Ars Militaria

Hadtörténelem népszerűen, hadtörténelem szakszerűen

Írások a magyar és egyetemes hadtörténelem területéről az Árpád-kortól a közelmúltig

KÖSZÖNTŐ

Az Úr 2020. évére a világhálót és a legnépszerűbb sötétkék hátterű közösségi oldalt elözönlötték a hadtörténelmi, katonai, biztonságpolitikai témájú blogok, csoportok, oldalak. Ezeken a legfinnyásabb ízlésűek is megtalálhatják az érdeklődésüknek megfelelő témákat a pattintott kőkorszak hadviselésétől kezdve Dédes vár építéstörténetén át a Magyarországon hasra szállt Liberátorokig. A színvonal hullámzó, hiszen a netre jóformán bárki bármit feltölthet, azonban – hála az interaktív felületeknek – hamar megjelennek a szakértő velociraptorok is, és jaj annak, aki hibázik… néha annak is, aki nem.

Az Ars Militaria szerzői profi hadtörténészként szállnának be az online katonai blogok virtuális Sztálingrádjába. A történész elé biggyesztett had szócska azonban esetükben nem fosztóképző. Ezt a műfajt sokáig többnyire hivatásos katonák végezték, akik a Vezérkar vagy a Hadilevéltár valamelyik sötét irodájában, az uniformisra könyökvédőt húzva ültek íróasztalhoz, és akiket a csípőben hordozott gránátszilánk emlékeztetett a háború realitásaira. A vaskos könyvek, amelyeket akár saját koruk, akár a korábbi időszakok háborúiról írtak, magukon viselték a hivatásos katona szemléletét, és általában nem a közvélemény tudásvágyát elégítették ki, hanem nagyon is praktikus célokat szolgáltak: a múlt tapasztalatait átadva segíteni a felkészülést a jövő háborúira. Sajnos, ezek a munkák a bennük rejlő óriási tényanyag ellenére gyakran olyanok, mint a leningrádi erőd: bevehetetlenek. A második világégés ráadásul jócskán elvette a fejlett világ kedvét a háborúsditól. A vietnámi háborút és a párizsi diáklázadásokat követő baloldali, pacifista hullámokat követően és általában a jóléti társadalmak világában az egyenruha és minden militária gyanússá, amolyan fasisztoid hóborttá vált.

A hadtörténetírás teljesen kikerült az Akadémiai és egyetemi oktatás látóköréből is; ugyanakkor azok, akik dacosan mégis ilyesmivel akartak foglalkozni, kénytelenek voltak új utakat keresni maguknak, és olyan témákat beemelni, melyek hallatán egy porosz vezérkari tiszt a falhoz vágta volna a Pickelhaubét. Nők szerepe a hadseregben, a tisztikar és a legénység társadalmi összetétele, tábori bordélyok, civilek és katonák összezördülései, hadifoglyok sorsa stb. stb. A hadtörténetírás azonban mégis csak megújult, és az utóbbi évtizedekben ismét reneszánszát éli.

Szerzőink, mondhatjuk, mindkét térfélen fociznak. Képzett történészek, akik biztos kézzel forgatják a forráskritika rapírját és ismerik (bár annyira nem szeretik) a posztmodern szkepszis minden redőzetét. Ugyanakkor, ha nem is hivatásos katonák, de munkásságukat egyenruhás kollégáik olvasták, ismerik, és nem sajnálják a kritikát, ha az illető pontatlanul alkalmazza a katonai fogalmakat vagy egyéb civil slendriánságokat követ el. Kikötés, sőt vesszőfutás is előfordult, mert egy történész szinonimaként használta a csata és az ütközet fogalmát.

Blogunk, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum ismeretterjesztő fórumaként jelentkezik hétről-hétre írásokkal. A bloggazda szándéka szerint ezen írások műfaja, témája, terjedelme vegyes, tükrözi a kollektíva szerteágazó érdeklődését, kutatási területeit.

Kellemes olvasgatást kíván:

Az Ars Militaria csapata

 

A csapat tagjai és kutatási területük (betűrendben):

Domokos György
Általános kutatási területe a Habsburg monarchia és Magyarország hadtörténete a 16-17. században, különös tekintettel a törökellenes védelmi rendszer kiépítésre és működésére; speciális kutatási területe a várépítészet és a tűzfegyverek fejlődése, alkalmazása a 14-18. században Európában és Magyarországon.

Hermann Róbert
Kutatási területe az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc története.

Kincses Katalin Mária
Kutatási területe a közép- és kora újkori mentalitás- és művelődéstörténet, céhtörténet, historiográfia, történeti ökológia.

Krámli Mihály
Kutatási területe az osztrák-magyar haditengerészet története.

Lázár Balázs
Érdeklődési és kutatási területe a 18. század hadművészete és a napóleoni háborúk, az utóbbi években a császári-királyi hadsereg magyarországi hadkiegészítésével, a török háborúk hadifogoly-kérdésével, illetve Hadik András katonai iratainak kiadásával foglalkozott.
MTMT:https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=10031372

Mészáros Kálmán
1997-től a Hadtörténeti Intézet munkatársa, kutatási területe a 17/18. század fordulójának magyar (had)története (1670-1740), ezen belül is főként a Rákóczi-szabadságharc időszaka.

Pollmann Ferenc
Kutatási területe az I. világháború története, ezen belül a háború kitörésének körülményei és balkáni hadszíntér eseményei.

Somogyi Gréta
Kutatási területe a 19. századi emlékirat-irodalom és levelezés.

Süli Attila
Kutatási területe az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc története, különös tekintettel az erdélyi eseményekre.

Szabó Péter
Kutatási területe Magyarország katonai részvétele a második világháborúban.

Tulipán Éva
Történész kutató, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa. Kutatási területe Magyarország 1945 utáni történetének, különösen az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeinek és következményeinek erőszaktörténeti, kulturális emlékezeti és emlékezetpolitikai nézőpontú vizsgálata. Az MTA Történeti Bizottsága II. világháborús albizottsága és az Erőszaktörténeti Munkacsoport tagja.

Veszprémy László
Kutatási területe az Árpád-kor hadtörténete.

 


2020. máj 24.

A BUDAI HADMŰVELET ELŐZMÉNYEI ÉS AZ OSTROM 1849-BEN

írta: Kemény Krisztián
A BUDAI HADMŰVELET ELŐZMÉNYEI ÉS AZ OSTROM 1849-BEN

    A napokban ünnepeltük a Magyar Honvédelem Napját és ezzel párhuzamosan a Magyar Honvédséget; visszaemlékezve a 171 évvel ezelőtti eseményekre, Buda visszavételére. Mint az köztudomású, 1992 előtt a Magyar Honvédség Napja szeptember 29-e, a pákozdi csata évfordulója volt. Míg azonban előbbi…

Tovább Szólj hozzá

19. század 1848-1849 Buda ostroma 1849-ben

2020. máj 22.

EGY ELTERELŐ HADMŰVELET TÖRTÉNETE – BRANYISZKÓ, 1849. FEBRUÁR 5.

írta: Süli Attila
EGY ELTERELŐ HADMŰVELET TÖRTÉNETE – BRANYISZKÓ, 1849. FEBRUÁR 5.

    1848 őszén a nyugati határszél védelmét a Görgei Artúr vezérőrnagy vezette kb. 28000 fős feldunai hadsereg látta el. Az utóbbi a Nádas-szorostól a Fertő-tóig sorakozott fel. A bécsi forradalom leverése (1848. november eleje) és a 1848. december 2-i trónváltozás után elhárult az akadály a…

Tovább Szólj hozzá

19. század 1848-1849 Guyon Richárd Branyiszkó Újházy vadászok

2020. máj 16.

ARANY JÁNOS „KOLDUS-ÉNEK”-E – A HAZATÉRŐ ÉS VÁNDORLÓ HONVÉD ALAKJA AZ 1850-ES ÉVEK ELEJÉN

írta: HermRob
ARANY JÁNOS „KOLDUS-ÉNEK”-E – A HAZATÉRŐ ÉS VÁNDORLÓ HONVÉD ALAKJA AZ 1850-ES ÉVEK ELEJÉN

    A szőlősi fegyverletétel 1849. augusztus 13-án   A szabadságharc leverését követően több százan vagy akár több ezren indultak haza a harcterekről vagy a fegyverletételek helyszíneiről. A honvédsereg magasabb rangú tisztjeit általában börtönbüntetésre ítélték, a tisztek többségét…

Tovább Szólj hozzá

19. század Arany János 1848-1849

2020. máj 03.

ÉLELMEZÉS ÉS ÉTKEZÉS AZ 1848–1849-ES SZABADSÁGHARC HONVÉDSEREGÉBEN

írta: Kemény Krisztián
ÉLELMEZÉS ÉS ÉTKEZÉS AZ 1848–1849-ES SZABADSÁGHARC HONVÉDSEREGÉBEN

    Noha erről a tárgyról általában kevés szó esik, fontossága mégis vitathatatlan, hiszen ahogy azt már I. Napóleon császár, a legendás francia uralkodó és hadvezér megmondta: „A hadsereg a hasával menetel”, vagy magyarul prózaibb megfogalmazásban: „Éhes katonával nem lehet harcolni”. Mit is…

Tovább Szólj hozzá

19. század 1848-1849 Hadsereg-ellátás

2020. ápr 27.

ÍGY LÁTTA AZ ELLENSÉG – AZ OSZTRÁK HIVATALOS ILLUSZTRÁLT HADIJELENTÉSEK AZ 1848–1849-ES SZABADSÁGHARC HADIESEMÉNYEIRŐL

írta: HermRob
ÍGY LÁTTA AZ ELLENSÉG – AZ OSZTRÁK HIVATALOS ILLUSZTRÁLT HADIJELENTÉSEK AZ 1848–1849-ES SZABADSÁGHARC HADIESEMÉNYEIRŐL

    A katonai propaganda hatásával már a 16–17. század óta tisztában voltak az egyes európai udvarok és kormányok. A hadi sikerek, illetve az ellenség kudarcainak megörökítése, az erről szóló hírek közzététele szempontjából óriási jelentősége volt a 15. századtól kezdve mind nagyobb és nagyobb…

Tovább Szólj hozzá

19. század 1848-1849 Katonai propaganda

2020. ápr 23.

EMLÉKEZET, LEGENDA ÉS MÍTOSZ AZ 1849. MÁRCIUS 5-I SZOLNOKI ÜTKÖZET KAPCSÁN

írta: Kemény Krisztián
EMLÉKEZET, LEGENDA ÉS MÍTOSZ AZ 1849. MÁRCIUS 5-I SZOLNOKI ÜTKÖZET KAPCSÁN

    Furcsa dolog az emlékezet. Ha valamilyen esemény kapcsán beszélünk egy résztvevővel, vagy egy szemtanúval, az illető általában meg van győződve arról, hogy minden úgy történt, ahogy ő azt látta, illetve átélte. És az emberi természet már csak olyan, hogy az idő előrehaladtával az emlékező…

Tovább Szólj hozzá

19. század Legendák 1848-1849 Szolnoki ütközet 1849

2020. ápr 14.

HŐSÖK ÉS/VAGY ÁRULÓK?

írta: HermRob
HŐSÖK ÉS/VAGY ÁRULÓK?

EGY OLASZ LEGÉNYSÉGŰ ALAKULAT BUDA 1849. MÁJUSI VÉDELMÉBEN

    1848 februárjában az akkori Magyarország területén összesen négy olasz legénységű gyalogoszászlóalj és két lovasezred állomásozott. Közülük a lombardiai kiegészítésű 23. (Ceccopieri) gyalogezred két zászlóalja Budán volt található. A két zászlóaljat 1848 júniusában a Károly-laktanyába…

Tovább Szólj hozzá

19. század 1848-1849 Buda ostroma 1849-ben Ceccopieri gyalogezred