Ars Militaria

Hadtörténelem népszerűen, hadtörténelem szakszerűen

Írások a magyar és egyetemes hadtörténelem területéről az Árpád-kortól a közelmúltig

KÖSZÖNTŐ

Az Úr 2020. évére a világhálót és a legnépszerűbb sötétkék hátterű közösségi oldalt elözönlötték a hadtörténelmi, katonai, biztonságpolitikai témájú blogok, csoportok, oldalak. Ezeken a legfinnyásabb ízlésűek is megtalálhatják az érdeklődésüknek megfelelő témákat a pattintott kőkorszak hadviselésétől kezdve Dédes vár építéstörténetén át a Magyarországon hasra szállt Liberátorokig. A színvonal hullámzó, hiszen a netre jóformán bárki bármit feltölthet, azonban – hála az interaktív felületeknek – hamar megjelennek a szakértő velociraptorok is, és jaj annak, aki hibázik… néha annak is, aki nem.

Az Ars Militaria szerzői profi hadtörténészként szállnának be az online katonai blogok virtuális Sztálingrádjába. A történész elé biggyesztett had szócska azonban esetükben nem fosztóképző. Ezt a műfajt sokáig többnyire hivatásos katonák végezték, akik a Vezérkar vagy a Hadilevéltár valamelyik sötét irodájában, az uniformisra könyökvédőt húzva ültek íróasztalhoz, és akiket a csípőben hordozott gránátszilánk emlékeztetett a háború realitásaira. A vaskos könyvek, amelyeket akár saját koruk, akár a korábbi időszakok háborúiról írtak, magukon viselték a hivatásos katona szemléletét, és általában nem a közvélemény tudásvágyát elégítették ki, hanem nagyon is praktikus célokat szolgáltak: a múlt tapasztalatait átadva segíteni a felkészülést a jövő háborúira. Sajnos, ezek a munkák a bennük rejlő óriási tényanyag ellenére gyakran olyanok, mint a leningrádi erőd: bevehetetlenek. A második világégés ráadásul jócskán elvette a fejlett világ kedvét a háborúsditól. A vietnámi háborút és a párizsi diáklázadásokat követő baloldali, pacifista hullámokat követően és általában a jóléti társadalmak világában az egyenruha és minden militária gyanússá, amolyan fasisztoid hóborttá vált.

A hadtörténetírás teljesen kikerült az Akadémiai és egyetemi oktatás látóköréből is; ugyanakkor azok, akik dacosan mégis ilyesmivel akartak foglalkozni, kénytelenek voltak új utakat keresni maguknak, és olyan témákat beemelni, melyek hallatán egy porosz vezérkari tiszt a falhoz vágta volna a Pickelhaubét. Nők szerepe a hadseregben, a tisztikar és a legénység társadalmi összetétele, tábori bordélyok, civilek és katonák összezördülései, hadifoglyok sorsa stb. stb. A hadtörténetírás azonban mégis csak megújult, és az utóbbi évtizedekben ismét reneszánszát éli.

Szerzőink, mondhatjuk, mindkét térfélen fociznak. Képzett történészek, akik biztos kézzel forgatják a forráskritika rapírját és ismerik (bár annyira nem szeretik) a posztmodern szkepszis minden redőzetét. Ugyanakkor, ha nem is hivatásos katonák, de munkásságukat egyenruhás kollégáik olvasták, ismerik, és nem sajnálják a kritikát, ha az illető pontatlanul alkalmazza a katonai fogalmakat vagy egyéb civil slendriánságokat követ el. Kikötés, sőt vesszőfutás is előfordult, mert egy történész szinonimaként használta a csata és az ütközet fogalmát.

Blogunk, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum ismeretterjesztő fórumaként jelentkezik hétről-hétre írásokkal. A bloggazda szándéka szerint ezen írások műfaja, témája, terjedelme vegyes, tükrözi a kollektíva szerteágazó érdeklődését, kutatási területeit.

Kellemes olvasgatást kíván:

Az Ars Militaria csapata

 

A csapat tagjai és kutatási területük (betűrendben):

Domokos György
Általános kutatási területe a Habsburg monarchia és Magyarország hadtörténete a 16-17. században, különös tekintettel a törökellenes védelmi rendszer kiépítésre és működésére; speciális kutatási területe a várépítészet és a tűzfegyverek fejlődése, alkalmazása a 14-18. században Európában és Magyarországon.

Hermann Róbert
Kutatási területe az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc története.

Krámli Mihály
Kutatási területe az osztrák-magyar haditengerészet története.

Lázár Balázs
Érdeklődési és kutatási területe a 18. század hadművészete és a napóleoni háborúk, az utóbbi években a császári-királyi hadsereg magyarországi hadkiegészítésével, a török háborúk hadifogoly-kérdésével, illetve Hadik András katonai iratainak kiadásával foglalkozott.
MTMT:https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=10031372

Mészáros Kálmán
1997-től a Hadtörténeti Intézet munkatársa, kutatási területe a 17/18. század fordulójának magyar (had)története (1670-1740), ezen belül is főként a Rákóczi-szabadságharc időszaka.

Pollmann Ferenc
Kutatási területe az I. világháború története, ezen belül a háború kitörésének körülményei és balkáni hadszíntér eseményei.

Süli Attila
Kutatási területe az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc története, különös tekintettel az erdélyi eseményekre.

Szabó Péter
Kutatási területe Magyarország katonai részvétele a második világháborúban.

Tóth Péter András
Kutatási területe az I. világháború története.

Tulipán Éva
Történész kutató, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa. Kutatási területe Magyarország 1945 utáni történetének, különösen az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeinek és következményeinek erőszaktörténeti, kulturális emlékezeti és emlékezetpolitikai nézőpontú vizsgálata. Az MTA Történeti Bizottsága II. világháborús albizottsága és az Erőszaktörténeti Munkacsoport tagja.

Veszprémy László
Kutatási területe az Árpád-kor hadtörténete.

 

2020. jún 27.

AZ EGRI VÁRAT OSTROMLÓ ZARBUZÁNOK FÉLMÁZSÁS GOLYÓI, AVAGY GÁRDONYI BENÉZETT EGY TIZEDESVESSZŐT?

írta: Domokos György
AZ EGRI VÁRAT OSTROMLÓ ZARBUZÁNOK FÉLMÁZSÁS GOLYÓI, AVAGY GÁRDONYI BENÉZETT EGY TIZEDESVESSZŐT?

   A török ostromágyúk lövik az egri várat (jelenet az Egri csillagok c. filmből)   Valójában nem tudom, tényleg benézte-e, vagy más okból tévedett? Az viszont biztos, hogy a zarbuzánnal, úgy, ahogy Gárdonyi leírta, van némi probléma. A tisztelt Olvasó pedig rögtön rám piríthat, hogy megint azon…

Tovább Szólj hozzá

16. század Tűzfegyverek története Eger ostroma 1552-ben Oszmán tüzérség

2020. jún 24.

A SZERB HADSEREG VERESÉGE RETTENETES VOLT – AVAGY KÉPZELT RIPORT A DOLOVAI „CSATÁRÓL”…

írta: PollmannFerenc
A SZERB HADSEREG VERESÉGE RETTENETES VOLT – AVAGY KÉPZELT RIPORT A DOLOVAI „CSATÁRÓL”…

    A rendszeres újságolvasók általában jól teszik, ha minél előbb megtanulják, hogy ami a hírlapok hasábjain megjelenik, az nem feltétlenül igaz. Ez a hasznos ismeret nem csupán a mai médiafogyasztóknak kötelező, de az volt már a száz évvel ezelőtti elődeink számára is. Ráadásul az akkor zajló…

Tovább Szólj hozzá

2020. jún 21.

NEMI BAJOK ÉS A HADSEREG

írta: Blogvendegszerzo
NEMI BAJOK ÉS A HADSEREG

NEMI BETEGSÉGEK AZ I. VILÁGHÁBORÚBAN

 "Schwanzparade"    Az I. világháború idején a katonaegészségügy számára igencsak nagy kihívást jelentett a haderő kötelékében szolgálók körében nagy számban jelen lévő nemi betegek kezelése. A különféle nemi betegségek terjedésének gyorsasága gyakorta járványos formát öltött. „Mi köze a…

Tovább Szólj hozzá

20. század I. világháború Tábori egészségügy Nemi betegségek Osztrák-Magyar Monarchia hadereje

2020. jún 18.

A JEAN BART CSATAHAJÓ MEGTORPEDÓZÁSA – LEGENDA ÉS VALÓSÁG

írta: Blogvendegszerzo
A JEAN BART CSATAHAJÓ MEGTORPEDÓZÁSA – LEGENDA ÉS VALÓSÁG

    Az elmúlt évtizedekben több magyar szerző írta le az Osztrák–Magyar Monarchia haditengerészete tengeralattjáróinak első sikeres torpedós támadását, melynek során az U-12 (1915 elejéig hivatalosan U XII) nevű tengeralattjáró 1914. december 21-én torpedóval eltalálta a francia Jean Bart…

Tovább Szólj hozzá

20. század I. világháború Haditengerészet Dreadnought Tengeralattjárók

2020. jún 15.

A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC HŐSI HALOTTAI – ÉS AKIK MEGSIRATTÁK ŐKET (V.)

írta: Mészáros Kálmán
A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC HŐSI HALOTTAI – ÉS AKIK MEGSIRATTÁK ŐKET (V.)

    Brigadérosok, ezereskapitányok, vicekapitányok és főstrázsamesterek, 1705. július–december A nyolc évig tartó küzdelem hatalmas veszteségeinek részletes bemutatása, feldolgozása helyett a jelen keretek között csupán a kuruc brigadérosok és törzstisztek (tehát a felső és középső hadvezetés)…

Tovább Szólj hozzá

18. század Rákóczi-szabadságharc Veszteségkutatás Katonacsaládok

2020. jún 13.

MAGYAR HADIFOGLYOK AMERIKAI FELÜGYELETŰ TÁBOROKBAN, 1945–1946

írta: DonSzabo
MAGYAR HADIFOGLYOK AMERIKAI FELÜGYELETŰ TÁBOROKBAN, 1945–1946

    A háború befejezése után az amerikai csapatok a magyar királyi honvédség állományát nem tekintették a szó szoros értelmében vett hadifoglyoknak, ezért élelmezést és elhelyezési lehetőségeket nem biztosítottak számukra. Miután 1945 júniusától a közigazgatási feladatokat a „katonai kormányzati…

Tovább Szólj hozzá

20. század II. világháború Hadifogság Hadifogolytáborok

2020. jún 11.

KÉPZETTSÉG, TAPASZTALAT, TEHETSÉG – MITŐL LESZ VALAKI JÓ HADVEZÉR?

írta: HermRob
KÉPZETTSÉG, TAPASZTALAT, TEHETSÉG – MITŐL LESZ VALAKI JÓ HADVEZÉR?

    Az 1848–49. évi forradalom és szabadságharc hadserege a „nagy év” egyik legsajátabb alkotása volt. Batthyány Lajos miniszterelnöknek páratlanul rövid idő alatt sikerült megteremtenie az önálló magyar haderőt, amely alig négy hónappal egyik alkotóelemének, a honvédségnek a születése után már…

Tovább Szólj hozzá

19. század 1848-1849 Tábornokok Hadvezetés

2020. jún 09.

JÁRVÁNYOS MEGBETEGEDÉSEK AZ I. VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN

írta: Blogvendegszerzo
JÁRVÁNYOS MEGBETEGEDÉSEK AZ I. VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN

    „A járványok már békében lappanganak, de mikor a háború kitör, előbújnak rejtekhelyeikről, mindent elpusztítanak, ami elébük kerül, büszke hadseregek megsemmisülnek, s ezzel háborúk és népek sorsát döntik el.” Az elmúlt hónapok is bizonyították, hogy a járványok békében sem lappanganak, és…

Tovább Szólj hozzá

20. század I. világháború Járványok

2020. jún 07.

A VASFÜGGÖNY MAGYAR SZAKASZÁNAK UTOLSÓ ÁLDOZATAI

írta: Blogvendegszerzo
A VASFÜGGÖNY MAGYAR SZAKASZÁNAK UTOLSÓ ÁLDOZATAI

    A határőrség katonái 1989. május 2-án kezdték meg a műszaki zár felszámolását. A zöld határ számos idegen, főként keletnémet állampolgárt vonzott a magyar−osztrák határra. A határsértők feltartóztatásának feladata immáron teljes egészében a határőrség személyi állományára hárult. A…

Tovább Szólj hozzá

20. század Határőrség Határnyitás

2020. jún 05.

PÁNCÉLÖKÖL ÉS PÁNCÉLRÉM MAGYAR KÉZBEN, 1944–1945 (II.)

írta: Blogvendegszerzo
PÁNCÉLÖKÖL ÉS PÁNCÉLRÉM MAGYAR KÉZBEN, 1944–1945 (II.)

    A keleti hadszíntéren szerzett harcászati tapasztalatok alapján a magyar lövészszázadokat 1944 júliusában át kívánták szervezni a hatékonyabb páncélelhárítás érdekében. A magyar 1. hadsereg 7. honvéd gyaloghadosztályánál például július 20-ig kellett kialakítani azt a hadrendet, amelyben a…

Tovább Szólj hozzá

20. század II. világháború Páncélököl Páncélrém

süti beállítások módosítása