hasra szállt Liberátorokig. A színvonal hullámzó, hiszen a netre jóformán bárki bármit feltölthet, azonban – hála az interaktív felületeknek – hamar megjelennek a szakértő velociraptorok is, és jaj annak, aki hibázik… néha annak is, aki nem.

Az Ars Militaria szerzői profi hadtörténészként szállnának be az online katonai blogok virtuális Sztálingrádjába. A történész elé biggyesztett had szócska azonban esetükben nem fosztóképző. Ezt a műfajt sokáig többnyire hivatásos katonák végezték, akik a Vezérkar vagy a Hadilevéltár valamelyik sötét irodájában, az uniformisra könyökvédőt húzva ültek íróasztalhoz, és akiket a csípőben hordozott gránátszilánk emlékeztetett a háború realitásaira. A vaskos könyvek, amelyeket akár saját koruk, akár a korábbi időszakok háborúiról írtak, magukon viselték a hivatásos katona szemléletét, és általában nem a közvélemény tudásvágyát elégítették ki, hanem nagyon is praktikus célokat szolgáltak: a múlt tapasztalatait átadva segíteni a felkészülést a jövő háborúira. Sajnos, ezek a munkák a bennük rejlő óriási tényanyag ellenére gyakran olyanok, mint a leningrádi erőd: bevehetetlenek. A második világégés ráadásul jócskán elvette a fejlett világ kedvét a háborúsditól. A vietnámi háborút és a párizsi diáklázadásokat követő baloldali, pacifista hullámokat követően és általában a jóléti társadalmak világában az egyenruha és minden militária gyanússá, amolyan fasisztoid hóborttá vált.

A hadtörténetírás teljesen kikerült az Akadémiai és egyetemi oktatás látóköréből is; ugyanakkor azok, akik dacosan mégis ilyesmivel akartak foglalkozni, kénytelenek voltak új utakat keresni maguknak, és olyan témákat beemelni, melyek hallatán egy porosz vezérkari tiszt a falhoz vágta volna a Pickelhaubét. Nők szerepe a hadseregben, a tisztikar és a legénység társadalmi összetétele, tábori bordélyok, civilek és katonák összezördülései, hadifoglyok sorsa stb. stb. A hadtörténetírás azonban mégis csak megújult, és az utóbbi évtizedekben ismét reneszánszát éli.

Szerzőink, mondhatjuk, mindkét térfélen fociznak. Képzett történészek, akik biztos kézzel forgatják a forráskritika rapírját és ismerik (bár annyira nem szeretik) a posztmodern szkepszis minden redőzetét. Ugyanakkor, ha nem is hivatásos katonák, de munkásságukat egyenruhás kollégáik olvasták, ismerik, és nem sajnálják a kritikát, ha az illető pontatlanul alkalmazza a katonai fogalmakat vagy egyéb civil slendriánságokat követ el. Kikötés, sőt vesszőfutás is előfordult, mert egy történész szinonimaként használta a csata és az ütközet fogalmát.

Blogunk, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum ismeretterjesztő fórumaként jelentkezik hétről-hétre írásokkal. A bloggazda szándéka szerint ezen írások műfaja, témája, terjedelme vegyes, tükrözi a kollektíva szerteágazó érdeklődését, kutatási területeit.

Kellemes olvasgatást kíván:

Az Ars Militaria csapata

 

A csapat tagjai és kutatási területük (betűrendben):

Domokos György
Általános kutatási területe a Habsburg monarchia és Magyarország hadtörténete a 16-17. században, különös tekintettel a törökellenes védelmi rendszer kiépítésre és működésére; speciális kutatási területe a várépítészet és a tűzfegyverek fejlődése, alkalmazása a 14-18. században Európában és Magyarországon.

Hermann Róbert
Kutatási területe az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc története.

Krámli Mihály
Kutatási területe az osztrák-magyar haditengerészet története.

Lázár Balázs
Érdeklődési és kutatási területe a 18. század hadművészete és a napóleoni háborúk, az utóbbi években a császári-királyi hadsereg magyarországi hadkiegészítésével, a török háborúk hadifogoly-kérdésével, illetve Hadik András katonai iratainak kiadásával foglalkozott.
MTMT:https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=10031372

Mészáros Kálmán
1997-től a Hadtörténeti Intézet munkatársa, kutatási területe a 17/18. század fordulójának magyar (had)története (1670-1740), ezen belül is főként a Rákóczi-szabadságharc időszaka.

Pollmann Ferenc
Kutatási területe az I. világháború története, ezen belül a háború kitörésének körülményei és balkáni hadszíntér eseményei.

Süli Attila
Kutatási területe az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc története, különös tekintettel az erdélyi eseményekre.

Szabó Péter
Kutatási területe Magyarország katonai részvétele a második világháborúban.

Tóth Péter András
Kutatási területe az I. világháború története.

Tulipán Éva
Történész kutató, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa. Kutatási területe Magyarország 1945 utáni történetének, különösen az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeinek és következményeinek erőszaktörténeti, kulturális emlékezeti és emlékezetpolitikai nézőpontú vizsgálata. Az MTA Történeti Bizottsága II. világháborús albizottsága és az Erőszaktörténeti Munkacsoport tagja.

Veszprémy László
Kutatási területe az Árpád-kor hadtörténete.

 

2021. máj 11.

HARC BÉKEIDŐBEN: A NEMI BETEGSÉGEK ELLENI KÜZDELEM A M. KIR. HONVÉDSÉGBEN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT

írta: Blogvendegszerzo
HARC BÉKEIDŐBEN: A NEMI BETEGSÉGEK ELLENI KÜZDELEM A M. KIR. HONVÉDSÉGBEN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT

 

kissg08_01.jpg

1 Nono eszköz és a használati utasítása

 

Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés katonai intézkedései a fenntartható magyar haderő létszámát is korlátozták. A 35 000 főben megszabott létszámkorlát miatt a haderőben – amelyet 1922. január 1-jétől ismét Honvédségnek neveztek –, s vele együtt a honvéd egészségügyben is alapvető változások történtek. A kényszerhelyzet okozta, 1922. július 1-jével érvényes, még 1921-ben meghozott törvény szerint a honvéd egészségügyi intézmények nagy része a Honvédség kötelékéből névleg átkerült a Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium felügyelete alá. A katonai vezetés ugyanis úgy próbálta a békeszerződés korlátozásait kikerülni, hogy bizonyos ...

Tovább Szólj hozzá

20. század Nemi betegségek M. kir. Honvédség

2021. máj 02.

TÚL A DELELŐN: A FELKELŐ NAP NYUGODNI TÉR III.

írta: Blogvendegszerzo
TÚL A DELELŐN: A FELKELŐ NAP NYUGODNI TÉR III.

A RADAR ELSŐ GYŐZELME A CSENDES ÓCEÁNON

 

somkutib03_01.jpg

1 A Furutaka a Cape Esperance-nál lezajlott csatában, az amerikai hajók lövedékeinek záporában

 

(A sorozat I. része itt , a II. része itt olvasható)

Amikor 1942. október 11-ének késő éjjelén a Helena könnyűcirkáló SG típusú, akkoriban csúcsmodernnek számító radarja közel 25 kilométer távolságról jelezte a közeledő japán köteléket, az amerikai flottában radar szakértőként ismert Scott ellentengernagy akár biztosra is vehette volna a győzelmét, hiszen a korábbi, Savo szigeti ütközet megmutatta, milyen halálos tud lenni a meglepetés egy mit sem sejtő ellenféllel szemben. Valamiért azonban az ellenség észleléséről szóló hír nem jutott el zászlóshajójára, a nagyobb méretű, de régebbi radarral felszerelt San ...

Tovább Szólj hozzá

20. század II. világháború Csendes-óceáni háború Guadalcanali csata

2021. ápr 26.

KOSSUTH LAJOS ÉS HENRYK DEMBIŃSKI KAPCSOLATA 1848–1849-BEN

írta: Kemény Krisztián
KOSSUTH LAJOS ÉS HENRYK DEMBIŃSKI KAPCSOLATA 1848–1849-BEN

 

 

„Azt mondja a párbeszéd (példabeszéd), hogy a vízbe haló ember a borotvához is hozzákap. Hát bizony a magyar kormány is, mikor Windisch-Grätz Pestet megszállotta, Schlik Mészárost Kassa alól csúfosan elkergette, Puchner a magyarokat Erdélyből kiszorította, bizony-bizony igen hasonlított a vízbe haló emberhez. Hozzá is kapott, nem ugyan a nemzet, de a kormány, vagy még jobban mondva, az akkor mindenható honvédelmi bizottsági elnök a borotvához: megtette Dembińskit fővezérnek. Csakhogy az a borotva nem az ő, de a magyar nemzet tenyerét metszette meg, és hogy akkor a magyar ember vérző markából a küzdelemre fölemelt kard ki nem esett, bizonyára a szabadsághoz görcsösen ragaszkodó honvédsereg állhatatos kitartásának ...

Tovább Szólj hozzá

19. század Kossuth Lajos 1848-1849 Henryk Dembiński

2021. ápr 20.

EGY SIKERES MAGYAR KERESZTES HADJÁRAT: II. ANDRÁS KIRÁLY A SZENTFÖLDÖN (1217–1218)

írta: Blogvendegszerzo
EGY SIKERES MAGYAR KERESZTES HADJÁRAT: II. ANDRÁS KIRÁLY A SZENTFÖLDÖN (1217–1218)

 

vl07_01.jpg

1 Keresztes lovagok rohama (rekonstrukció)

 

II. András királyt egészen a legutóbbi évtizedekig a középkori magyar történelem egyik legszerencsétlenebb uralkodójaként értékelték. Ha valami pozitívumot próbáltak találni benne, akkor leginkább arra utaltak, hogy ő nemzette Szent Erzsébetet és a második honalapító IV. Bélát, valamint hagyta, hogy kikényszerítsék tőle az Aranybullát. Ha éppen viccelődni akartak vele, akkor keresztes hadjáratára utaltak, amiben valami egészen szánalmasan megvalósított és teljesen félresikeredett akciót láttak.

vl07_02.jpg

2 II. András képe a Thuróczy-krónikában. A feliraton olvasható bejegyzés: „Szent Erzsébet apja”

 

A századforduló nagy tehetségű és meghatározó történésze ...

Tovább Szólj hozzá

13. század II. András Keresztes hadjáratok 5. keresztes hadjárat

2021. ápr 09.

CSILLAGHULLÁS – NÉMET LÉGHAJÓS TÁMADÁSOK ANGLIA ELLEN 1916 ŐSZÉN

írta: Blogvendegszerzo
CSILLAGHULLÁS – NÉMET LÉGHAJÓS TÁMADÁSOK ANGLIA ELLEN 1916 ŐSZÉN

kissl13_01.jpg

1 Német zeppelin az angol Parlament felett

 

Léghajókat számos hadviselő fél flottája alkalmazott, ám ezen eszközök legprofesszionálisabb használata a német haditengerészetnél figyelhető meg. A léghajók közül a legnagyobbak a merev belső szerkezettel rendelkező típusok voltak. Ezeket a drága, nehezen kezelhető, törékeny és tűzveszélyes járműveket azonban több feladatra is lehetett használni. Nagy teherbírásuk révén utánpótlást lehetett velük szállítani. Nagy repülési távolságuk révén hosszú felderítő utakat tudtak megtenni. Nagy teherbírásuk és nagy repülési távolságuk okán pedig akár távoli helyek bombázására is fel lehetett használni ezeket az egységeket.

A német haderő az első világháborút hét hadi ...

Tovább Szólj hozzá

20. század I. világháború Haditengerészet Zeppelin Léghajók

2021. ápr 05.

KOSSUTH ÉS TÁBORNOKAI II.

írta: HermRob
KOSSUTH ÉS TÁBORNOKAI II.

 

hermannr08_01.jpg

1 A komáromi erőd 1848-ban

 

( Az első rész itt olvasható. )

Kossuth október 18-án – egy esetleges francia és angol közvetítési ajánlat híréről értesülve –a lajtai táborba ment, s immáron harmadik toborzóútján kb. 10 000 főnyi, többségében nemzetőrökből és frissen felállított honvédzászlóaljakból álló erőt gyűjtött össze. Október 19-én érkezett meg gőzhajón Komáromba, s az őt fogadó várparancsnokot, az Országos Honvédelmi Bizottmány (OHB) által szeptember 30-án kinevezett Majthényi István ezredest „tábornoknak” szólította. „Kérem ezt egy diplomával verifikáltatni” – írta az OHB-nak. Majthényinek komoly érdemei voltak abban, hogy az erőd 1848 szeptemberében magyar kézre jutott, s ...

Tovább Szólj hozzá

19. század Kossuth Lajos 1848-1849 Honvédtábornokok

2021. ápr 01.

PROPAGANDA OLASZ MÓDRA: A BUCCARI TRÉFA, 1918. FEBRUÁR 10–11.

írta: Freiherrvonspaun
PROPAGANDA OLASZ MÓDRA: A BUCCARI TRÉFA, 1918. FEBRUÁR 10–11.

kramli05_01.jpg

1 Az olasz MAS torpedóvető motorcsónakok és Luigi Rizzo legnagyobb sikere:
a
Szent István csatahajó megtorpedózása 1918. június 10-én

 

A központi hatalmak által 1917. október 24-én az olasz fronton indított hadművelet, mely a caporettói áttörés néven vonult be a történelembe, az olaszok döntő vereségével zárult. Az olasz hadsereg és lakosság morálja ezt követően a mélypontra zuhant. E helyzetben a sikerek, különösen a jól propagálható sikerek úgy kellettek, mint egy falat kenyér. Az egyik legismertebb ilyen, leginkább a morál felrázását és a propagandát, mintsem valós, kézzelfogható katonai célokat szolgáló akció volt az úgynevezett buccari tréfa ( La beffa di Buccari ), melynek során három olasz torpedóvető ...

Tovább Szólj hozzá

20. század I. világháború Haditengerészet Osztrák-Magyar haditengerészet

süti beállítások módosítása