Ars Militaria

Hadtörténelem népszerűen, hadtörténelem szakszerűen

Írások a magyar és egyetemes hadtörténelem területéről az Árpád-kortól a közelmúltig

KÖSZÖNTŐ

Az Úr 2020. évére a világhálót és a legnépszerűbb sötétkék hátterű közösségi oldalt elözönlötték a hadtörténelmi, katonai, biztonságpolitikai témájú blogok, csoportok, oldalak. Ezeken a legfinnyásabb ízlésűek is megtalálhatják az érdeklődésüknek megfelelő témákat a pattintott kőkorszak hadviselésétől kezdve Dédes vár építéstörténetén át a Magyarországon hasra szállt Liberátorokig. A színvonal hullámzó, hiszen a netre jóformán bárki bármit feltölthet, azonban – hála az interaktív felületeknek – hamar megjelennek a szakértő velociraptorok is, és jaj annak, aki hibázik… néha annak is, aki nem.

Az Ars Militaria szerzői profi hadtörténészként szállnának be az online katonai blogok virtuális Sztálingrádjába. A történész elé biggyesztett had szócska azonban esetükben nem fosztóképző. Ezt a műfajt sokáig többnyire hivatásos katonák végezték, akik a Vezérkar vagy a Hadilevéltár valamelyik sötét irodájában, az uniformisra könyökvédőt húzva ültek íróasztalhoz, és akiket a csípőben hordozott gránátszilánk emlékeztetett a háború realitásaira. A vaskos könyvek, amelyeket akár saját koruk, akár a korábbi időszakok háborúiról írtak, magukon viselték a hivatásos katona szemléletét, és általában nem a közvélemény tudásvágyát elégítették ki, hanem nagyon is praktikus célokat szolgáltak: a múlt tapasztalatait átadva segíteni a felkészülést a jövő háborúira. Sajnos, ezek a munkák a bennük rejlő óriási tényanyag ellenére gyakran olyanok, mint a leningrádi erőd: bevehetetlenek. A második világégés ráadásul jócskán elvette a fejlett világ kedvét a háborúsditól. A vietnámi háborút és a párizsi diáklázadásokat követő baloldali, pacifista hullámokat követően és általában a jóléti társadalmak világában az egyenruha és minden militária gyanússá, amolyan fasisztoid hóborttá vált.

A hadtörténetírás teljesen kikerült az Akadémiai és egyetemi oktatás látóköréből is; ugyanakkor azok, akik dacosan mégis ilyesmivel akartak foglalkozni, kénytelenek voltak új utakat keresni maguknak, és olyan témákat beemelni, melyek hallatán egy porosz vezérkari tiszt a falhoz vágta volna a Pickelhaubét. Nők szerepe a hadseregben, a tisztikar és a legénység társadalmi összetétele, tábori bordélyok, civilek és katonák összezördülései, hadifoglyok sorsa stb. stb. A hadtörténetírás azonban mégis csak megújult, és az utóbbi évtizedekben ismét reneszánszát éli.

Szerzőink, mondhatjuk, mindkét térfélen fociznak. Képzett történészek, akik biztos kézzel forgatják a forráskritika rapírját és ismerik (bár annyira nem szeretik) a posztmodern szkepszis minden redőzetét. Ugyanakkor, ha nem is hivatásos katonák, de munkásságukat egyenruhás kollégáik olvasták, ismerik, és nem sajnálják a kritikát, ha az illető pontatlanul alkalmazza a katonai fogalmakat vagy egyéb civil slendriánságokat követ el. Kikötés, sőt vesszőfutás is előfordult, mert egy történész szinonimaként használta a csata és az ütközet fogalmát.

Blogunk, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum ismeretterjesztő fórumaként jelentkezik hétről-hétre írásokkal. A bloggazda szándéka szerint ezen írások műfaja, témája, terjedelme vegyes, tükrözi a kollektíva szerteágazó érdeklődését, kutatási területeit.

Kellemes olvasgatást kíván:

Az Ars Militaria csapata

 

A csapat tagjai és kutatási területük (betűrendben):

Domokos György
Általános kutatási területe a Habsburg monarchia és Magyarország hadtörténete a 16-17. században, különös tekintettel a törökellenes védelmi rendszer kiépítésre és működésére; speciális kutatási területe a várépítészet és a tűzfegyverek fejlődése, alkalmazása a 14-18. században Európában és Magyarországon.

Hermann Róbert
Kutatási területe az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc története.

Krámli Mihály
Kutatási területe az osztrák-magyar haditengerészet története.

Lázár Balázs
Érdeklődési és kutatási területe a 18. század hadművészete és a napóleoni háborúk, az utóbbi években a császári-királyi hadsereg magyarországi hadkiegészítésével, a török háborúk hadifogoly-kérdésével, illetve Hadik András katonai iratainak kiadásával foglalkozott.
MTMT:https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=10031372

Mészáros Kálmán
1997-től a Hadtörténeti Intézet munkatársa, kutatási területe a 17/18. század fordulójának magyar (had)története (1670-1740), ezen belül is főként a Rákóczi-szabadságharc időszaka.

Pollmann Ferenc
Kutatási területe az I. világháború története, ezen belül a háború kitörésének körülményei és balkáni hadszíntér eseményei.

Süli Attila
Kutatási területe az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc története, különös tekintettel az erdélyi eseményekre.

Szabó Péter
Kutatási területe Magyarország katonai részvétele a második világháborúban.

Tóth Péter András
Kutatási területe az I. világháború története.

Tulipán Éva
Történész kutató, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa. Kutatási területe Magyarország 1945 utáni történetének, különösen az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeinek és következményeinek erőszaktörténeti, kulturális emlékezeti és emlékezetpolitikai nézőpontú vizsgálata. Az MTA Történeti Bizottsága II. világháborús albizottsága és az Erőszaktörténeti Munkacsoport tagja.

Veszprémy László
Kutatási területe az Árpád-kor hadtörténete.

 

2022. már 15.

„Oh, huszár, huszár! te vagy a magyar szeme fénye.” Huszárok az 1848-49. évi magyar szabadságharcban

írta: Kemény Krisztián
„Oh, huszár, huszár! te vagy a magyar szeme fénye.” Huszárok az 1848-49. évi magyar szabadságharcban

            A fenti mondatot Szemere Bertalan, a fősereg teljhatalmú kormánybiztosa és az Országos Honvédelmi Bizottmány tagja vetette papírra 1849 februárjában Miskolcon. A mind a Közlönyben, mind pedig röplapokon terjesztett, Huszár című írásban a kormánybiztos az ősi magyar vitézség örököseiként mutatta be a huszárokat, és apoteózisának végén kijelentette, hogy míg egy huszár is él, addig a magyar nemzet el nem veszhet. Ez így talán túlzás, de jól mutatja, hogyan viszonyult a korabeli társadalom a legmagyarabb csapatnem tagjaihoz, akikkel szemben mindig óriási elvárásokat támasztott.

husar1.jpg

1. Az 1. (Császár) és a 8. (Coburg) huszárezred huszárai, mögöttük a 4. (Császár) ulánusezred dzsidása

 

Huszárok az ...

Tovább Szólj hozzá

19. század 1848-1849 Huszárok vitézsége Lovasság

2022. feb 17.

VERESÉGBŐL GYŐZELEM A LISSAI CSATA (1866. JÚLIUS 20.) ÉS AZ OLASZ SAJTÓ

írta: Freiherrvonspaun
VERESÉGBŐL GYŐZELEM A LISSAI CSATA (1866. JÚLIUS 20.) ÉS AZ OLASZ SAJTÓ

 

 

Az Ausztria számára alapvetően vereséggel végződő 1866-os Poroszország és Olaszország elleni háború olasz hadszínterén Ausztria mind a szárazföldön, mind a tengeren győzelmet aratott. E háború utolsó nagy csatáját a tengeren, Lissa szigete mellett vívták, melyben a Tegetthoff ellentengernagy vezette osztrák flotta legyőzte a kétszeres túlerőben lévő olasz flottát. A következő napokban azonban az olasz sajtó győzelemről cikkezett, s csak egy hét múlva tudta meg a közvélemény a keserű igazságot, ami végül a flotta teljes vezetésének bukását hozta.

  lissa1.jpg

1. A lissai csata leghíresebb pillanata: a Rè d’Italia elsüllyesztése

 

 Ausztria állandó haditengerészetét II. József hozta létre 1786-ban Triesztben. A ...

Tovább Szólj hozzá

19. század Haditengerészet Osztrák-Magyar haditengerészet Tengeri csaták Olasz haderő

2022. feb 07.

Gyöngyélettől a Nagy Háború pokláig - Csécsi Nagy Imre huszártiszti pályafutása II.  

írta: Blogvendegszerzo
Gyöngyélettől a Nagy Háború pokláig - Csécsi Nagy Imre huszártiszti pályafutása II.   

 

  cimkep.jpg

1916 februárjában egy feldőlt haranglábnál az Ikva folyó menti Bereh faluban (ma Ukrajna)

 

A Nagy Háború kezdete

 

Az I. világháború kitörését követően, 1914 késő nyarán, az akkoriban alezredesként szolgáló Csécsi Nagy Imrét alakulatával, a 2. számú honvéd huszárezreddel a galíciai hadszíntérre vezényelték. Az akkor érvényes hadrend szerint az ezred a Brudermann Rudolf lovassági tábornok által vezetett 3. hadsereg kötelékébe tartozott, ezen belül pedig a 11. honvéd lovashadosztály alárendeltségébe helyezett, Czitó Károly vezérőrnagy parancsnoksága alatt álló 22. honvéd lovasdandárba.

Csécsi Nagy osztálya augusztus 20-án indult el Nagyváradról, amiről és az első háborús élményeiről a ...

Tovább Szólj hozzá

I. világháború Osztrák-Magyar Monarchia hadereje Huszárok vitézsége

2022. feb 01.

Az első kézdivásárhelyi ágyú születése 1848 decemberében

írta: Süli Attila
Az első kézdivásárhelyi ágyú születése 1848 decemberében

 

  turoczi_mozes_1.jpg

1. Turóczi Mózes fényképe   

Köztudatunkban Kézdivásárhely, mint „Gábor Áron városa” ismert, mivel 1849-ben itt működött a Székelyföld legnagyobb hadiüzeme, ezen belül pedig az önvédelmi harcban legendás hírnevet szerzett ágyúgyár. Így nem véletlen, hogy az ágyúkészítés és a székely hős emlékezete egybeforrott. Kevésbé ismert tény azonban, hogy az első kézdivásárhelyi löveg elkészítése nem Gábor Áronhoz köthető. Rövid írásunkban ezen eseményt kívánjuk feleleveníteni.

2006-ban jelent meg Demeter Lajos sepsiszentgyörgyi helytörténész írása, amely a háromszéki tábor ellátásáért felelős főbiztos, Demeter József 1848-as tevékenységét dolgozta fel. Ebben a szerző utalt arra, hogy 1849 ...

Tovább Szólj hozzá

2022. jan 20.

Gyöngyélettől a Nagy Háború pokláig: Csécsi Nagy Imre huszártiszti pályafutása I.

írta: Blogvendegszerzo
Gyöngyélettől a Nagy Háború pokláig: Csécsi Nagy Imre huszártiszti pályafutása I.

„A háború legendái közé tartozik annak a lovasdandárnak minden egyes harctéri cselekedete, amelynek Csécsi Nagy Imre ezredes a parancsnoka.” (Aradi Közlöny, 1917. január 30.)

 

1_kep.jpg

   1. vitéz Csécsi Nagy Imre magyar királyi altábornagy (1920-as évek vége, 1930-as évek eleje)

 A huszárság kései történetének egy napjainkra a feledés homályába merült, saját korában ugyanakkor széles körben ismert és elismert képviselője volt vitéz Csécsi Nagy Imre magyar királyi altábornagy (1868–1967) a Lipót Rend és a Vaskorona Rend lovagja, a Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Nemzeti Szövetségének elnöke, a Hadviseltek Országos Gazdaságpolitikai Pártjának elnöke.

A jeles felmenőkkel, református lelkészekkel, orvosokkal, akadémikusokkal bíró, régi magyar család tagjának, hosszúra nyúlt, sikeres és gazdag életút adatott meg, amely a dualista Monarchiától a Kádár-korszakig ívelt. Bár ...

Tovább Szólj hozzá

19. század 20. század Osztrák-Magyar Monarchia hadereje Huszárok vitézsége Lovasság

2022. jan 07.

Amerikai húsdaráló. Csata a Surigao-szorosban, 1944  

írta: Blogvendegszerzo
Amerikai húsdaráló. Csata a Surigao-szorosban, 1944   

 

cimkep.JPG

 

Az 1941-ben legyőzhetetlen japánoknak a következő évben már komoly problémáik akadtak az amerikaiakkal. A jenkik az elkövetkező évek során egyre csak erősödtek, és mind ember, mind hajók, mind technológia tekintetében az ellenségeik fölé kerekedtek. A császári flotta és hadsereg csak akadályozni tudta az amerikai szigetről szigetre való előrehaladást.

1944-re a japánoknak jószerével csak a nagyszabású terveik maradtak, és a görcsös szándékuk, hogy egy nagy és döntő tengeri csatában verjék szét az ellenfelet. Januárban a szövetséges erők elérték a Marshall-szigeteket, azután Új-Guinea következett, majd a Mariana-szigetek. Júniusban a Filippínó-tengeri csatában három repülőgép-hordozó és többszáz ...

Tovább Szólj hozzá

20. század Haditengerészet Csendes-óceáni háború

2022. jan 01.

A császár tankjai: Napóleon vértes lovassága

írta: Rossbach1757
A császár tankjai: Napóleon vértes lovassága

 

 

05_2.jpg

1.  A friedlandi lovasroham 1807. június 14-én

 

 A 18. század „kabinetháborúiban” a lovasfegyvernem mintha háttérbe szorult volna. A harc súlypontja egyre inkább a gyalogság tűzharcára tevődött át, miközben a lovasok gyakran a szárnyakra állítva viaskodtak egymással. Ez a viszonylagos hanyatlás vagy stagnálás elsősorban a „hagyományos” vérttel és gyakran karabéllyal felszerelt nehézlovasságot érintette. A könnyűlovas csapatnemek, elsősorban a magyar huszárok, német svalizsérek, francia lovasvadászok fontossága ugyanakkor a század közepétől megnőtt. Már az első koalíciós háború (1792–1797) idején is voltak arra mutató jelek, hogy a francia hadsereg fiatal és innovatív tábornokai a lovassági ...

Tovább Szólj hozzá

19. század Napóleoni háborúk Lovasság

2021. dec 17.

KOSSUTH ÉS TÁBORNOKAI III. RÉSZ

írta: HermRob
KOSSUTH ÉS TÁBORNOKAI III. RÉSZ

 

 

hermann09_01.jpg

  1 Jelenet a délvidéki harcokból – az 1848. december 14-i jarkováci ütközet

 

Répásy Mihályét követően 1848. november folyamán újabb tábornoki kinevezésekre nem került sor. Decemberben pedig egyedül a délvidéki, a bácskai és bánsági hadtesteknél neveztek ki három vezérőrnagyot. A kinevezéseket a parancsnoki beosztásokban bekövetkezett változások indokolták.

Friedrich Eder vezérőrnagyot, a bácskai hadtest parancsnokát november 12-én Eszék erődjének parancsnokává nevezték ki. Az ő helyét az eddig dandárparancsnokként szolgáló Bakonyi Sándor vezérőrnagy vette át. November 21-én egészségi állapotára, felesége halálára és családi körülményeire hivatkozva kérte erődparancsnoki kinevezését, ...

Tovább Szólj hozzá

Kossuth Lajos 1848-1849 Tábornokok

2021. máj 11.

HARC BÉKEIDŐBEN: A NEMI BETEGSÉGEK ELLENI KÜZDELEM A M. KIR. HONVÉDSÉGBEN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT

írta: Blogvendegszerzo
HARC BÉKEIDŐBEN: A NEMI BETEGSÉGEK ELLENI KÜZDELEM A M. KIR. HONVÉDSÉGBEN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT

 

kissg08_01.jpg

1 Nono eszköz és a használati utasítása

 

Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés katonai intézkedései a fenntartható magyar haderő létszámát is korlátozták. A 35 000 főben megszabott létszámkorlát miatt a haderőben – amelyet 1922. január 1-jétől ismét Honvédségnek neveztek –, s vele együtt a honvéd egészségügyben is alapvető változások történtek. A kényszerhelyzet okozta, 1922. július 1-jével érvényes, még 1921-ben meghozott törvény szerint a honvéd egészségügyi intézmények nagy része a Honvédség kötelékéből névleg átkerült a Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium felügyelete alá. A katonai vezetés ugyanis úgy próbálta a békeszerződés korlátozásait kikerülni, hogy bizonyos ...

Tovább Szólj hozzá

20. század Nemi betegségek M. kir. Honvédség

2021. máj 02.

TÚL A DELELŐN: A FELKELŐ NAP NYUGODNI TÉR III.

írta: Blogvendegszerzo
TÚL A DELELŐN: A FELKELŐ NAP NYUGODNI TÉR III.

A RADAR ELSŐ GYŐZELME A CSENDES ÓCEÁNON

 

somkutib03_01.jpg

1 A Furutaka a Cape Esperance-nál lezajlott csatában, az amerikai hajók lövedékeinek záporában

 

(A sorozat I. része itt , a II. része itt olvasható)

Amikor 1942. október 11-ének késő éjjelén a Helena könnyűcirkáló SG típusú, akkoriban csúcsmodernnek számító radarja közel 25 kilométer távolságról jelezte a közeledő japán köteléket, az amerikai flottában radar szakértőként ismert Scott ellentengernagy akár biztosra is vehette volna a győzelmét, hiszen a korábbi, Savo szigeti ütközet megmutatta, milyen halálos tud lenni a meglepetés egy mit sem sejtő ellenféllel szemben. Valamiért azonban az ellenség észleléséről szóló hír nem jutott el zászlóshajójára, a nagyobb méretű, de régebbi radarral felszerelt San ...

Tovább Szólj hozzá

20. század II. világháború Csendes-óceáni háború Guadalcanali csata

süti beállítások módosítása