Ars Militaria

Hadtörténelem népszerűen, hadtörténelem szakszerűen

Írások a magyar és egyetemes hadtörténelem területéről az Árpád-kortól a közelmúltig

KÖSZÖNTŐ

Az Úr 2020. évére a világhálót és a legnépszerűbb sötétkék hátterű közösségi oldalt elözönlötték a hadtörténelmi, katonai, biztonságpolitikai témájú blogok, csoportok, oldalak. Ezeken a legfinnyásabb ízlésűek is megtalálhatják az érdeklődésüknek megfelelő témákat a pattintott kőkorszak hadviselésétől kezdve Dédes vár építéstörténetén át a Magyarországon hasra szállt Liberátorokig. A színvonal hullámzó, hiszen a netre jóformán bárki bármit feltölthet, azonban – hála az interaktív felületeknek – hamar megjelennek a szakértő velociraptorok is, és jaj annak, aki hibázik… néha annak is, aki nem.

Az Ars Militaria szerzői profi hadtörténészként szállnának be az online katonai blogok virtuális Sztálingrádjába. A történész elé biggyesztett had szócska azonban esetükben nem fosztóképző. Ezt a műfajt sokáig többnyire hivatásos katonák végezték, akik a Vezérkar vagy a Hadilevéltár valamelyik sötét irodájában, az uniformisra könyökvédőt húzva ültek íróasztalhoz, és akiket a csípőben hordozott gránátszilánk emlékeztetett a háború realitásaira. A vaskos könyvek, amelyeket akár saját koruk, akár a korábbi időszakok háborúiról írtak, magukon viselték a hivatásos katona szemléletét, és általában nem a közvélemény tudásvágyát elégítették ki, hanem nagyon is praktikus célokat szolgáltak: a múlt tapasztalatait átadva segíteni a felkészülést a jövő háborúira. Sajnos, ezek a munkák a bennük rejlő óriási tényanyag ellenére gyakran olyanok, mint a leningrádi erőd: bevehetetlenek. A második világégés ráadásul jócskán elvette a fejlett világ kedvét a háborúsditól. A vietnámi háborút és a párizsi diáklázadásokat követő baloldali, pacifista hullámokat követően és általában a jóléti társadalmak világában az egyenruha és minden militária gyanússá, amolyan fasisztoid hóborttá vált.

A hadtörténetírás teljesen kikerült az Akadémiai és egyetemi oktatás látóköréből is; ugyanakkor azok, akik dacosan mégis ilyesmivel akartak foglalkozni, kénytelenek voltak új utakat keresni maguknak, és olyan témákat beemelni, melyek hallatán egy porosz vezérkari tiszt a falhoz vágta volna a Pickelhaubét. Nők szerepe a hadseregben, a tisztikar és a legénység társadalmi összetétele, tábori bordélyok, civilek és katonák összezördülései, hadifoglyok sorsa stb. stb. A hadtörténetírás azonban mégis csak megújult, és az utóbbi évtizedekben ismét reneszánszát éli.

Szerzőink, mondhatjuk, mindkét térfélen fociznak. Képzett történészek, akik biztos kézzel forgatják a forráskritika rapírját és ismerik (bár annyira nem szeretik) a posztmodern szkepszis minden redőzetét. Ugyanakkor, ha nem is hivatásos katonák, de munkásságukat egyenruhás kollégáik olvasták, ismerik, és nem sajnálják a kritikát, ha az illető pontatlanul alkalmazza a katonai fogalmakat vagy egyéb civil slendriánságokat követ el. Kikötés, sőt vesszőfutás is előfordult, mert egy történész szinonimaként használta a csata és az ütközet fogalmát.

Blogunk, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum ismeretterjesztő fórumaként jelentkezik hétről-hétre írásokkal. A bloggazda szándéka szerint ezen írások műfaja, témája, terjedelme vegyes, tükrözi a kollektíva szerteágazó érdeklődését, kutatási területeit.

Kellemes olvasgatást kíván:

Az Ars Militaria csapata

 

A csapat tagjai és kutatási területük (betűrendben):

Domokos György
Általános kutatási területe a Habsburg monarchia és Magyarország hadtörténete a 16-17. században, különös tekintettel a törökellenes védelmi rendszer kiépítésre és működésére; speciális kutatási területe a várépítészet és a tűzfegyverek fejlődése, alkalmazása a 14-18. században Európában és Magyarországon.

Hermann Róbert
Kutatási területe az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc története.

Krámli Mihály
Kutatási területe az osztrák-magyar haditengerészet története.

Lázár Balázs
Érdeklődési és kutatási területe a 18. század hadművészete és a napóleoni háborúk, az utóbbi években a császári-királyi hadsereg magyarországi hadkiegészítésével, a török háborúk hadifogoly-kérdésével, illetve Hadik András katonai iratainak kiadásával foglalkozott.
MTMT:https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=10031372

Mészáros Kálmán
1997-től a Hadtörténeti Intézet munkatársa, kutatási területe a 17/18. század fordulójának magyar (had)története (1670-1740), ezen belül is főként a Rákóczi-szabadságharc időszaka.

Pollmann Ferenc
Kutatási területe az I. világháború története, ezen belül a háború kitörésének körülményei és balkáni hadszíntér eseményei.

Süli Attila
Kutatási területe az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc története, különös tekintettel az erdélyi eseményekre.

Szabó Péter
Kutatási területe Magyarország katonai részvétele a második világháborúban.

Tóth Péter András
Kutatási területe az I. világháború története.

Tulipán Éva
Történész kutató, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa. Kutatási területe Magyarország 1945 utáni történetének, különösen az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeinek és következményeinek erőszaktörténeti, kulturális emlékezeti és emlékezetpolitikai nézőpontú vizsgálata. Az MTA Történeti Bizottsága II. világháborús albizottsága és az Erőszaktörténeti Munkacsoport tagja.

Veszprémy László
Kutatási területe az Árpád-kor hadtörténete.

 

2020. ápr 25.

A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC HŐSI HALOTTAI – ÉS AKIK MEGSIRATTÁK ŐKET (II.)

írta: Mészáros Kálmán
A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC HŐSI HALOTTAI – ÉS AKIK MEGSIRATTÁK ŐKET (II.)

 

 

Brigadérosok, ezereskapitányok, vicekapitányok és főstrázsamesterek
II. rész: 1704. január–május

2020. ápr. 17-én indított áttekintésünk  a kuruc szabadságharc hősi halottainak kíván emléket állítani. A nyolc évig tartó küzdelem hatalmas veszteségeinek részletes bemutatására, feldolgozására természetesen nem vállalkozhatunk. Amint már jeleztük, legfeljebb a kuruc brigadérosok és törzstisztek (tehát a felső és középső hadvezetés) veszteségeiről vázolhatunk fel többé-kevésbé átfogó (de főként az alsóbb rangfokozatok tekintetében valószínűleg korántsem teljes) képet. Az 1703. évi ütközetek (Dolha és Bélfenyér) törzstiszti rangú veszteségeinek ismertetését az 1704. év első felével folytathatjuk a ...

Tovább Szólj hozzá

18. század Rákóczi-szabadságharc Veszteségkutatás Katonacsaládok

2020. ápr 23.

EMLÉKEZET, LEGENDA ÉS MÍTOSZ AZ 1849. MÁRCIUS 5-I SZOLNOKI ÜTKÖZET KAPCSÁN

írta: Kemény Krisztián
EMLÉKEZET, LEGENDA ÉS MÍTOSZ AZ 1849. MÁRCIUS 5-I SZOLNOKI ÜTKÖZET KAPCSÁN

 

 

Furcsa dolog az emlékezet. Ha valamilyen esemény kapcsán beszélünk egy résztvevővel, vagy egy szemtanúval, az illető általában meg van győződve arról, hogy minden úgy történt, ahogy ő azt látta, illetve átélte. És az emberi természet már csak olyan, hogy az idő előrehaladtával az emlékező egyre biztosabb ebben. Ám, ha mondanivalóját más forrásokból is ellenőrizzük, nem egyszer bizony érdekes, egészen eltérő eredményekre is juthatunk.

Mindez pedig azért érdekes, mivel a legendák és a mítoszok elsősorban a korabeli résztvevők, szemtanúk történetein, a szóbeli hagyományokon alapszanak. 1848–1849 majd minden eseményéhez köthetők ilyenek, így az 1849. március 5-i szolnoki ütközethez is. Mindjárt például az, ...

Tovább Szólj hozzá

19. század Legendák 1848-1849 Szolnoki ütközet 1849

2020. ápr 20.

ÉRDEKESSÉGEK A JÜTLANDI/SKAGERRAKI CSATÁBÓL I.

írta: Blogvendegszerzo
ÉRDEKESSÉGEK A JÜTLANDI/SKAGERRAKI CSATÁBÓL I.

A JÜTLANDI CSATA BRIT SZEMMEL – ÉRDEKESSÉGEK, FURCSASÁGOK 1.

 

 

104 éve vívták az elmúlt évszázad legnagyobb tengeri csatáját, mely két különböző néven (jütlandi, illetve skagerraki) vonult be a történelembe. E három részesre tervezett sorozatban a csata érdekes epizódjait gyűjtöttük össze. Az első rész vendégszerzőnk, Kiss László, a „Csatahajók az első világháborúban” című könyv szerzőjének írása.

 

Az első világháború történetében járatosak minden bizonnyal tudják, hogy a háború legnagyobb tengeri csatáját a németek és a britek vívták egymással.

Az angolok által jütlandinak ( Battle of Jutland ), a németek részéről pedig skagerrakinak ( Skagerrakschlacht ) nevezett csata 1916. május 31-e kora délutánján kezdődött és másnap a hajnali órákban ...

Tovább Szólj hozzá

20. század I. világháború Haditengerészet Jütlandi csata

2020. ápr 19.

AZ ORVOSOK VÉDŐSZENTJEI EGYKORON ÉS MA: SZENT KOZMA ÉS SZENT DAMJÁN

írta: Szent Viborada
AZ ORVOSOK VÉDŐSZENTJEI EGYKORON ÉS MA: SZENT KOZMA ÉS SZENT DAMJÁN

 

 

A gyógyítói szaktudás, az orvosi tisztesség, a hivatásbéli önzetlenség: ingyenes gyógyítás és az erre reflektáló, sokszor tragikusan suta emberi hála története az európai kultúrában már a kezdetektől egymástól elválaszthatatlan jelenségek.

 

A középkori Európában bajában szinte minden beteg hozzájuk fohászkodott. Aegea városából, a dél-anatóliai Kilikiából (nagyjából Örményország területén) származtak, ami Cilicia néven Kr. e. 102-től római tartomány volt. Leghíresebb, csodás gyógyításuk közös munka eredménye: amputálták egy alvó beteg lábát, s egy épp akkoriban meghalt mór lábszárát ültették a helyére.

  szent_kozma_es_damjan.jpg

Szent Kozma (balról) és Szent Damján (jobbról) a Szent koronán

 

...

Tovább Szólj hozzá

Szent Korona Mártíromság Orvosok védőszentjei Legenda Aurea

2020. ápr 18.

MAGYAROK A FRANCIA HADIFOGOLYTÁBOROKBAN (1945–1946)

írta: DonSzabo
MAGYAROK A FRANCIA HADIFOGOLYTÁBOROKBAN (1945–1946)

 

 

Számtalan téveszme és valótlanság rögzült a második világháborús nyugati hadifogságról a hazai köztudatban. Sokan még manapság is úgy vélik, miután a nyugati nagyhatalmak a második világháború európai hadszínterein nagyjából tisztességgel betartották a háborúk írott törvényeit, a vesztes államok kapitulációja után feltehetően elviselhető körülményeket biztosítottak foglyaiknak is. A nyugati hadifogságban sínylődő hadifoglyaink végül is aránylag hamar – legkésőbb 1946 őszén – visszatérhettek, a szovjet lágerekből viszont még 1955-ben is érkeztek haza túlélők.

Ezek a kissé naiv és tévesnek bizonyult vélekedések és remények persze már a két háború közötti magyar közgondolkodásban is jelen ...

Tovább Szólj hozzá

20. század II. világháború Hadifogság Hadifogolytáborok

2020. ápr 17.

A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC HŐSI HALOTTAI – ÉS AKIK MEGSIRATTÁK ŐKET (I.)

írta: Mészáros Kálmán
A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC HŐSI HALOTTAI – ÉS AKIK MEGSIRATTÁK ŐKET (I.)

  

 

Modern társadalmunkban a háborúban elesett, harci cselekmény során, kötelességteljesítés közben életét vesztett, illetve az ott szerzett sérülésében utóbb elhunyt katonát tekintjük hősi halottnak. Szinte minden magyar faluban és városban megtalálhatóak az I. és II. világháború hősi emlékművei az adott településről elesett katonák neveivel. A huszadik század két nagy világégésének veszteségeit a hadseregek részletes kimutatásai és az állami (vagy állami feladatokat ellátó egyházi) anyakönyvezés alapján elég jó arányban regisztrálhatjuk, s a napjainkhoz viszonylag közel eső időszakról az emberi (családi, egyéni) emlékezetre is kellő mértékben hagyatkozhatunk. A régi korok háborúinak veszteségeit, azon ...

Tovább Szólj hozzá

18. század Rákóczi-szabadságharc Veszteségkutatás Katonacsaládok

2020. ápr 16.

MENNYI VOLT VALÓJÁBAN A SZÁZEZER TÖRÖK?

írta: Domokos György
MENNYI VOLT VALÓJÁBAN A SZÁZEZER TÖRÖK?

TÉNYEK ÉS ADATOK A 16–17. SZÁZADI HADERŐK LÉTSZÁMÁRÓL

 

  asterix_a_gall_1.jpg

Hogy jönnek a gallok a törökökhöz? Úgy, hogy a címkép jelenete kedvenc képregényemből származik, a sorozat legelső darabjából, amikor a varázsitaltól legyőzhetetlenné vált Asterix egymaga „megrendszabályoz” egy egész római őrjáratot. Az ellenfél létszámára vonatkozó kérdés pedig, bármely formában hangozzék el – akár ilyen vicces szituációban –, a hadvezérek egyik legelső kérdése volt és marad is, amíg a háborút emberek és nem gépek vívják.

Természetesen más, komolyabb példát is hozhatok a létszámkérdésre. Gondolom, sokan látták az Egri csillagok at, jobb esetben olvasták Gárdonyi Géza halhatatlanná vált regényét. Idéznék belőle egy passzust:

„Hát itt a török!
Mit érezhetett Dobó e ...

Tovább Szólj hozzá

16. század 17. század 17th century Egri csillagok Török hódoltság kora Hadsereg-létszámok Hadsereg-ellátás 16th century Supplying of armies Number of forces

2020. ápr 15.

A BOLDOG BÉKEIDŐK HAMIS MÍTOSZA: KATONASÁG KONTRA RENDŐRSÉG

írta: Szent Viborada
A BOLDOG BÉKEIDŐK HAMIS MÍTOSZA: KATONASÁG KONTRA RENDŐRSÉG

AZ ARADI VÉRTANÚK EMLÉKNAPJA ÉS A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC 200. ÉVFORDULÓJA SZEGEDEN 1903 OKTÓBERÉBEN

 

 

Valahogy meg kell értenünk, mi vezette egy bő évszázaddal ezelőtt dédszüleinket a számunkra ma már irracionálisnak tűnő lelkesedéshez, ami napok alatt az első világháborús frontra sodorta őket. Nagyon sok összetevője van, több évtized magyar és európai történetének mozzanatait kell ehhez megismernünk. Szolgáljon az alábbi történet ehhez adalékul!

Szegeden 1903. október 6-án reggel a katonaság és a rendőrség kis híján egymásnak esett. Pedig még közös erővel is alig bírtak a ’48-as szabadságharcra emlékező lelkes tömeggel…

Aznap reggel az emlékezők a Kossuth-szobornál gyülekeztek a tíz órára hirdetett ünnepségre, amit a Függetlenségi Párt helyi szervezete országos jelentőségű, fényes akciónak ...

Tovább Szólj hozzá

2020. ápr 14.

HŐSÖK ÉS/VAGY ÁRULÓK?

írta: HermRob
HŐSÖK ÉS/VAGY ÁRULÓK?

EGY OLASZ LEGÉNYSÉGŰ ALAKULAT BUDA 1849. MÁJUSI VÉDELMÉBEN

 

 

1848 februárjában az akkori Magyarország területén összesen négy olasz legénységű gyalogoszászlóalj és két lovasezred állomásozott. Közülük a lombardiai kiegészítésű 23. (Ceccopieri) gyalogezred két zászlóalja Budán volt található. A két zászlóaljat 1848 júniusában a Károly-laktanyába beszállásolt honvédekkel június 12-én kitört összecsapás miatt elvezényelték a fővárosból.

A legénység egy része szeptember-október fordulóján beállt a Pozsonyban szervezett Frangepán-szabadcsapatba, a szabadságharc egyik első, külföldiekből álló alakulatába, a többség azonban csatlakozott a bécsi forradalom ellen felvonuló cs. kir. csapatokhoz. (A Frangepán-szabadcsapat 1848 őszén a lipótvári helyőrséghez került, s ...

Tovább Szólj hozzá

19. század 1848-1849 Buda ostroma 1849-ben Ceccopieri gyalogezred

2020. ápr 11.

A PESTIS HULLÁMAI

írta: Szent Viborada
A PESTIS HULLÁMAI

 

 

A Szicíliai Messina kikötőjébe 1347 októberében befutott tizenkét genovai gálya. A gályák legénysége fertőzötten érkezett, a Krím-félszigeti Kaffában (ma Feodoszija) betegedtek meg. A hajókkal nem kívánt „árucikk” is érkezett: a patkányokon élősködő, fertőzött bolhák. – A szakirodalom alapján így kezdődött a „fekete halál”-nak nevezett első nagy európai pestisjárvány (latinul: atra mors). 1352-ig, tehát 5 év alatt bizonyos források szerint 25, mások szerint 50-60 millió embert, Európa lakosságának mintegy harmadát-felét ragadta el a betegséghullám, amely aztán a következő 300 évben folyamatosan fellángolva szedte áldozatait. Utolsó nagy rohama ennek a járványfolyamnak 1665-ben volt, Angliában, melyről a ...

Tovább Szólj hozzá

Magyarország Európa 14. század Járványok

süti beállítások módosítása